Jelenlegi hely

Jusson hiteles információkhoz!

A depresszióról
Általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról

„Szomorú, rosszkedvű, depressziós vagyok” – ezeket a szavakat egymás szinonimájaként használjuk a mindennapokban, holott az orvosi értelemben vett depresszió a testet és lelket egyaránt érintő betegség, amelyet minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi átél legalább egyszer élete során. 

Nem véletlenül használjuk a betegség kifejezést, hiszen ez a közhiedelemmel ellentétben egy valós és kezelést igénylő állapot, mely nem múlik el az idővel, sőt épp ellenkezőleg: a tünetek egyre romolhatnak.

Hogy csupán a betegek 20 százaléka jut megfelelő ellátáshoz, annak oka, hogy általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról. Az emberek fejében lévő téves ismereteken túl a másik globális méretű probléma az egészségügyi rendszerek túlterheltsége, a többhónapos várólisták és a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Miről ismerhető fel a depresszió?

A depressziós betegre – többek között – jellemző a nyomott, állandóan negatív hangulat, az energiahiány, a pesszimizmus, a korábban örömet jelentő tevékenységek elhanyagolása és a reménytelenség. Ugyancsak folyamatosan jelen lehet a betegnél az önvád és az értéktelenség- érzése. A lelki tényezőkön túl számos testi funkciót is érint a depresszió: jellemzőek az alvásproblémák, a túlzott – vagy épp túl kevés – ételfogyasztás miatti hirtelen testsúlyváltozások. Csökken a libidó és a szexuális vágy, s megjelenik az általános aktivitáscsökkenés is. Az állandó fáradtságérzet és a koncentrációs nehézségek miatt romlik a munkahelyi teljesítmény. A beteg egy idő után visszahúzódik a társas környezettől, nem igazán kíván részt venni közösségi eseményeken. A tünetek megjelenésével és rosszabbodásával pedig megfogalmazódhat benne az öngyilkosság gondolata, hogy jobb lenne, ha nem élne és véget érne a szenvedése...

Hogyan érhető el, hogy minél több depressziós megfelelő ellátáshoz jusson?

A válasz az internet. A modern világ követelményeihez alkalmazkodva a mai orvoslás egyre inkább nyit az online felületek felé. Nincsen ez másképp a lelki egészség terén sem. A depresszió szóra keresve mintegy 785 000 találatot számlál a Google. Olvashatunk tüneteiről, kezeléséről, megjelenési formáiról, okairól és így tovább. Ahogy az interneten található többi információnál, a depresszióval kapcsolatban is nehéz eldönteni, hogy mi számít megbízható forrásnak... Az iFightDepression honlap (www.ifightdepression.com/hu) a depresszióval kapcsolatban nyújt szerteágazó, értékes és hiteles információkat.A weboldalon – amely 13 nyelven, köztük magyarul is elérhető – hiteles forrásból tudhatjuk meg, hogy mi is az a depresszió, milyen tünetek utalnak rá és milyen különböző típusai vannak? Tájékozódhatunk a hazánkban hozzáférhető kezelési formákról is. Külön oldal szól az érintetteknek és a hozzátartozóknak. Akiknél felmerül, hogy egy társuk, rokonuk, barátjuk depressziós, elolvashatják, milyen jelek utalnak biztosan a kórképre, és mit tehet a másik megsegítésére? A tanárok megtudhatják, hogy az osztályközösségen belül miről ismerhető fel a depressziós tanuló. Mit tehetnek, ha az addig nyitott, barátkozó gyermek befelé forduló és ingerült lesz, és agresszív magatartás jeleit tapasztalják nála?

Önsegítő program

Az iFightDepression a kognitív viselkedésterápia alapelveire épülő online önsegítő program. E terápiás szemléletmód lényege, hogy az emberek gondolkodásmódja alapvetően meghatározza viselkedésüket és érzelmi reakcióikat. Minden ember másképp értelmezheti ugyanazt az eseményt, de a negatív beállítódás nagyobb valószínűséggel eredményez kedvezőtlen érzelmi állapotot – például a depressziós beteg egy kisebb kudarcot saját értéktelenségének bizonyítékaként foghat fel.  A kognitív viselkedésterápia célja ennek a hibás, torzított gondolkodásmódnak a megváltoztatása.

Hogyan juthat hozzá az önsegítő programhoz?

Az ingyenes program enyhe-középsúlyos depresszió esetén használható. Technikai feltétele az internetkapcsolat és egy számítógép – használata viszont belépőkódhoz kötött, melyet csak képzett szakembertől kaphat, aki személyes találkozó alkalmával dönti el, hogy az adott személy használhatja-e a programot, vagy másfajta kezelésre van szükség. A program iránti érdeklődését jelezheti az eaad@info.hu E-mail címen is.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 2. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 februári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. február

