2014-06

Ami érték az egyén számára, az egyben elvárása is – ahol pedig az elvárás teljesülni tud, ott a jó érzések vannak előtérben. 

„Én azt szoktam mondani a betegeknek, hogy a betegtájékoztatót inkább el se olvassák, mert csak megijednek tőle” – egy orvosi kommunikációs tréningen egy belgyógyász fogalmazta meg ezt a véleményt, s a legtöbb orvos egyet is értett vele. 

Mindenki úgy indul neki a gyermekvállalásnak, gyermekszülésnek, hogy azt képzeli el, gyermekével szoros, bizalmas, szerető kapcsolatot alakít majd ki, és sok-sok örömöt fognak együtt megélni. 

Az apaság születése mélyen a családba és a társadalomba ágyazott folyamat – egy sor jelentős próbát kell kiállni, megküzdeni, megtanulni, megérni… 

Az előző számban megjelent „Hátha Nők” című írásban az évek óta tartó, de elköteleződés nélküli párkapcsolatok problematikáját boncolgattam, a „Hátha – feleségül vesz – Nők” szemszögéből. 

A tartósan boldog párkapcsolatokra John Gottmann szerint az jellemző, hogy minden egyes negatív interakcióra (legyen az egy kiadós veszekedés vagy akár csak egy rossz mondat, amivel megbántjuk a másikat) öt pozitív jut – vagyis ötször olyan gyakran fejezzük ki szeretetünket, gondoskodásunkat, elfogadásunkat, nagyrabecsülésünket vagy épp hálánkat a társunk felé, mint ahányszor hangot adunk csalódottságunknak, haragunknak vagy egyet nem értésünknek. 

Sándor legkifejezőbben a testével beszél. Ha kislányáról kérdezem, még a tartása is megváltozik: lassan előrehajol, széles vállait szelíden leengedi, és a tenyerére néz. „Alig mertem megfogni a kis rózsaszín csomagot, amit a szülésznő felém nyújtott.”  Gratulálok, apuka, lánya született! – visszhangzik benne még ma is a mondat. 

Egy korábbi karácsonyi számunkban szívmelengető interjú ismertette meg olvasóinkat a Honvéd Kórház Koraszülött Centrumának (PIC – Perinatális Intenzív Centrum) munkájával, a pici babák életének megmentéséért folytatott mindennapos küzdelmeikkel.

Nemrégiben rövid hírben értesültünk arról, hogy ez az osztály – ha csak átmenetileg is – bezár. Nem kívánunk az okokkal és az esetleges következményekkel foglalkozni. Helyette álljon itt az akkori interjú az osztály vezetőjével, dr. Nádor Csaba főorvossal.

Egy holland kutatócsoport kísérletsorozata alapján arra a következtetésre jutott, hogy ha fontos kérdésben kell döntést hoznunk, jobb, ha nem gondolkodunk rajta tudatosan.