Jelenlegi hely

Légy asszertív! De hogyan?

Mikor fogsz végre kiállni magadért?

Önnel is megtörtént már, hogy képtelen volt nemet mondani? Ideges vagy sértett lesz minden kritikától, és végtelen órákat tölt azzal, hogy mások megjegyzésein rágódik? Ha sérelem éri, azt gondolja, jobb, ha meg sem szólal? Lelkifurdalása van, ha megváltoztatja a véleményét? Úgy érzi, ha megmondja, mit érez, abból mindig sértődés lesz? 

Szeretné jobban érvényesíteni az érdekeit? Tudni akarja, hogyan mondja meg valakinek a véleményét, hogyan álljon ki saját magáért otthon vagy a munkahelyén? Ha bármelyik kérdésre igennel felelt, akkor ez a cikk Önnek szól. A probléma megoldásához az asszertív viselkedést kell elsajátítania, mely érdekeink oly módon történő érvényesítését jelenti, hogy mások igényeit is figyelembe vesszük – ehhez interperszonális készségeink és kommunikációnk fejlesztésére van szükség. Az asszertivitás nem veleszületett tulajdonság, hanem tanult képesség, tehát elsajátítható és tökéletesíthető. Alkalmazásával könnyebben megoldhatóvá válnak a mindennapi konfliktushelyzetek, így csökkenteni tudjuk a nehéz emberek és nehéz helyzetek okozta feszültségeket.

A szociálisan kompetens (asszertív) személy tekintettel van mások jogaira, őszinte, egyenes és közvetlen. Figyelembe veszi mind a saját, mind (vita)partnere érdekeit, de eközben viselkedése szociálisan elfogadható marad. Képes céljait úgy elérni, hogy eközben empátiát, megértést tanúsít a másik szempontja iránt – megengedi, hogy a másik is kimondja feszítő érzéseit. Nem ítélkezik, nem használ minősítő vagy általánosító megjegyzéseket, például „Te már megint…”, „Te még soha…”, stb. Verbális és non-verbális úton egyaránt közölni tudja saját pozitív és negatív gondolatait és érzéseit – anélkül, hogy szükségtelen szorongást vagy bűntudatot tapasztalna, vagy megsértené mások méltóságát...

Az asszertív viselkedés során természetesen negatív következményekkel is számolnunk kell. Képtelen lesz az önérvényesítésre, aki ezt mindenképpen el akarja kerülni, mivel viselkedésének fő mozgatórugója az a vágy lesz, hogy mindenki részéről elfogadást és szeretetet kapjon. Így minduntalan olyan helyzetekbe sodorja magát, ahol a másik akarata győzedelmeskedik. A munkahelyén, otthon és a barátai körében is vállalja a mártír szerepét, mert azt gondolja, hogy kötelessége mindenki kedvében járni – kivéve a saját magáét. A bizonytalan, saját érdekképviseletére képtelen egyén konfliktus esetén nem tudja kifejezni érzéseit, igényeit, és hagyja, hogy a másik elképzelése érvényesüljön. Ennek következtében rengeteg sérelem éri, mely a tehetetlenség állapotába torkollik...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 5. számában olvasható

 

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akiket szeretsz, meg minden… De azért minden áldott nap, stresszes helyzetben, szűk helyen, hááát… Tapasztalatból kel

A pánik okozta társadalomlélektani hatások egyenlegét megvonva, pozitívumokat is említhetünk. A kényszerű elkülönülésben felértékelődnek az erős kapcsolatok, az otthoni...

Tájékoztató anyagunkban az alábbi témákkal foglalkozunk:

A cápa című film nagy részében a cápát egyáltalán nem is lehet látni, jelenlétére csak jelek – elsüllyedő emberek, vé

A tartós stressz olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink - hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri...

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá...