Jelenlegi hely

Légy asszertív! De hogyan?

Mikor fogsz végre kiállni magadért?

Önnel is megtörtént már, hogy képtelen volt nemet mondani? Ideges vagy sértett lesz minden kritikától, és végtelen órákat tölt azzal, hogy mások megjegyzésein rágódik? Ha sérelem éri, azt gondolja, jobb, ha meg sem szólal? Lelkifurdalása van, ha megváltoztatja a véleményét? Úgy érzi, ha megmondja, mit érez, abból mindig sértődés lesz? 

Szeretné jobban érvényesíteni az érdekeit? Tudni akarja, hogyan mondja meg valakinek a véleményét, hogyan álljon ki saját magáért otthon vagy a munkahelyén? Ha bármelyik kérdésre igennel felelt, akkor ez a cikk Önnek szól. A probléma megoldásához az asszertív viselkedést kell elsajátítania, mely érdekeink oly módon történő érvényesítését jelenti, hogy mások igényeit is figyelembe vesszük – ehhez interperszonális készségeink és kommunikációnk fejlesztésére van szükség. Az asszertivitás nem veleszületett tulajdonság, hanem tanult képesség, tehát elsajátítható és tökéletesíthető. Alkalmazásával könnyebben megoldhatóvá válnak a mindennapi konfliktushelyzetek, így csökkenteni tudjuk a nehéz emberek és nehéz helyzetek okozta feszültségeket.

A szociálisan kompetens (asszertív) személy tekintettel van mások jogaira, őszinte, egyenes és közvetlen. Figyelembe veszi mind a saját, mind (vita)partnere érdekeit, de eközben viselkedése szociálisan elfogadható marad. Képes céljait úgy elérni, hogy eközben empátiát, megértést tanúsít a másik szempontja iránt – megengedi, hogy a másik is kimondja feszítő érzéseit. Nem ítélkezik, nem használ minősítő vagy általánosító megjegyzéseket, például „Te már megint…”, „Te még soha…”, stb. Verbális és non-verbális úton egyaránt közölni tudja saját pozitív és negatív gondolatait és érzéseit – anélkül, hogy szükségtelen szorongást vagy bűntudatot tapasztalna, vagy megsértené mások méltóságát...

Az asszertív viselkedés során természetesen negatív következményekkel is számolnunk kell. Képtelen lesz az önérvényesítésre, aki ezt mindenképpen el akarja kerülni, mivel viselkedésének fő mozgatórugója az a vágy lesz, hogy mindenki részéről elfogadást és szeretetet kapjon. Így minduntalan olyan helyzetekbe sodorja magát, ahol a másik akarata győzedelmeskedik. A munkahelyén, otthon és a barátai körében is vállalja a mártír szerepét, mert azt gondolja, hogy kötelessége mindenki kedvében járni – kivéve a saját magáét. A bizonytalan, saját érdekképviseletére képtelen egyén konfliktus esetén nem tudja kifejezni érzéseit, igényeit, és hagyja, hogy a másik elképzelése érvényesüljön. Ennek következtében rengeteg sérelem éri, mely a tehetetlenség állapotába torkollik...

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2015. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

2019 június–július

  • A kulturális sokk és az időutazás

    A globalizáció egyre gyakrabban teremt kultúraváltási helyzeteket. Diákok külföldre mennek tanulni, nemzetközi intézmények a dolgozóikat más országokba küldik, a jobb körülmények reményében egész családok váltanak hazát, illetve gyakran emberek tömegeinek kell akaratuk ellenére menekültként a saját kultúrájuktól eltérő országban folytatni életüket. A kulturális sokk fogalma tehát mindinkább előtérbe kerül.

  • Megbízható tanúk-e a gyermekek?

    A feltételezések szerint a gyerekek a felnőtteknél hajlamosabbak arra, hogy hamis emlékekről számoljanak be. Mennyire megbízhatóak tehát tanúvallomásaik? Vajon képesek-e megbízhatóan, torzításmentesen mesélni egy eseményről? Mennyire befolyásolhatók a kérdező által? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy minél megbízhatóbb tanúvallomásokat kapjunk?

  • „Elég magas lesz kosarasnak?” – A fiatalok fejlettségi szintjéről nem a naptár árulkodik. De akkor mi?

    Képlékeny határokkal fészkelte be magát a serdülőkor a gyermek- és a felnőttlét közé. A fejlődési szakasz meghatározása nemcsak izgalmas elméleti kérdés: fontos oktatási, egészségügyi, büntetőjogi implikációkat rejt magában, hogy mennyire tartunk érettnek valakit. Miért van az, hogy kizárólag a naptár alapján hozunk ilyen döntéseket? A PPKE BÉTA projektjének serdülőkorról szóló cikksorozata most a biológiai kor becslési eljárásait mutatja be.

  • Légy önmagad terapeutája! A kognitív pszichoterápia

    Pszichés zavarokban szenvedők gyakran eltúlozzák, rendkívül szubjektíven értelmezik a helyzetüket, ami intenzív érzelmi állapotokhoz vezet, és ez megfordítva is igaz: erősen zaklatott, dühös vagy stresszes állapotban sérül a valóság objektív felfogása. Felfokozott érzelmi állapotban szélsőségesen negatívan vagy pozitívan értékeljük az egyes helyzeteket, és ez ráadásul még a cselekedeteinket is befolyásolja. Miután mind a tapasztalat, mind a klinikai pszichológiai kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi problémák forrása gyakran a torzult, hibás gondolkodás, a kognitív viselkedésterápia célja az alaposabb önismeret.

  • Muzsikus a díványon – Személyiség és zenei teljesítményszorongás

    Képzeljük csak el, hogy érezheti magát egy alapvetően zárkózott, érzékeny és kissé szorongó ember, amikor ki „kell” állnia több száz ember elé, és az addig a próbatermek magányában csiszolgatott művet rá szegeződő szempárok százainak kereszttüzében kell hibátlanul bemutatnia?

ÉS MÉG: Egy gallér üzenete – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaHová tűntek az érzelmek?A háttérbe szorított szolidaritás. Összetartozás, együttérzés, közösségvállalás • „Ne forgasd ki a szavaimat!” – Szalmabábok a vitában • Túl a babonán – avagy a kényszerek markábanKulináris terápiaA trollok pszichológiájaAz agy öregedése – az időskori demenciák • Motiváció: tényleg szükség van rá?Egy jó tér csodákat művelhet – Beszélgetés Sylvester Ádám építésszel • Az örökmozgó szem • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Közkeletű hiedelem, hogy egy kis tombolással, töréssel-zúzással le lehet vezetni az agresszivitást. Csakhogy – sajnos! – ez óriási tévedés.

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás.  Három, változatosan összeállított főétkezést...

Hiába teljesen egészséges valaki, ha a munkájában a „menedzserbetegségnek” is nevezett burnout veszélye fenyegeti, nála is könnyen kialakulhat szívbetegség.

Számos korábbi hiedelem  megdőlt, például, hogy ne együnk semmit este 8 után, vagy, hogy mindenképpen kell reggelizni, ennek ellenére aki vigyázni kíván a szívére, annak...

A másik ember szenvedése vagy a másikkal szembeni igazságtalanság nem nagyon érint meg mélyen. Látjuk ugyan a szenvedést, értjük az igazságtalanságot, de az első gondolatunk az...

Amikor vitatkozunk, szavaink a fegyvereink. A szavak erejével állítunk, bizonyítunk, kritizálunk, próbáljuk meggyőzni vitapartnerünket...