Jelenlegi hely

4 nő – vagy 1? Tara alteregói

Amerikai filmsorozat az HBO-n, premier: augusztus 4. kedd, 20:00
hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat

2009-ben az USA egyik legnépszerűbb sorozata a United States of Tara. A történet főszereplője, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül előtte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…


Cikkek: 

 

 

Az Egyesült Államokban a 2009-as sorozatok közül az egyik legnépszerűbb a United States of Tara, amelyet producerként Steven Spielberg, forgatókönyvíróként a Juno című filmért Oscar-díjat nyert sztriptíztáncosnő, Diablo Cody jegyez. A történet főszereplője, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül előtte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…  

 

Kik is „ők”?

Tara, a „főszemélyiség” kétgyermekes, boldog házasságban élő, dolgozó asszony, aki gyerekszobákba készít falfestményeket – és néha nagyon rosszul érzi magát a bőrében…

T egy vad, füvezős, provokatív tini, aki még a tangát is kívül hordja. Jól kijön Kate-tel, ellátja esemény utáni tablettával, időnként pedig nagy bevásárlási orgiát rendez vele. Gyakran megpróbálja elcsábítani Maxet – a férj azonban ellenáll neki, mert úgy egyeztek meg Tarával és a pszichiáterrel, hogy bajt okozna, ha lefeküdne az alszemélyiségekkel.

Alice a klasszikus házitündér, a tökéletes otthonteremtő, aki hisz a hagyományos értékekben. Nett, jólfésült, tüchtig. Ő az egyetlen alszemélyiség, aki az összes többit ismeri. Amikor a terapeuta szembesíti a személyiségeket, elmondja, hogy Tarát gyengének tartja; ő akar lenni a fővezér. Nagyon szeretne egy saját gyereket, mert úgy véli, hogy Marshall és Kate nem az ő, hanem Tara és Max gyerekei…

Buck Tara alszemélyiségei közül az egyetlen férfi, a sör és a motorok megszállottja. Iszik, mint egy gödény. Hangos, büdös, nagyképű bajkeverő, aki cigivel az agyarai között járkál, és mindenkit jól leoszt. Ha valaki pofázik, annak be is mos egy nagyot. Hogy nincs pénisze, azzal magyarázza, hogy a vietnami háborúban megsebesült, és le kellett vágni. A nőket nagyon szereti: Kate barátnői sincsenek tőle biztonságban.

 

 

Honnan ered a DID?

Az általam látott részek érzékenyen, s remek humorral azt mutatják be,  hogy az embert – jelen esetben Tarát – milyen kellemetlen, zavarba ejtő helyzetekbe sodorhatja, ha van néhány másik személyisége. Pszichológiai szempontból korrektnek tekinthető, hogy kiderül: az asszony disszociatív identitászavara akkor kezdődött, amikor gimnazista korában megerőszakolták. A DID kóroktanában ugyanis mindig nagy szerepet játszik a gyermek- vagy kora serdülőkorban elszenvedett trauma. Előfordul, hogy a még kialakulatlan én-határokkal rendelkező személyiséget számára elviselhetetlen impulzusok érik (például a kisgyermek nemi erőszak, bántalmazás áldozata lesz, súlyosan elhanyagolják vagy gyilkosság, más borzalmak szemtanújává válik).

Az emberek zöme saját személyiségét egységesnek éli meg, ám előfordul, hogy énünk egyes részei, működésformái időlegesen szétválnak – például a diszkóban, tánc után azt mondjuk: „nem is tudtam magamról, csak a tánc volt…”. Ezt a szétválást nevezzük disszociációnak, ami teljesen természetes, időnként mindenkivel előforduló jelenség. A kisgyermeket érő trauma hatása azonban esetenként olyan erős lehet, hogy a személyiség a szó legszorosabb értelmében „megbomolhat”, s ez ellen az elme nem tud másképp védekezni, csak ha a disszociációt kiterjeszti az én teljes területére, és „megtöri” azt – az én egy-egy funkciója lehasad az eredeti személyiségről: Tara szexualitásából így lett T, a vad, erotikus csitri; agressziójából Buck, a goromba férfi; gondoskodó, összetartó erejéből Alice, a háziasszony.

A sorozat egy csöppet szépíti a DID világát a valósághoz képest – Tarát nem kisgyermekkorában érte a trauma, s egy szexuális visszaéléssel viszonylag „olcsón megúszta”, ezért nem is tartozik a legsúlyosabb esetek közé. Ezt a kis kozmetikázást leszámítva, a film nemcsak a színészi játék és a sok humor miatt megragadó – igen jó példa az „edutainment”-re, amit magyarra talán „szórakoztató nevelésként” fordíthatunk. Miközben a Gregson család életét nézzük, sok mindent tanulhatunk a disszociatív identitászavarról (és mellette a toleranciáról, a feltétel nélküli elfogadásról, stb.) Érzékenysége, humora miatt bátorításként és vigaszként szolgálhat a DID-ben szenvedő betegek és családtagjaik részére.

 

 

DID ≠ SZKIZOFRÉNIA

Az általános vélekedéssel szemben Tara betegsége nem a szkizofrénia, hanem a többszörös vagy multiplex személyiségzavar, újabb nevén disszociatív identitászavar (Dissociative Identity Disorder, DID). Gyakori félreértés, hogy a „többszörösen hasadt személyiség” egyenlő a szkizofréniának nevezett elmebetegséggel. Valójában a két betegség nem azonos. Míg a DID fő tünete az én egységének felbomlása, különböző alszemélyiségek kialakulása, a szkizofrénia lényege a különböző pszichés működések „szétesése”, az összhang felborulása. A szkizofrénia bizonyos tünetei átfedést mutathatnak a disszociatív identitászavarral: elsősorban a pszichotikus állapot jelenléte és az élettér beszűkülése. Azonban míg a DID hátterében egyértelműen a beteg szörnyű gyermekkori élményei állnak, a szkizofréniában nagyobb szerepet tulajdonítunk az örökletes hajlamnak és a központi idegrendszer károsodásának. A szkizofréniás betegek legtöbbje jól beállított, gondosan ellenőrzött gyógyszeres kezelés mellett éveken át akár teljesen tünetmentesen élhet.

A DID gyógyítása nagyon bonyolult feladat, mert a személyiség legmélyebb rétegeit érintő, igen súlyos betegségről van szó; a kezelés nem lehetséges korrektív élményfeltáró, hosszú pszichoterápia nélkül. A cél az, hogy a lehasadt én-részeket visszaintegrálják az alapszemélyiségbe – ez sokszor hosszadalmas, kudarcokkal, visszaesésekkel tarkított folyamat. A disszociatív énállapotokat létrehozó traumák olyan erős hatásúak lehetnek, hogy az énrész köré az elme amnéziás gátat épít: ezért a különböző alszemélyiségek általában nem tudnak egymásról, a „gazdaszemélyiség” elveszti tudatosságát, ha egy másik rész a felszínre tör. A DID tipikus eseteiben általában egy identitás van, aki tud a többiekről, aki még közvetíteni is képes közöttük: ő a „hírhozó”. A terápia kezdő lépése az lehet, hogy a terapeuta a hírhozót nyeri meg szövetségeséül, őt „mutatja be” először az alapszemélyiségnek, ez után következik a többi rész integrálása.

Az HBO csatornáin bemutatásra kerülő kasszasikerekről, a legújabb sorozatokról és a provokatív témákat boncolgató, HBO saját gyártású produkciókról további információkat talál a www.hbo.hu weboldalon!


A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűl

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

A későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van – figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan...