A riasztó névvel ellentétben a dackorszak a fejlődésnek egy olyan természetes és szükséges időszaka, amikor a gyermek saját akarati élete kezd el kibontakozni. Megtapasztalja és szép lassan megtanulja azt, hogy képes önállóan, szüleitől függetlenül is cselekedni, és ezt az újonnan felfedezett képességét igyekszik ekkor minél sűrűbben gyakorolni. „Én akarom!”, „Nem akarom!”, „Én csinálom!” – ezek a mondatok mind azt tükrözik, hogy a gyermek próbálgatja megélni saját autonómiáját és kompetenciáját, valamint tesztelni a határokat is. Fontos szem előtt tartani, és emlékeztetni magunkat, hogy a dac és az akarat ebben a korban ritkán szól a szülő szándékos bosszantásáról, legfőbb célja az önállóság gyakorlása.

A dackorszak kezeléséről szóló kiadványoktól roskadoznak a könyvesboltok polcai, és szülő legyen a talpán, aki az összes tanácsot be tudja építeni a mindennapjaiba. Szerencsére a dackorszak kezelésének valóban léteznek alapvetései. Szülői következetességgel, észszerű és betartható keretek és szabályok állításával elősegíthetjük azt, hogy a gyermek a szülők által elvárt normákhoz igazítsa a viselkedését, miközben elegendő teret kap arra, hogy fejlődjön és önállósodjon.

A gyerekek – életkoruknál fogva – rengeteg dologban nem képesek még önálló döntéseket hozni. Nem dönthetik el, hogy be kell-e kötniük magukat a kocsiban, vagy sem, ehetnek-e kizárólag süteményt ebédre, vagy sem, elindulhatnak-e a mínusz 2 fokos hóesésben egy szál rövid ujjú pólóban, vagy sem. A szülői elvárások és szabályok – bármily szükségesek is – sokszor frusztrálóak az önállósodást gyakorló gyermek számára. Van azonban egy terület, ahol bátran rájuk bízhatjuk az irányítást: ez pedig a játék.

Mi az a gyermek által irányított játék?

A gyermek által kezdeményezett és irányított játék során saját ötletei, fantáziái vezetik a folyamatot, míg a szülő aktív jelenléttel, de minimális beavatkozással csatlakozik ebbe bele. Ilyenkor a gyermek dönt a játékélmény témájáról, menetéről és szabályairól. Jó, ha ennek nincs szigorú struktúrája vagy iránya, hanem inkább nyitott és szabad, hogy a gyermek szabadon alkothasson, képzelete szárnyalhasson. Ez a felállás lehetővé teszi számára, hogy teljes mértékben megélje az önálló irányítást, ami létfontosságú önbizalmának, kreativitásának, problémamegoldó készségének és autonómiájának fejlődésében. Felnőttként néha késztetést érezhetünk arra, hogy beleszóljunk gyermekünk játékába, mivel rengeteg ötletünk van arról, hogyan „kellene” egy adott játékkal játszani. A gyerek által irányított játékban lekerül a felnőttekről ez a felelősség: próbáljuk ki, milyen úgy együtt játszani, mikor kicsit hátrébb állunk, és megfigyeljük, mit is csinál, miről is szól a történet. Egy elfogadó, támogató, játékos környezet bátorítja a gyereket a függetlenségre, az irányítás gyakorlására, ahol megélheti, hogy szabad akarata van, terveket készít és döntéseket hoz. Mivel nemcsak a saját játékát irányíthatja, hanem a szüleit is, a dackorszakos konfrontációk miatti feszültsége is enyhülni fog. A gyermek által irányított játék arra is lehetőséget ad, hogy felnőttként megfigyeljünk és megismerjük gyermekünk gondolkodását. Játék közben a gyerekek olyan forgatókönyveket, helyzeteket élnek meg, melyekből sok mindent megtudhatunk érdeklődési körükről, erősségeikről és gyengeségeikről is.

Néhány példa arra, hogy milyen jellegű helyzetekben vagy játékokkal lehet ezt kipróbálni:

 - Építőjátékok: Az építőkockákból vagy más építőelemekből való szabad alkotás lehetőséget ad a gyermeknek arra, hogy saját ötleteit valósítsa meg. Azt is megengedhetjük neki, hogy döntéseket hozzon a megépítendő struktúra vagy tárgy formájáról.

 - Szerepjátékok: Ez lehetővé teszi, hogy kifejezze kreativitását, és fejlessze szociális készségeit a karakterekkel való interakció során, különösen akkor, ha hagyjuk, hogy maga találja ki a történetet, ami mentén vele játszunk.

 - Homokozójátékok: A homokozó remek hely a gyermek által irányított játékokhoz. Engedjük, hogy maszatoljon, sarazzon, formáljon a homokban, építsen homokvárakat vagy más építményeket, esetleg itt is kibontakozhat valamilyen szerepjáték.

 - Társasjátékok szabad szabályokkal: Ha társasjátékokkal játszunk, kipróbálhatjuk, hogy a gyermek hozzon létre saját szabályokat, vagy változtasson a meglévő szabályokon. Ez fokozza a döntéshozatali és problémamegoldó készségeket.

Fontos, hogy a gyermek által irányított játéknak nincs konkrét szabálya, és korhoz sincsen kötve. A lényeg az, hogy a kicsik szabadon kifejezhessék magukat, miközben szüleikkel együtt élvezik a játék örömét.