Ez valóban hatásos módszer, hiszen a dán híresen boldog nemzet, évtizedek óta mindig a boldogság-ranglisták élmezőnyében végez. S hogy mi a nagy boldogság titka, azt a dánok szívesen elárulják: természetesen a hygge. Ja vagy úgy, akkor persze már érthető. Illetve… ööö… mi is az a hygge?

Barátságos, meleg szoba

Petőfi Sándor tudta. Meg is írta Téli világ című versében: „Hol a boldogság mostanában? / Barátságos, meleg szobában.” Petőfi zsenijére jellemző, hogy néhány köznapi szóval, melyről úgy tűnik, ezt aztán bárki mondhatta volna, képes tökéletesen telibe találni a lényeget. Ha rápillantunk a hygge manapság egyre terebélyesedő szakirodalmára, azt látjuk, hogy voltaképpen Petőfi három szavának kifejtéséből áll.

A hygge szót (az ipszilon ü hangot jelöl) mindig eredeti dán formájában használják, mert a közkeletű mondás szerint a hyggét nem lefordítani kell, hanem érezni. Ha mégis körül akarjuk írni valahogyan, azt mondhatjuk, barátságosságot, otthonosságot, meghittséget, illetve ilyen hangulatú társas együttlétet jelent. Áthívni néhány barátot egy kis házi süteményre és teára egy hideg téli estén, leoltani a nagylámpát és gyertyafénynél, fahéjillatban elbeszélgetni velük mindenféle könnyed témáról – hygge. Amikor a család együtt ül a karácsonyi vacsoraasztalnál, és mindenki örül, hogy látja a másikat, szintén hygge. És az is, amikor az ember néhány baráttal beül egy semmiképp nem túl elegáns kávézóba vagy sörözőbe beszélgetni, nevetni egy kicsit.

Ennyi? Ez volna a nagy titok? Hiszen ilyen pillanatokat mindenki átélt már, és úgy tűnik, mindebben nincs semmi különleges. A dánok feltalálták a spanyolviaszt és egy közhellyel kábítják a boldogabb életre vágyó emberiséget?

Azért ennél jóval többről van szó. Érdemes azon kezdeni, hogy Dániában hosszú és hideg a tél, ráadásul sötét is: az ország északi fekvése miatt tél közepe táján akár 17 óra is eltelik napnyugta és napkelte között. Az emberek ilyenkor keveset vannak a szabadban, és a dánok óriási találmánya, hogy rászoktak: ha már úgyis a négy fal között kell lenniük, akkor inkább nem maradnak egyedül, hanem összejönnek és jól érzik magunkat – miért is kellene magányosan átvészelni a sötét, hideg napokat? Ez a fajta közösségi lét nem minden kultúrában természetes, pedig nagyon nagy szerepe lehet abban, hogy az ember mennyire érzi magát boldognak.

A közösség boldoggá tesz

Lélektani kutatások kimutatták, hogy lelki jóllétünk, jó közérzetünk – tulajdonképpen boldogságunk – szintje nagyon szorosan összefügg társas kapcsolataink mennyiségével és minőségével. A barátokkal, családtagokkal, vagy akár a szomszédokkal való kapcsolattartás szinte fűtőanyaga a boldogságnak. Minél több emberrel van valaki szívélyes, baráti, jó ismerősi viszonyban, annál jobb az önértékelése, és annál kisebb a valószínűsége, hogy szomorú legyen, magányosnak érezze magát, alvási problémák gyötörjék vagy evészavara alakuljon ki. Az eleven szociális kapcsolatok csökkentik a stresszt, és célt, értelmet adnak a mindennapoknak, emellett javítják az immunrendszer működését, sőt még az egyén várható élettartamát is megnövelik.

Az ember az evolúció során társas lényként fejlődött ki, és ma is bennünk él az ősi lelki igény, hogy valamilyen csoport tagjának érezhessük magunkat. Nem csoda, hogy szenvedünk, ha másoktól elszigetelten, kapcsolatok nélkül kell élnünk. Márpedig a nyugati civilizáció az individuális értékekre helyezi a hangsúlyt, ráadásul ma már az egyén egymaga is biztosítani tudja egzisztenciáját, nem kell feltétlenül szorosabb kapcsolatban lennie másokkal ahhoz, hogy mindennapi életét működtetni tudja. Mindez az egyének távolodásának, elszigetelődésének irányába hat. A hygge mint társadalmi jelenség azért olyan lényeges, mert azt jelzi, hogy egy nép kultúrájának, napi gyakorlatának részévé tette a személyes, kisközösségi kapcsolatok fenntartását, ápolását, állandó erősítését. Alkalomszerű hygge-élménye a föld bármely országában élő embernek lehet, de a hyggét életformaszerűen gyakorolni egészen más. A dánoknak tulajdonképpen szerencséjük van, hogy a kellemetlen éghajlat „összekényszeríti” őket barátságos, meleg szobákban, mert az így kialakuló társas kapcsolatok az átlagosnál sokkal kiegyensúlyozottabb, elégedettebb, boldogabb emberekké teszik őket.

A hygge tanulható!

A hyggének fontos eleme a spontaneitás, de azért teljesen magától nem alakul ki; egy kicsit elő kell készíteni számára a terepet – fizikai és lelki értelemben egyaránt.

Bár a hygge nem kizárólag téli tevékenység, a kinti hideg kedvez neki, mert ilyenkor mindenki sokkal jobban ráér egy kis barátságos beszélgetésre. Ám nem mindegy, hogy milyen környezetbe hívjuk meg barátainkat, mert a hygge akkor az igazi, ha stresszmentes, oldott hangulatú összejövetel, ahol mindenki otthonosan érzi magát. Pakoljunk el mindent szem elől, ami a munkára emlékeztet, és tegyünk ki meleg takarókat, párnákat. Sokan a gyertyákat tartják a hygge egyik legfontosabb kellékének, mert mindig meghittebbé teszik a hangulatot. A hygge legyen egyszerű. Az összejövetel nem arról szól, hogy valaki bebizonyítsa, milyen fantasztikus háziasszony vagy házigazda, és a vendégeket beleszorítsa az elragadtatott álmélkodó szerepébe. Ezért semmiképp nem kell különleges vagy nyilvánvalóan drága ételekkel, italokkal készülni.

Lelki értelemben a legfontosabb előkészület, hogy legyünk nyitottak a hyggére. Merjünk meghívni barátokat – és merjük elfogadni a meghívást. Ez egyébként nem pusztán elhatározás kérdése. Ahhoz ugyanis, hogy okosan tudjuk felhasználni a szabadidőnket, először is az kell, hogy legyen szabadidőnk. És azzal sajnos nem állunk valami jól… A munka és a magánélet egyensúlyát egy erre kidolgozott kérdőívvel világszerte rendszeresen mérik, és egy közelmúltbeli felmérés azt mutatta, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest rosszabb a helyzet. A magyarok közül sokan úgy érzik, munkájuk túl sok időt vesz el a magánéletüktől, ráadásul munka után túl fáradtak is ahhoz, hogy különösebben aktívak legyenek. A szabadidős tevékenységeket tehát rangsorolnunk kell olyan szempontból, hogy mire szánunk időt és energiát. Talán furcsán hangzik, de a látszólag céltalan lazítást nem érdemes lehúzni a listáról.

Ha pedig végre összejött a társaság, égnek a gyertyák és a forralt bor is elkészült, nem árt megfogadni Jessica Alexander kulturális tréner tanácsait, hogy a hygge igazán lélekfrissítő élmény legyen:

• Légy önmagad. Nem kell szerepet játszanod, nem kell semmit bizonyítanod.
• A hygge a stresszmentesség szigete. Kerüljétek a túl komoly témákat. Ne vitatkozzatok, ne ítélkezzetek, ne akarjátok legyőzni egymást.
• Panaszkodásnak, negatív megjegyzéseknek itt nincs helye.
• A problémákat hagyjátok az ajtón kívül. Lesz még elég idő foglalkozni velük.
• Legyetek egy csapat, segítsetek a vendéglátónak, csináljatok minden munkát együtt.
• Élvezzétek az ételt, az italt, a beszélgetést, egymás társaságát.

Tudatában kell lenni annak is, hogy a hygge különleges, értékes alkalom, amelyből nincsen túl sok, és amelyet meg kell becsülni. A boldogsághoz hozzátartozik, hogy felismerjük a jelen pillanat varázsát. Mert igaza lehet annak a mondásnak, mely szerint az emberek azért nem boldogok, mert nem tudják, hogy azok.