Jelenlegi hely

A „kapottságok” fontosabbak, mint az adottságok

Beszélgetés Polgár Lászlóval
A zsenineveléshez minden a kezünkben van

Beszélgetés Polgár Lászlóval, akinek „főfoglalkozása”, hogy a világhírű Polgár-lányok édesapja. „Mellékfoglalkozásai”: pszichopedagógus, sportmenedzser, sakkszakíró, kreatív játékok – köztük a csillagsakk – föltalálója.

Szerző: 

„Nevelhetsz zsenit… című könyvemben megírtam, hogy a zseni nem születik, hanem nevelhető. Én a filozófia és a genetika örök vitájában – hogy a velünk született adottságok a döntőek, vagy amit a neveléssel kapunk, – egyértelműen a „kapottságok” híve vagyok. Az ember formálható, fejleszthető agyrendszerrel születik, s az agy teljesítőképességének legfeljebb a 20-25 százalékát használja fel. Feltételezem, hogy minden egészségesen született gyerek potenciális zseni…

A lányaim azt hiszem, jó példák a sokoldalúságra. Zsuzsa tanárszakon végzett, Zsófi komputergrafikai és belsőépítészeti diplomát szerzett. Mindhárman több nyelvet beszélnek: Zsuzsa hatot-nyolcat, Zsófi ötöt-hatot, Judit négyet-ötöt. Emellett kiválóan pingpongoznak, kick-boxoznak, teniszeznek, úsznak, könyveket írnak, s a világot beutazva rengeteg élményt szereztek. Zsófi járt a Képzőművészeti Főiskola festő szakára, fest és kiváló karikaturista, Zsuzsa egyetemen tanít, Judit, ha akart volna, nemzetközi szintű asztaliteniszező is lehetett volna. Ha egyvalamit nagyon jól tud az ember, ahhoz sok minden eleve kapcsolódik, például a sakkhoz a matematika, a zene, a különféle kiegészítő sportok. A teljesség – vagy inkább a személyre szabott sokoldalúság – egy pontból kiindulva éppúgy elérhető, mint a hagyományos mindenbe belekóstolással. Sőt. Sokkal inkább. Hiszen az a szorgalom, intenzitás, tárgyszeretet, ami jellemezte a kiválasztott tárgy elsajátítása közben, a többi területen is éppúgy megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a tanulást.”

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 01 számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

Örökmozgó gyermeke lomha tinédzserré vált, aki hétvégén délben kel, iskolaidőben pedig alig lehet reggelente kirimánkodni az ágyból? Higgye el, nem lusta ő, csak kialvatlan....

Sok tanár ilyenkor rögtön azt kérdezi: miért nem veszik komolyan az órámat, miért ilyen lusták?

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...