  • Ki vagy az álarc mögött? A hamis szelf

    A hamis szelf nem valódi arcunk, sokkal inkább egy álarc vagy pajzs, mely az egyén valós énjét védi. Eközben az álarc mögött lévő személy érzi, hogy érzéseiben, életvezetésében, annak eldöntésében, ki is ő valójában, nem tud valódi lenni… A hamis szelf, mint „védőálarc” elengedése sokszor nagyon nehéz feladat. Hosszú folyamat, melyben az első és alapvető lépés annak kialakítása, hogy az egyén legalább egy fontos kapcsolatában szeretve és érzelmi biztonságban érezhesse magát. Szükséges az is, hogy nyitott legyen saját belső élményei, érzései megfigyelésére, beazonosítására, azaz egyfajta befelé figyelésre, ami sokak számára nem könnyű feladat

  • Önbizalmunk (ál)arcai

    Akinek van önbizalma, annak nincsenek álarcai, csak arcai. Ezekből persze lehet több, elvégre nem vagyunk ugyanolyanok minden egyes helyzetben, amivel az élet megkínál. Akinek azonban nincs önbizalma, tele van és lesz álarcokkal. Nem vállalja az arcát, különféle maszkok, jelmezek, álcák mögé rejtőzik, elkendőzve az igazságot: senki sem tudja, ki ő valójában – önmagát is beleértve. Szerepeket játszik, jobb esetben persze megkap az élettől egy főszerepet, rosszabb esetben azonban csak statiszta a saját mindennapjaiban.

  • A lázadás kora(i)

    „Amikor megéreztem az irodaház-szagot, és megpillantottam az öntudatosan járkáló, ambiciózus 30-as fiúkat és lányokat, konkrétan elkapott egy pánikroham. Úgy éreztem, belehalnék, ha nekem még egyszer egy ilyen helyen kellene dolgoznom. Elég volt.” Kisgyörgy Éva ül velem szemben. Ezen a néven talán nem sokan ismerik, de ha azt mondom: Travellina, máris ismerősebben cseng a név. Travellina az ország egyik legismertebb utazós bloggere, aki főállása szerint utazik, majd beszámol a tapasztalatairól. Éva, azaz Travellina 51 éves, és mindössze öt éve hivatásos blogger. Igen, jól számolják. 46 évesen kezdett új életet.

  • Lejtőn

    Nyilvánvalónak látom, hogy bennem van az, ami ennyire hullámzik, ami mindig visszatér, és szinte egész életemben lebénított, legalábbis, akadályozott gyakorlatilag mindenben – ha nem nyomtam el időlegesen valamivel. Ez a valami lehetett az életerő, az alkohol, a bulik, a lányok/nők – akikkel hiába volt annyi sikerem, valódi kielégülést, öt percnél hosszabb, félelem nélküli örömet, magabiztosságot, szeretetet soha nem éltem át velük. (Őrült szerelmet, önfeladó rajongást, igen.) És, lehetett még ez a valami a kudarc utáni újrakezdés lendülete is, egy-egy sikeres munka, lehetett a pénz, a ház építése, a gyerekeim születése, a velük töltött reményteli idők – de aztán mindig minden kipukkadt, és én zuhantam a mélybe, a sötétbe, a rémületbe.

  • Tömeglélektani folyamatok a virtuális közösségekben

    Az internetes közösségekhez hasonlatos egyéniségvesztést hagyományos, „offline” környezetben – vagyis a való életben – leggyakrabban ún. „nagycsoport-helyzetben”, egy tömeg tagjaként élhetünk meg. Ilyenkor a fentiekhez hasonlóan drámaian csökken az egyén észlelt egyéni felelőssége, mint ahogyan az az érzése is, hogy hatással tud lenni a körülötte zajló dolgokra. A kommunikáció általában szaggatottá válik, elenyészik az egymás szavaira adott visszacsatolás. Általában azok a csoporttagok vannak a leginkább kitéve a csoport irányából feléjük érkező támadásoknak, akik megpróbálják valamelyest fenntartani individualitásuknak legalább egy részét – vagyis valamelyest képviselni saját különbözőségüket, meggyőződéseiket.

ÉS MÉG: Bluggyk – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaKüzdelem a hamis én ellenA felfújt önértékelés – Hamis és törékeny, de legalább pozitív • Elégedett vagy a párkapcsolatoddal? Az attól függ… • Közösségi média és valóság: filterek mögött •A dizájner drogok új világa„Akkor legalább a fájdalmat érzem…” – Önsértés kamaszkorban • A derékfájás mítoszrombolásaFelnőtt színezők tündöklése…A változatosság gyönyörködtet (?) – Tucatnyi költözés és munkahely vár ránk • Mi a közös Garfieldban, a „bogárhátúban” és a kisbabákban? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha saját szexuális életünket másokéhoz hasonlítjuk, könnyen kedvünket szegheti az összehasonlítás.

Munkahelyi határidők, családi konfliktusok, az állandó stressz – mind hatással lehet arra, hogy képesek vagyunk-e pihenni.

Többnyire azt hisszük, hogy el kell gondolnunk az elérendő célt, majd végre kell hajtanunk a döntést egyszer s minde

Hogyan lehet boldogságban fenntartani egy kapcsolatot, mi segíti a problémákkal való megküzdést?

A kutatások szerint nemcsak hogy ilyen képet szeretnénk felépíteni magunkról, de ha egyszer sikerült, sok mindenre k

A kamaszok önsértő viselkedése napjainkban kifejezetten gyakori, a vizsgálatok alapján 15-46 százalékuk életében legalább egyszer megsebzi magát