Jelenlegi hely

A leszokás nem akaraterő kérdése!

Hogyan fogok nem „elcsábulni” például akkor, amikor az orrom előtt gyújtanak rá, sőt esetleg meg is kínálnak cigarettával?

„Lediplomáztam munka mellett, felneveltem három gyereket, és mindig mindenhol megálltam a helyem az életben. Egyedül a leszokáshoz nincsen elég akaraterőm.” „Majd ha akarom, le fogom tudni tenni a cigarettát. Eldobom és kész, ennyi az egész.”  

Szerző: 

Valóban ennyi? Valóban egyik napról a másikra történne a leszokás? Valóban csak akaraterő kérdése az egész? Ha rendelkezünk vele, nyert ügyünk van, ha nem, akkor pedig buktuk a dolgot? Lássuk, mit mond a tudomány és a tapasztalat!

Miért nem könnyű változtatni?

Amennyiben Ön dohányzik vagy dohányzott, vagy van akár csak egy dohányos ismerőse is, bizonyára megfigyelte, hogy vannak olyan időpontok, helyzetek, amikor nagyobb valószínűséggel nyúl a cigaretta után. A dohányzást kiváltó tényezők egyénenként nagyon különbözőek lehetnek, és nem feltétlenül tudatosan vezetnek rágyújtáshoz. Sokan kávé mellett vagy után, az ebéd befejeztével vagy baráti beszélgetés közben, esetleg idegesség, öröm, unalom hatására – vagy pusztán azért gyújtanak rá, mert már hosszú idő eltelt az előző szál elszívása óta. Ráadásul az idők folyamán olyan sokszor következik be az adott tényező, például kávézás után történő rágyújtás, hogy van, aki már a kávé illatának vagy említésének hatására is automatikusan a cigaretta után nyúl. Persze lehetséges, hogy valaki egyáltalán nem iszik kávét – nála más tényezőkhöz kapcsolódik a rágyújtás „élménye”. Az egyik legerősebb sóvárgást kiváltó inger a cigarettás doboz, az öngyújtó, a hamutál vagy épp dohányzó személyek látványa lehet, de bosszankodva tapasztalhatja az a leszokni vágyó is, aki például egy regénnyel próbálja elterelni a figyelmét, csakhogy ennek főszereplője rágyújt a cselekményben.

Összetett függőség

Dohányzásra felszólító jellege gyakorlatilag bárminek lehet. A rágyújtást kiváltó tényezőknek ugyanakkor három nagy csoportját különböztethetjük meg: léteznek élettani (testi), környezeti vagy helyzeti és érzelmi faktorok. A helyzeti és érzelmi tényezőkre már hoztunk néhány példát, most nézzük, mi jellemző a dohányzás testi hátterére!

A rágyújtásra késztető testi tényezők a nikotin élettani hatásaival vannak összefüggésben. A dohányzás során az agy nikotin-koncentrációja nagyon gyorsan, akár hét másodperc alatt is megnő. Mivel az első slukk elszívása után pár másodpercen belül jelentkezik a következmény és jutalmazó anyag szabadul fel a központi idegrendszerben, a hatás nagyon gyors és erős tanulási folyamatot eredményez...

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2017. 5. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Magyarázkodó, önmagunkat felmentő, passzív mondatok garmadája születik nap mint nap annak igazolására, miért nem mi vagyunk a felelősek saját életünkért, önmagunkért,...

Jólesik, ha megdicsérnek. Kinek nem? Elégedetten nézel végig a jól elvégzett munkán. Büszke vagy az eredményeidre.

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

Az ünnepek alatt biztos lesz egy-két nyugodt napod, amit egy kis önmagadba fordulással tudsz tölteni.

Sokféle elnevezése lehet: a körülmények kedvező alakulása, nem várt pozitív fordulat, csoda, kegyelem, a sors ajándék