Jelenlegi hely

Jusson hiteles információkhoz!

A depresszióról
Általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról

„Szomorú, rosszkedvű, depressziós vagyok” – ezeket a szavakat egymás szinonimájaként használjuk a mindennapokban, holott az orvosi értelemben vett depresszió a testet és lelket egyaránt érintő betegség, amelyet minden negyedik nő és minden nyolcadik férfi átél legalább egyszer élete során. 

Nem véletlenül használjuk a betegség kifejezést, hiszen ez a közhiedelemmel ellentétben egy valós és kezelést igénylő állapot, mely nem múlik el az idővel, sőt épp ellenkezőleg: a tünetek egyre romolhatnak.

Hogy csupán a betegek 20 százaléka jut megfelelő ellátáshoz, annak oka, hogy általában véve nagyon keveset – és azt is pontatlanul – tudunk a depresszióról. Az emberek fejében lévő téves ismereteken túl a másik globális méretű probléma az egészségügyi rendszerek túlterheltsége, a többhónapos várólisták és a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Miről ismerhető fel a depresszió?

A depressziós betegre – többek között – jellemző a nyomott, állandóan negatív hangulat, az energiahiány, a pesszimizmus, a korábban örömet jelentő tevékenységek elhanyagolása és a reménytelenség. Ugyancsak folyamatosan jelen lehet a betegnél az önvád és az értéktelenség- érzése. A lelki tényezőkön túl számos testi funkciót is érint a depresszió: jellemzőek az alvásproblémák, a túlzott – vagy épp túl kevés – ételfogyasztás miatti hirtelen testsúlyváltozások. Csökken a libidó és a szexuális vágy, s megjelenik az általános aktivitáscsökkenés is. Az állandó fáradtságérzet és a koncentrációs nehézségek miatt romlik a munkahelyi teljesítmény. A beteg egy idő után visszahúzódik a társas környezettől, nem igazán kíván részt venni közösségi eseményeken. A tünetek megjelenésével és rosszabbodásával pedig megfogalmazódhat benne az öngyilkosság gondolata, hogy jobb lenne, ha nem élne és véget érne a szenvedése...

Hogyan érhető el, hogy minél több depressziós megfelelő ellátáshoz jusson?

A válasz az internet. A modern világ követelményeihez alkalmazkodva a mai orvoslás egyre inkább nyit az online felületek felé. Nincsen ez másképp a lelki egészség terén sem. A depresszió szóra keresve mintegy 785 000 találatot számlál a Google. Olvashatunk tüneteiről, kezeléséről, megjelenési formáiról, okairól és így tovább. Ahogy az interneten található többi információnál, a depresszióval kapcsolatban is nehéz eldönteni, hogy mi számít megbízható forrásnak... Az iFightDepression honlap (www.ifightdepression.com/hu) a depresszióval kapcsolatban nyújt szerteágazó, értékes és hiteles információkat.A weboldalon – amely 13 nyelven, köztük magyarul is elérhető – hiteles forrásból tudhatjuk meg, hogy mi is az a depresszió, milyen tünetek utalnak rá és milyen különböző típusai vannak? Tájékozódhatunk a hazánkban hozzáférhető kezelési formákról is. Külön oldal szól az érintetteknek és a hozzátartozóknak. Akiknél felmerül, hogy egy társuk, rokonuk, barátjuk depressziós, elolvashatják, milyen jelek utalnak biztosan a kórképre, és mit tehet a másik megsegítésére? A tanárok megtudhatják, hogy az osztályközösségen belül miről ismerhető fel a depressziós tanuló. Mit tehetnek, ha az addig nyitott, barátkozó gyermek befelé forduló és ingerült lesz, és agresszív magatartás jeleit tapasztalják nála?

Önsegítő program

Az iFightDepression a kognitív viselkedésterápia alapelveire épülő online önsegítő program. E terápiás szemléletmód lényege, hogy az emberek gondolkodásmódja alapvetően meghatározza viselkedésüket és érzelmi reakcióikat. Minden ember másképp értelmezheti ugyanazt az eseményt, de a negatív beállítódás nagyobb valószínűséggel eredményez kedvezőtlen érzelmi állapotot – például a depressziós beteg egy kisebb kudarcot saját értéktelenségének bizonyítékaként foghat fel.  A kognitív viselkedésterápia célja ennek a hibás, torzított gondolkodásmódnak a megváltoztatása.

Hogyan juthat hozzá az önsegítő programhoz?

