Jelenlegi hely

Tények és érzelmek a vitában

Mit tehetünk, ha a szavak erejét ellenünk próbálják felhasználni?

Amikor vitatkozunk, szavaink a fegyvereink. A szavak erejével állítunk, bizonyítunk, kritizálunk, próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket és a hallgatóságot.

Szerző: 

Egy-egy jól megválasztott kifejezés képes arra, hogy elterelje vagy éppen eldöntse a vitát. Ezt a jelenséget vizsgálja a keretezés elmélete, melyről decemberi számunkban írtunk részletesebben. De mégis mit tehetünk, ha a szavak erejét ellenünk próbálják felhasználni? Miben áll pontosan a szavak ereje?

Amikor információt közlünk, egyúttal a hozzá kapcsolódó érzéseinket is kifejezzük. Hasonlóképpen vitapartnerünkből is különböző érzéseket tudunk kiváltani, így befolyásolni értékítéletét az elmondottakról. Ez a kettősség arra vezethető vissza, hogy szavaink jelentése is kettős természetű. A szavak kognitív tartalma maga a közölt információ, ugyanakkor szavainkkal érzelmi viszonyulást is kommunikálunk – ezt hívjuk a szavak emotív tartalmának. Nézeteltérés tárgya a jelentés mindkét összetevője lehet: vitatkozhatunk arról, hogy tulajdonképpen mi is a tényállás, de arról is, hogy ketten kétféleképpen ítéljük meg a történteket.

Gondoljunk csak arra, mennyire más fogadtatást kap, ha valakit kövérnek vagy teltkarcsúnak neveznek! Még ha ugyanarról az emberről is van szó, elutasítóbbnak gondoljuk az első megfogalmazást. Az is eszünkbe juthat, ma mennyivel divatosabb azt mondani, hogy kihívásokkal nézünk szembe, mintsem hogy problémáink vannak. A kihívás szó pozitív asszociációkat szül, mintha bátran állnánk elébe a megmérettetéseknek. Ezekben a példákban a szavak kognitív tartalma megegyezik, ám az emotív tartalomban már eltérést láthatunk. A jelentés két összetevője segít megérteni azokat a helyzeteket, amikor lényegében ugyanarról beszélünk, mégis teljesen eltérő érzések fogalmazódnak meg bennünk. Megeshet velünk, hogy olyan vitahelyzetben találjuk magunkat, ahol a vitapartnerünk érzelmeinkre apellálva próbál hatni ránk. Ez sokszor azért történik, mert az illető rájön, hogy állításainak információtartalma kevés ahhoz, hogy meggyőzzön bennünket... Természetesen érzéseinket, érzelmeinket nem tudjuk kizárni egy vitából, mégse feledkezzünk el a tényekről és az észérvekről, amikor véleményt formálunk. Ha nézeteltérésbe keveredünk, igyekezzünk belátni, miből fakad az egyet nem értés, így könnyebb lesz azt feloldani.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 2. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...

A másik ember szenvedése vagy a másikkal szembeni igazságtalanság nem nagyon érint meg mélyen. Látjuk ugyan a szenvedést, értjük az igazságtalanságot, de az első gondolatunk az...

A szívroham gyanújával kórházba került betegeknél gyakran az derült ki, hogy a roham előtt düh vagy szorongás-epizód érte őket – a kiváltó okok között családi veszekedések,...

Sokan hiszik, hogy a testmozgás csupán a karcsúságról, a kisportolt testről szól. Ez persze tévedés.