Jelenlegi hely

A félelem és szorongás VR-re megy?

Gyula egy felhőkarcoló külső oldalán emelkedő üvegfalú liftben, a 20. emeleten áll. Egyedül van. A liftet senki más nem használja, csak ő. Nem kell sietnie. Tétovázik, hogy megnyomja-e a következő emelet gombját, de végül rászánja magát. A lift újabb szintre emelkedik... Gyula remegő lábakkal áll. Bármerre néz, szédítő mélység veszi körül... 

Ez a magasság még azok számára is megterhelő lehet, akiknek nincs tériszonya. Gyulának van. Évtizedek óta igyekszik legyőzni. Talán most sikerül. Az ötödik alkalommal vesz részt ezen a liftes „utazáson”. Még néhány találkozás, és sikerül megvalósítania régi tervét: félelem nélkül tud majd magas erkélyekről, kilátókról szétnézni, hegyet mászni, gyönyörködni a kilátásban, vagy akár szárnyalni a felhők felett, mint egy madár... A mai találkozásnak vége. Leveszi a fejéről a virtuális valóság szemüveget, és ismét a terapeuta szobájában áll, aki monitorján mindvégig követte a Gyula által látottakat. Megbeszélik a tapasztaltakat és a további teendőket. A végső cél a tériszony leküzdése. Emellett persze – mintegy „melléktermékként” – Gyula számos olyan élményre szert tesz, amely csupán keveseknek adatik meg.

Egyre inkább terjed a VR, azaz a virtuális valóság (Virtual Reality) által kínált lehetőségek felhasználása a szórakoztatóiparban – de a gyógyítás terén is. A jelenséget lehet ócsárolni, lehet dicsérni, de semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen legalább akkora technológiai lépésről van szó, mint a mozi, majd a TV megjelenése.

A VR-terápiák

megfelelő szakember által vezetett, terápiás körülmények között, előre kitűzött, személyre szabott célok elérése érdekében végzett, tudományos tapasztalatokon alapuló, szakszerű beavatkozások. A terapeuta vezetésével több érzékszervre ható, mesterséges és biztonságos virtuális környezetben nyílik lehetőség arra, hogy a segítséget kérő szenvedésnyomását enyhíteni lehessen.

Hogyan hat ez a módszer? A VR-t használó személy pontosan tudja, hogy amit maga körül lát, érzékel, az nem a valóság, és mégis annak éli meg, sok tekintetben reagál rá. Nagyban különbözik egy egyszerű háromdimenziós megjelenítéstől, hiszen az élmény teljesen körülvesz. Olyan ez, mint egy éber álom, amelyben pontosan tudom, hogy álmodom, mégis – egyfajta titkos szerződést kötve magammal – „elhiszem”, hogy ami történik velem, valóban lezajlik.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Nyilvánvaló, hogy szüksége van rám, azt akarja, hogy foglalkozzak vele. Pedig már régen felnőtt.

Ha valaki tartósan vagy alkalomszerűen fokozott stresszt él át, akkor előfordulhat, hogy „az evésbe menekül”.

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a stressz ronthat az emberek egészségén, ám most először derült ki, hog

Lehetséges, hogy a túlsúlyossá válás következtében nehezebb nyomon követni azt, hogy mennyit eszünk, ami megnövelheti a túlzásba vitt evés valószínűségét.

Minél régebb óta cukorbeteg valaki, annál nagyobb az agyi elváltozás valószínűsége.

Nem mindegy, hogy a pohár nézőpontunk szerint félig tele vagy épp félig üres. Az utóbbi opció mellett ugyanis nagyobb az esélyünk arra, hogy szívinfarktus miatt kerülünk idő...