Az ingyenes program enyhe-középsúlyos depresszió esetén használható. Technikai feltétele az internetkapcsolat és egy számítógép – használata viszont belépőkódhoz kötött, melyet csak képzett szakembertől kaphat, aki személyes találkozó alkalmával dönti el, hogy az adott személy használhatja-e a programot, vagy másfajta kezelésre van szükség. A program iránti érdeklődését jelezheti az eaad@info.hu E-mail címen is.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2016. 2. számában olvasható

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 június-júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. június–július

  • A kudarchoz vezető legbiztosabb út

    „Az okos ember saját hibáiból tanul, a bölcs másokéból”, „Az okos ember más kárán tanul, a buta a sajátján, a hülye pedig semmiből sem” – sokan nőttünk fel ilyen szólás-mondások között. Ám úgy tűnik, mégsem tanulunk – a gyakorlatban csak ismételgetjük ugyanazokat a lépéssorokat a magunk magánéleti vagy munkahelyi mókuskerekében. Kívülről fújjuk, mi fog történni, mégsem lépünk ki a komfortzónánkból, rójuk a megszokott köröket. Vajon véget lehet vetni ennek az ördögi spirálnak?

  • Zene, a titkos manipulátor

    Amikor egy jó zenét hallunk, ösztönösen elkezdünk dobolni a lábunkkal, megváltoztatjuk járásunk ritmusát, élénkebbek vagy éppen nyugodtabbak leszünk. Egész testünk – sőt számos kutatási eredmény szerint légzésünk és szívverésünk is – alkalmazkodik a zene lüktetéséhez. Mi történik ilyenkor velünk? Miért érezzük azt, hogy szinte együtt rezgünk a zenével?

  • Test és lélek – elválaszt vagy összeköt? Temperamentumunk és érzelmi reakcióink

    A modern orvostudomány elmúlt kétszáz évében teret nyert s felerősödött az a felfogás, hogy szervezetünk működését úgy kell elképzelnünk, mint egy gépet, melynek alkatrészei meghibásodhatnak és javíthatók. Ez a szemléletmód olyannyira átformálta a betegségről alkotott képünket, hogy a mindennapi, könnyen hozzáférhető egészségügyi rendszerből teljesen eltűnt a lélek (ill. a személyiség) bevonása a terápiába. Ha valaki „pszichoszomatikus” betegségben szenved, az egyfajta „bélyeget” kap, ami azt is jelentheti, hogy a betegsége nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyítható.

  • Kollektív, önkéntes agymosás? Az álhírek szociálpszichológiája

    2016 júniusában az egyik tudományos lap megosztott egy cikket, az alábbi, sokkoló címmel: „Egy tanulmány szerint a Facebook-felhasználók 70 százaléka a tudományos sztoriknak csak a címét olvassa, mielőtt megosztja és kommenteli”. A cikk hatalmas sikert aratott – több mint 58 ezren osztották meg a Facebookon. Annak ellenére is, hogy a cím és a bevezető alatt csak “lorem ipsum” latin töltelékszöveget tartalmazott. És bár jó eséllyel voltak néhány ezren, akik viccből osztották meg, mert értették a tréfát – a többség vélhetően csak azért, mert érdekesnek tartotta a címet. Ahogyan azt a legtöbben tesszük a cikkekkel a social media csatornákon...

  • Az idő reszketése a művészetben

    A művészetpszichológia egyik fontos kérdése, hogy a mű mennyire fejezi ki alkotója aktuális lelki állapotát, mennyire hordozza a művész személyiségjegyeit, életének eseményeit. Az életmű egészét tekintve az a kérdés is felmerül, hogy egyes művek miért „önkifejezőbbek” másoknál, milyen tényezők befolyásolják az alkotó szokásostól eltérő személyes művészi megnyilatkozásait.

ÉS MÉG: Három zsemlye – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Mit árul el a hangunk?Akik a hangjukkal játszanak„Nem bírom elviselni, ahogy rágsz!” – a mizofónia • Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokbanNézd, mit mutatok! Így tanul a kisbabaAz önbecsapásról és az üres beszédről„Mi mindent kell tudni?”„Elöl mosolyogsz, hátul izzadsz”Camino – Út az ismeretlenbeA férfi-nő kapcsolat drámái - A Pillangókisasszony történetének története • Aki időt nyer, életet nyerAz emlékezet fejlesztése • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ám úgy tűnik, mégsem tanulunk – a gyakorlatban csak ismételgetjük ugyanazokat a lépéssorokat a magunk magánéleti vagy

A nevetés endorfint szabadít fel az agyban: minél több opioid receptor található az agyban, a résztvevő annál többet nevet a kísérlet során.

Azok a nők, akiknek a férje feltűnően vonzó és jóképű, igen nagy eséllyel negatív énképpel és súlyos önbizalomproblémákkal küzdenek.

Nagyon meglepődünk, ha azt látjuk, hogy egy olyan sportágban, mint például az úszás, egy átlagos genetikával rendelkező személy kiváló teljesítményt képes elérni.

A szex nem csak kellemes, de egészségünknek is jót tesz...

A magányos emberek 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel érezték magukat fáradtnak, és kevésbé tudtak koncentrálni napközben a többi emberhez képest.