Ma az online tér megannyi lehetőséget kínál arra, hogy egy nő valakivel kapcsolatba kerüljön. Egyre nő az ismerkedést kínáló appok száma, és a könnyű elérés lehetősége, a számtalan egyedülálló férfi látványa nagyon megtévesztő. A kutatók már évek óta mondogatják, hogy ezek a fejlesztések valójában nem tesznek jót az emberi kapcsolatoknak, mert a gyors és könnyű kapcsolatteremtés ígérete nem az érzelmeken, hanem a softweren múlnak. A valódi érzelmeket nem lehet gyorsan átélni és ledobni, még a legrövidebb idejű élmény is érzelmi hatást fog kiváltani, amit nem lehet megúszni.

Tegyük fel, hogy két ember megismerkedik online, és „beszélgetni” kezdenek. Az érzelmek az online térben nagyon gyorsan fejlődnek, ezért akár 15-20 üzenetváltás után már az életre és a jövőre vonatkozó mondatok is leíródhatnak. Ha ez kiegészül néhány valódi találkozással, akkor végképp igazinak tűnhet a kapcsolat megkezdése. Ezt az érzést különösen megtámogatják az online lehetőségek – reggeli üzenetek, munkaidőben küldött szívecskék... megannyi jelzés arról, hogy a másik létezik és a kapcsolat is él, hiszen állandóan gondol rám. Aztán egyszer csak mindennek vége szakad, az illető felszívódik, nem ír, nem válaszol. Ahhoz képest, hogy ilyen régen is előfordult, most a látvány rosszabb és a riasztó érzés is kiterjedtebb lehet, mert a másik egyidejűleg 5-8 színtérről is „eltűnhet”. Mintha sosem létezett volna.

És az a nő, aki időközben felépítette fejében a kapcsolatot, elmesélte a barátnőinek, és már kezdte tényleg elhinni az egész helyzetet, egyszer csak ott találja magát a semmi közepén.

A ghosting, ez az egyre inkább terjedő, de érzelmileg megkérdőjelezhető megoldás rosszabb egy valódi szakításnál, ahol a partnernek legalább módja van valamit mondani vagy feltenni egy kérdést. A ghosting azonban ezt nem teszi lehetővé – a másik oldalon a teljes közömbösség látszik, amitől mindenki kihasználtnak, rosszabb esetben lecserélhetőnek, eldobhatónak érezheti magát... Még akkor is fájdalmas egy ilyen helyzet, ha valakinek megfelelő az önértékelése, mert azt fel kell dolgoznia, hogy ennyire félrevitte az emberismerete, vagy azok a vágyai, melyek oda vezettek, hogy fantáziájában átrajzolta a másik ember valódi karakterét. De még ha tudatosítjuk is magunkban, hogy a történtek nem minket minősítenek, hanem a másik embert, akkor is érzelmi konfliktust okoz mindez.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 1. számában olvasható