Jelenlegi hely

A félelem és szorongás VR-re megy?

Gyula egy felhőkarcoló külső oldalán emelkedő üvegfalú liftben, a 20. emeleten áll. Egyedül van. A liftet senki más nem használja, csak ő. Nem kell sietnie. Tétovázik, hogy megnyomja-e a következő emelet gombját, de végül rászánja magát. A lift újabb szintre emelkedik... Gyula remegő lábakkal áll. Bármerre néz, szédítő mélység veszi körül... 

Ez a magasság még azok számára is megterhelő lehet, akiknek nincs tériszonya. Gyulának van. Évtizedek óta igyekszik legyőzni. Talán most sikerül. Az ötödik alkalommal vesz részt ezen a liftes „utazáson”. Még néhány találkozás, és sikerül megvalósítania régi tervét: félelem nélkül tud majd magas erkélyekről, kilátókról szétnézni, hegyet mászni, gyönyörködni a kilátásban, vagy akár szárnyalni a felhők felett, mint egy madár... A mai találkozásnak vége. Leveszi a fejéről a virtuális valóság szemüveget, és ismét a terapeuta szobájában áll, aki monitorján mindvégig követte a Gyula által látottakat. Megbeszélik a tapasztaltakat és a további teendőket. A végső cél a tériszony leküzdése. Emellett persze – mintegy „melléktermékként” – Gyula számos olyan élményre szert tesz, amely csupán keveseknek adatik meg.

Egyre inkább terjed a VR, azaz a virtuális valóság (Virtual Reality) által kínált lehetőségek felhasználása a szórakoztatóiparban – de a gyógyítás terén is. A jelenséget lehet ócsárolni, lehet dicsérni, de semmiképpen sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen legalább akkora technológiai lépésről van szó, mint a mozi, majd a TV megjelenése.

A VR-terápiák

megfelelő szakember által vezetett, terápiás körülmények között, előre kitűzött, személyre szabott célok elérése érdekében végzett, tudományos tapasztalatokon alapuló, szakszerű beavatkozások. A terapeuta vezetésével több érzékszervre ható, mesterséges és biztonságos virtuális környezetben nyílik lehetőség arra, hogy a segítséget kérő szenvedésnyomását enyhíteni lehessen.

Hogyan hat ez a módszer? A VR-t használó személy pontosan tudja, hogy amit maga körül lát, érzékel, az nem a valóság, és mégis annak éli meg, sok tekintetben reagál rá. Nagyban különbözik egy egyszerű háromdimenziós megjelenítéstől, hiszen az élmény teljesen körülvesz. Olyan ez, mint egy éber álom, amelyben pontosan tudom, hogy álmodom, mégis – egyfajta titkos szerződést kötve magammal – „elhiszem”, hogy ami történik velem, valóban lezajlik.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2018. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2019 február–március

  • Káosz a nevelési elvekben

    Elgondolkodtató, hogy napjainkban mennyire eszköztelenek a szülők a gyereknevelésben. Modern társadalmunkban már jó ideje nem kapnak előregyártott értékrendszert, a régi elvekben pedig már nem hisznek. Sokan a zsigereikben érzik, gyerekként mennyit szenvedtek a főként megfélemlítésre és az érzések elnyomására építő nevelés miatt. Meg is fogadták, hogy ők ilyet soha! A kiélezett konfliktushelyzetek és az eszköztelenség azonban mégis oda vezet, hogy minden fogadalmuk ellenére a régi módszerhez folyamodnak.

  • Függetlenség – mindenekfelett

    A túlhangsúlyozottan független ember gyakran nem is a közelségtől való félelem miatt szenved, hiszen ezeket a helyzeteket aktívan elkerüli. Nem szívesen ígérkezik el például előre egyezetetett baráti találkozókra vagy randira, szereti az utolsó pillanatig fenntartani, mikor tud menni – azzal, ha elígérkezne, csorbulna függetlenség-érzése. Sokszor a munkára hivatkozik és így is éli meg: „nem tudom, mikor végzek”. Ha elköteleződne, a saját feladatait kellene a találkozóhoz igazítani, és ezen a ponton élné meg, hogy szabadsága korlátozott

  • Ártalmas környezet vagy ártalmas gondolat? – Vitatott környezeti betegségek

    Létezik a környezeti faktorokhoz kapcsolt panaszoknak egy olyan csoportja, amelyek esetében tudományosan nem elfogadott az ok-okozati összefüggés, a páciensek azonban mégis meg vannak győződve arról, hogy kínzó tüneteik, megromlott egészségi állapotuk mögött a modern, urbánus környezet valamely eleme áll: az elektromágneses terek, egyes illatos/kellemetlen szagok (pl. parfümök, tisztítószerek, friss papír), a mindennapos zaj (pl. a légkondicionáló berregése, a papír zizegése) vagy bizonyos épületekben való tartózkodás.

  • Hogyan éljük túl a munkahelyi terrort?

    A munkahely világa éppen olyan színpad, mint az élet összes más területe. Mindenki színész, aki illúziót kelt, és egyben néző is, aki mások és a saját(!) előadását vagy annak egy részét figyeli – és olykor elhiszi. E színházban a bántó hangvétel, a mentális terror is a „művészi kelléktár” része. Mi áll az arrogancia hátterében? Hogyan lehetünk védettek az elszabadult vezető lélektani ámokfutásával szemben?

  • Karmaváltás – egyedül 3 gyerekkel és az autizmussal Indiában

    A nyáron váratlanul, mesébe illő módon, adódott egy lehetőségünk, hogy egy jó hírű indiai Guru, mint második fehér pácienseket, fogadná az autizmussal élő gyermekeimet és vállalja, hogy meggyógyítja őket... Az autizmus és az értelmi fogyatékosság nem betegségek, ezért nem is gyógyíthatók. A Guru mégis azt mondja, tud segíteni. Megváltoztatja a karmájukat… Hív India. Az új életet, az új jövőt választom. Megér egy évet az életemből, még ha életem legnehezebb éve is lesz, hogy jobb jövője lehet a gyerekeimnek… Nem állítom, hogy nem félek. De erősebb az az érzés, hogy mennem kell…

ÉS MÉG: A piros vödör – A főszerkesztő előszava  A pszichológia világa  Tudom, mit tudsz – avagy a csecsemők tudatelméleti képességei • Teljesítményszorongás  Te hogyan szakítasz? Eltűnés, jegelés, kispadoztatás  Miben segíthetnek a cuki nyuszik?Stresszelek, ezért fáj a fejem… fáj a fejem, ezért stresszelek  Szívközelben a virtuális valóság (VR)  Mítoszok és tévhitek az öngyilkosságról  Lehet-e a függőséget gyógyítani? Függőség és társadalom  „Legyőzni a másikat nagyon könnyű – meggyőzni sokkal nehezebb” • A lehetetlen illúziója Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Sokak számára eljön a pillanat, amikor nyomot akarnak hagyni a világban, jobbítani szeretnék azt.

Ahhoz, hogy megértsük, milyen esetekben okoz fejfájást a stressz, szükség van fejfájós és nem fejfájósalanyok vizsgálatára is – köztük olyanokra, akik jelentős stresszt élnek...

Tudományos publikációban mutattak rá a Michigan State University kutatói a közösségi oldalak mértéktelen használatána

A jó hír, hogy gondolkodásunk mintázatai is módosíthatók, és meg lehet állítani a negatív belső beszédet.

Dönteni nem kínos feladat, hanem a szabadság és az önazonosság élménye.

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...