Jelenlegi hely

Jusson hiteles információkhoz!

A depresszióról
Általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról

„Szomorú, rosszkedvű, depressziós vagyok” – ezeket a szavakat egymás szinonimájaként használjuk a mindennapokban, holott az orvosi értelemben vett depresszió a testet és lelket egyaránt érintő betegség, amelyet minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi átél legalább egyszer élete során. 

Nem véletlenül használjuk a betegség kifejezést, hiszen ez a közhiedelemmel ellentétben egy valós és kezelést igénylő állapot, mely nem múlik el az idővel, sőt épp ellenkezőleg: a tünetek egyre romolhatnak.

Hogy csupán a betegek 20 százaléka jut megfelelő ellátáshoz, annak oka, hogy általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról. Az emberek fejében lévő téves ismereteken túl a másik globális méretű probléma az egészségügyi rendszerek túlterheltsége, a többhónapos várólisták és a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Miről ismerhető fel a depresszió?

A depressziós betegre – többek között – jellemző a nyomott, állandóan negatív hangulat, az energiahiány, a pesszimizmus, a korábban örömet jelentő tevékenységek elhanyagolása és a reménytelenség. Ugyancsak folyamatosan jelen lehet a betegnél az önvád és az értéktelenség- érzése. A lelki tényezőkön túl számos testi funkciót is érint a depresszió: jellemzőek az alvásproblémák, a túlzott – vagy épp túl kevés – ételfogyasztás miatti hirtelen testsúlyváltozások. Csökken a libidó és a szexuális vágy, s megjelenik az általános aktivitáscsökkenés is. Az állandó fáradtságérzet és a koncentrációs nehézségek miatt romlik a munkahelyi teljesítmény. A beteg egy idő után visszahúzódik a társas környezettől, nem igazán kíván részt venni közösségi eseményeken. A tünetek megjelenésével és rosszabbodásával pedig megfogalmazódhat benne az öngyilkosság gondolata, hogy jobb lenne, ha nem élne és véget érne a szenvedése...

Hogyan érhető el, hogy minél több depressziós megfelelő ellátáshoz jusson?

A válasz az internet. A modern világ követelményeihez alkalmazkodva a mai orvoslás egyre inkább nyit az online felületek felé. Nincsen ez másképp a lelki egészség terén sem. A depresszió szóra keresve mintegy 785 000 találatot számlál a Google. Olvashatunk tüneteiről, kezeléséről, megjelenési formáiról, okairól és így tovább. Ahogy az interneten található többi információnál, a depresszióval kapcsolatban is nehéz eldönteni, hogy mi számít megbízható forrásnak... Az iFightDepression honlap (www.ifightdepression.com/hu) a depresszióval kapcsolatban nyújt szerteágazó, értékes és hiteles információkat.A weboldalon – amely 13 nyelven, köztük magyarul is elérhető – hiteles forrásból tudhatjuk meg, hogy mi is az a depresszió, milyen tünetek utalnak rá és milyen különböző típusai vannak? Tájékozódhatunk a hazánkban hozzáférhető kezelési formákról is. Külön oldal szól az érintetteknek és a hozzátartozóknak. Akiknél felmerül, hogy egy társuk, rokonuk, barátjuk depressziós, elolvashatják, milyen jelek utalnak biztosan a kórképre, és mit tehet a másik megsegítésére? A tanárok megtudhatják, hogy az osztályközösségen belül miről ismerhető fel a depressziós tanuló. Mit tehetnek, ha az addig nyitott, barátkozó gyermek befelé forduló és ingerült lesz, és agresszív magatartás jeleit tapasztalják nála?

Önsegítő program

Az iFightDepression a kognitív viselkedésterápia alapelveire épülő online önsegítő program. E terápiás szemléletmód lényege, hogy az emberek gondolkodásmódja alapvetően meghatározza viselkedésüket és érzelmi reakcióikat. Minden ember másképp értelmezheti ugyanazt az eseményt, de a negatív beállítódás nagyobb valószínűséggel eredményez kedvezőtlen érzelmi állapotot – például a depressziós beteg egy kisebb kudarcot saját értéktelenségének bizonyítékaként foghat fel.  A kognitív viselkedésterápia célja ennek a hibás, torzított gondolkodásmódnak a megváltoztatása.

Hogyan juthat hozzá az önsegítő programhoz?

Az ingyenes program enyhe-középsúlyos depresszió esetén használható. Technikai feltétele az internetkapcsolat és egy számítógép – használata viszont belépőkódhoz kötött, melyet csak képzett szakembertől kaphat, aki személyes találkozó alkalmával dönti el, hogy az adott személy használhatja-e a programot, vagy másfajta kezelésre van szükség. A program iránti érdeklődését jelezheti az eaad@info.hu E-mail címen is.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 2. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Biztonságos virtuális környezetben nyílik lehetőség arra, hogy a segítséget kérő szenvedésnyomását enyhíteni lehessen.

Nyilvánvaló, hogy szüksége van rám, azt akarja, hogy foglalkozzak vele. Pedig már régen felnőtt.

Ha valaki tartósan vagy alkalomszerűen fokozott stresszt él át, akkor előfordulhat, hogy „az evésbe menekül”.

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a stressz ronthat az emberek egészségén, ám most először derült ki, hog

Lehetséges, hogy a túlsúlyossá válás következtében nehezebb nyomon követni azt, hogy mennyit eszünk, ami megnövelheti a túlzásba vitt evés valószínűségét.

Minél régebb óta cukorbeteg valaki, annál nagyobb az agyi elváltozás valószínűsége.