Jelenlegi hely

Az önkontroll elvesztésének felszabadító érzése

Egyik legértékesebb tulajdonságunk az önkontroll. Tiszteljük azokat, akik szabályozni tudják vágyaikat és cselekedeteiket, és próbáljuk ezeket a jellemvonásokat belenevelni gyermekeinkbe. De vajon elképzelhető, hogy az önuralom olykor inkább akadály, semmint a boldogság és a harmónia forrása?

Az önkontroll az egyik legértékesebb tulajdonságunk. Tiszteljük azokat, akik szabályozni tudják vágyaikat és cselekedeteiket, és próbáljuk ezeket a jellemvonásokat belenevelni gyermekeinkbe. Ünnepeljük az elme hatalmát arra, hogy meghozzon nehéz döntéseket. De vajon elképzelhető, hogy az önuralom olykor inkább akadály, semmint a boldogság és a harmónia forrása?

A Tufts Egyetem pszichológusai, Evan Apfelbaum és Samuel Sommers érdeklődését felkeltette az, hogy a túlzott önuralomnak hátulütője is létezik, és hogy lemondani egy kevéske kontrollról paradox módon frissítő hatású lehet mind az egyén, mind a társadalom számára.
A gyengeség erényét a fajok viszonyában fedezték fel. Rájöttek, hogy a jó szándékú emberek óvatosak – olykor túlságosan is, nehogy bárkit is megbántsanak egy több nemzetiségből álló csoportban. Az is megfordult a fejükben, hogy az ilyesfajta erőltetett önkontroll merevséget és túlszabályozott viselkedést okozhat, mely akár előítéletesnek is feltüntetheti az illetőt. Ennek felmérésére fehér bőrű önkéntesekből létrehoztak egy csoportot számítógép-alapú szellemi gyakorlatok segítségével, melyek olyan nehézségi fokon álltak, hogy időlegesen legyengítik az önfegyelmezéshez szükséges kognitív óvatosságot.
Ha az önkéntesek belekerültek ebbe a kompromittált helyzetbe, olyan társas szituációba helyezték őket, melyben fennállt a rasszizmussal kapcsolatos nyomás: vagy egy fehér, vagy egy fekete beszélgetőtárssal kellett megvitatniuk a faji sokszínűséget. Ez után az önkéntesek értékelték, hogy mennyire érezték kényelmesnek, kínosnak vagy élvezetesnek a beszélgetést. Ezen kívül független, fehér és fekete bőrű bírák egyaránt elemezték az ötperces szituációkat, feljegyezték, hogy mennyire voltak óvatosak az önkéntesek, mennyire egyenes és előítéletes válaszokat adtak.
Ahogy azt a Pszichológiai Tudományok Szövetségének folyóiratában, a Psychological Science-ben közzétették, a legyengített önuralmú emberek, vagyis akik nem fegyelmezték és szabályozták viselkedésüket, a fekete interjúztatóval sokkal felszabadultabban beszélgettek, mint azok, akiknek az önszabályozó képességét nem korlátozták. Valószínűleg azért, mert nem figyelték annyira szigorúan, hogy mit mondanak. Mi több, a független fekete bírák azt találták, hogy ezek a gyengébb önkéntesek sokkal közvetlenebb és autentikusabb párbeszédet folytattak. Ami a legmeglepőbb, hogy őket találták a legkevésbé előítéletesnek is. Vagyis, ha nem szabályozzuk agyon a saját viselkedésünket, akkor sokkal felszabadultabban tudunk beszélgetni.

   

 A hírek összeállításában médiapartnerünk a MediPress

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.