Jelenlegi hely

Jusson hiteles információkhoz!

A depresszióról
Általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról

„Szomorú, rosszkedvű, depressziós vagyok” – ezeket a szavakat egymás szinonimájaként használjuk a mindennapokban, holott az orvosi értelemben vett depresszió a testet és lelket egyaránt érintő betegség, amelyet minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi átél legalább egyszer élete során. 

Nem véletlenül használjuk a betegség kifejezést, hiszen ez a közhiedelemmel ellentétben egy valós és kezelést igénylő állapot, mely nem múlik el az idővel, sőt épp ellenkezőleg: a tünetek egyre romolhatnak.

Hogy csupán a betegek 20 százaléka jut megfelelő ellátáshoz, annak oka, hogy általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról. Az emberek fejében lévő téves ismereteken túl a másik globális méretű probléma az egészségügyi rendszerek túlterheltsége, a többhónapos várólisták és a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Miről ismerhető fel a depresszió?

A depressziós betegre – többek között – jellemző a nyomott, állandóan negatív hangulat, az energiahiány, a pesszimizmus, a korábban örömet jelentő tevékenységek elhanyagolása és a reménytelenség. Ugyancsak folyamatosan jelen lehet a betegnél az önvád és az értéktelenség- érzése. A lelki tényezőkön túl számos testi funkciót is érint a depresszió: jellemzőek az alvásproblémák, a túlzott – vagy épp túl kevés – ételfogyasztás miatti hirtelen testsúlyváltozások. Csökken a libidó és a szexuális vágy, s megjelenik az általános aktivitáscsökkenés is. Az állandó fáradtságérzet és a koncentrációs nehézségek miatt romlik a munkahelyi teljesítmény. A beteg egy idő után visszahúzódik a társas környezettől, nem igazán kíván részt venni közösségi eseményeken. A tünetek megjelenésével és rosszabbodásával pedig megfogalmazódhat benne az öngyilkosság gondolata, hogy jobb lenne, ha nem élne és véget érne a szenvedése...

Hogyan érhető el, hogy minél több depressziós megfelelő ellátáshoz jusson?

A válasz az internet. A modern világ követelményeihez alkalmazkodva a mai orvoslás egyre inkább nyit az online felületek felé. Nincsen ez másképp a lelki egészség terén sem. A depresszió szóra keresve mintegy 785 000 találatot számlál a Google. Olvashatunk tüneteiről, kezeléséről, megjelenési formáiról, okairól és így tovább. Ahogy az interneten található többi információnál, a depresszióval kapcsolatban is nehéz eldönteni, hogy mi számít megbízható forrásnak... Az iFightDepression honlap (www.ifightdepression.com/hu) a depresszióval kapcsolatban nyújt szerteágazó, értékes és hiteles információkat.A weboldalon – amely 13 nyelven, köztük magyarul is elérhető – hiteles forrásból tudhatjuk meg, hogy mi is az a depresszió, milyen tünetek utalnak rá és milyen különböző típusai vannak? Tájékozódhatunk a hazánkban hozzáférhető kezelési formákról is. Külön oldal szól az érintetteknek és a hozzátartozóknak. Akiknél felmerül, hogy egy társuk, rokonuk, barátjuk depressziós, elolvashatják, milyen jelek utalnak biztosan a kórképre, és mit tehet a másik megsegítésére? A tanárok megtudhatják, hogy az osztályközösségen belül miről ismerhető fel a depressziós tanuló. Mit tehetnek, ha az addig nyitott, barátkozó gyermek befelé forduló és ingerült lesz, és agresszív magatartás jeleit tapasztalják nála?

Önsegítő program

Az iFightDepression a kognitív viselkedésterápia alapelveire épülő online önsegítő program. E terápiás szemléletmód lényege, hogy az emberek gondolkodásmódja alapvetően meghatározza viselkedésüket és érzelmi reakcióikat. Minden ember másképp értelmezheti ugyanazt az eseményt, de a negatív beállítódás nagyobb valószínűséggel eredményez kedvezőtlen érzelmi állapotot – például a depressziós beteg egy kisebb kudarcot saját értéktelenségének bizonyítékaként foghat fel.  A kognitív viselkedésterápia célja ennek a hibás, torzított gondolkodásmódnak a megváltoztatása.

Hogyan juthat hozzá az önsegítő programhoz?

Az ingyenes program enyhe-középsúlyos depresszió esetén használható. Technikai feltétele az internetkapcsolat és egy számítógép – használata viszont belépőkódhoz kötött, melyet csak képzett szakembertől kaphat, aki személyes találkozó alkalmával dönti el, hogy az adott személy használhatja-e a programot, vagy másfajta kezelésre van szükség. A program iránti érdeklődését jelezheti az eaad@info.hu E-mail címen is.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 2. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.

Miért olyan égetően fontos tudnom, hogy vajon szerethető, elfogadható és elismerésre méltó vagyok-e?

Minden ember olyan biztonságos kötődésre vágyik, melyben átélheti a bizalmat, a nyugalmat, azt, hogy a másik nem fogja bántani.

A céltalanság olyan, mint egy feneketlen katlan - reményvesztettnek, elhagyatottnak érezzük magunkat.

Ott, ahol nincs háziorvos, többen halnak meg idő előtt, mint azokon a településeken, ahol van.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox