Jelenlegi hely

Tények és érzelmek a vitában

Mit tehetünk, ha a szavak erejét ellenünk próbálják felhasználni?

Amikor vitatkozunk, szavaink a fegyvereink. A szavak erejével állítunk, bizonyítunk, kritizálunk, próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket és a hallgatóságot.

Szerző: 

Egy-egy jól megválasztott kifejezés képes arra, hogy elterelje vagy éppen eldöntse a vitát. Ezt a jelenséget vizsgálja a keretezés elmélete, melyről decemberi számunkban írtunk részletesebben. De mégis mit tehetünk, ha a szavak erejét ellenünk próbálják felhasználni? Miben áll pontosan a szavak ereje?

Amikor információt közlünk, egyúttal a hozzá kapcsolódó érzéseinket is kifejezzük. Hasonlóképpen vitapartnerünkből is különböző érzéseket tudunk kiváltani, így befolyásolni értékítéletét az elmondottakról. Ez a kettősség arra vezethető vissza, hogy szavaink jelentése is kettős természetű. A szavak kognitív tartalma maga a közölt információ, ugyanakkor szavainkkal érzelmi viszonyulást is kommunikálunk – ezt hívjuk a szavak emotív tartalmának. Nézeteltérés tárgya a jelentés mindkét összetevője lehet: vitatkozhatunk arról, hogy tulajdonképpen mi is a tényállás, de arról is, hogy ketten kétféleképpen ítéljük meg a történteket.

Gondoljunk csak arra, mennyire más fogadtatást kap, ha valakit kövérnek vagy teltkarcsúnak neveznek! Még ha ugyanarról az emberről is van szó, elutasítóbbnak gondoljuk az első megfogalmazást. Az is eszünkbe juthat, ma mennyivel divatosabb azt mondani, hogy kihívásokkal nézünk szembe, mintsem hogy problémáink vannak. A kihívás szó pozitív asszociációkat szül, mintha bátran állnánk elébe a megmérettetéseknek. Ezekben a példákban a szavak kognitív tartalma megegyezik, ám az emotív tartalomban már eltérést láthatunk. A jelentés két összetevője segít megérteni azokat a helyzeteket, amikor lényegében ugyanarról beszélünk, mégis teljesen eltérő érzések fogalmazódnak meg bennünk. Megeshet velünk, hogy olyan vitahelyzetben találjuk magunkat, ahol a vitapartnerünk érzelmeinkre apellálva próbál hatni ránk. Ez sokszor azért történik, mert az illető rájön, hogy állításainak információtartalma kevés ahhoz, hogy meggyőzzön bennünket... Természetesen érzéseinket, érzelmeinket nem tudjuk kizárni egy vitából, mégse feledkezzünk el a tényekről és az észérvekről, amikor véleményt formálunk. Ha nézeteltérésbe keveredünk, igyekezzünk belátni, miből fakad az egyet nem értés, így könnyebb lesz azt feloldani.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a...

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...