Jelenlegi hely

EMDR terápia

A szemmozgások hatására – az alvás REM-fázisához hasonló folyamat eredményeként – a „befagyott” emlékek újra szabaddá, ezáltal feldolgozhatóvá válnak.

A pszichés traumák feldolgozásának igen hatékony módja az EMDR terápia.  Az "Eye Movement Desensitization and Reprocessing" – vagyis a szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás – nevű terápiás eljárást a traumatikus élmények következtében kialakult maradandó problémák kezelésére dolgozták ki. 

A pszichés trauma

Traumatikus élménynek nevezzük az olyan megrázó eseményeket, mint például egy közlekedési baleset vagy egy fegyveres támadás. Természetesen bizonyos szégyenteljes, vagy más módon megrázó negatív élmények is válhatnak traumatikussá, így a folyamatos csúfolás, kiközösítés az iskolában, a gyermekkori szexuális zaklatás, a lelki bántalmazás vagy elhanyagolás – de ide sorolhatók a fájdalmas, megalázó kórházi események, a munkavégzéssel kapcsolatos „élmények”, vagy éppen személyes veszteségek.

A pszichés trauma tanulmányozása mindig élénk vitáktól övezett terület volt, ám a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) létezésének ténye ma már nem képezi vita tárgyát. Biológiai aspektusaival is egyre több kutatás foglalkozik, melyek nyilvánvalóvá tették, hogy a trauma tartós vegetatív és központi idegrendszeri, valamint endokrin rendszerbeli elváltozásokat hozhat létre, s az agy specifikus területeinek funkcióját és szerkezetét is módosíthatja.

A tudományos kutatások eredményeképpen a traumaterápiák egyre adekvátabb megoldásokat dolgoztak ki – ám miközben egyre specifikusabb, egyre pontosabb tudás birtokába jutunk, elvész a pszichés trauma integratív koncepciója és átfogó értelmezése. Az az értelmezés, amely szerint az emocionális, kognitív, viselkedésbeli vagy éppenséggel a testi tünetek széles skálája traumatikus élmények következtében alakult ki.

Ezen az elképzelésen alapul az EMDR integratív terápiás szemlélete.

Az EMDR felfedezése

A módszer születése egy véletlen megfigyelésnek köszönhető. Francine Shapiro, az amerikai pszichológusnő séta közben sötét gondolatokkal küzdött. Hirtelen azt vette észre, hogy miután szemei spontán módon ide-oda mozdultak, gondolatainak negatív érzelmi töltete drasztikusan csökkenni kezdett.

A felfedezéstől felvillanyozva megpróbálta megvizsgálni, van-e összefüggés a többé-kevésbé spontán feszültségcsökkenés és a gyors szemmozgások között – emellett annak is utána akart járni, hogy másoknál is ugyanúgy bekövetkezik-e a hatás.

Az első kísérletekben néhány vietnami háborús veterán is részt vett, akik akkor már hosszú ideje kezelés alatt álltak a PTSD miatt. Úgy tűnt, hogy amikor arra kérték őket,  idézzék fel egy szörnyű esemény emlékét,, s eközben szemüket ide-oda mozgassák, könnyebb volt visszagondolniuk a történtekre.

Shapiro első megfigyelései alapján úgy vélte, hogy itt főleg félelemcsökkenés (deszenzitizáció) történik. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy emellett különféle egyéb reakciók is fellépnek – például olyan kognitív jelenségek, mint a traumatikus eseménnyel kapcsolatos emlékképek, gondolatok spontán módosulása. Saphiro úgy gondolta, hogy ezek a változások leginkább az információfeldolgozás folyamatában érhetők tetten.  

Információfeldolgozási rendszerünk az élményeket adaptív módon feldolgozza – ám ha ezt valami megzavarja, az rosszul feldolgozott, diszfunkcionális emlékezeti hálózatok létrejöttéhez vezethet.  Az emocionálisan erősen megterhelő események az agy érzelmi egyensúlyát oly mértékben megzavarják, hogy a rájuk vonatkozó emlékek a hozzájuk tartozó gondolatokkal, emóciókkal és fiziológiai reakciókkal egyetemben mintegy „befagyott” állapotban tárolódnak az agyban.  Ezek a hálózatok különböző információ-elemeket – érzékeléseket, képeket, hangokat, szagokat, ízeket, gondolatokat, érzelmeket, sőt testi reakciókat is – tartalmaznak, amelyek a történés pillanatában mind jelen voltak.

A szemmozgások hatására – az alvás REM-fázisához hasonló folyamat eredményeként – a „befagyott” emlékek újra szabaddá, ezáltal feldolgozhatóvá válnak.

Az EMDR terápia számos elemét más pszichoterápiás formáknál is megtalálhatjuk. A legfeltűnőbb különbség az, hogy itt a klienst arra kérik, hogy szemeivel kövesse a terapeuta ujjait. Ez az aspektus állt a középpontban a névválasztásnál is: Francine Shapiro meggyőződése szerint ugyanis a feldolgozórendszert a szemmozgások aktiválják. A mai napig ez az EMDR legismertebb változata. Később azonban egyre inkább világossá vált, hogy hasonló terápiás eredményeket lehet elérni másfajta ingerlés-variációk használatával is, például felváltva a két fülre adott hangok vagy kétoldali, gyorsan váltakozó érintés alkalmazásával.

A terápia folyamata

Az EMDR az idők folyamán teljes értékű terápiás módszerré nőtte ki magát, amely nemcsak a klasszikus poszttraumatikus állapotokban, hanem majdnem minden pszichés probléma kezelésében segítséget tud nyújtani, amennyiben a problémák/szimptómák hátterében traumatikus élmények –azaz diszfunkcionálisan működő információs-emlékezeti hálózatok találhatók.

Az EMDR terápia abból indul ki, hogy a jelenben felbukkanó problémák korábbi tapasztalatokból erednek – feldolgozásukhoz tehát először megkeressük a hozzájuk kapcsolódó múltbeli történéseket (ha lehet, mindig a legfontosabb, alapvető élménnyel kezdjük), majd feltárjuk az ehhez az élményhez kapcsolódó egyéb történéseket is.

Ezt követően a jelenben fennálló, majd szükség esetén a jövővel kapcsolatos problémákat vesszük sorra és dolgozzuk fel.

A feldolgozás meghatározott lépésekből álló protokoll segítségével történik, melyet mindig a kliens szükségleteinek figyelembevételével, a terapeuta döntése alapján lehet csak alkalmazni. A terápia időtartamát a problémák eredete és a kialakult diszfunkcionális emlékezeti hálózatok milyensége, valamint a kliens felkészültsége, érzelmi terhelhetősége, én-ereje is befolyásolja – mindezek függvényében néhány üléstől akár a többéves munkáig is eltarthat –, a terápiás folyamatban azonban a traumatikus emlékek átdolgozása inkább csak epizodikusan van jelen. Az EMDR terápia nagyon szoros és bizalomteli kliens-terapeuta együttműködést feltételez – és mindkettejük számára érzelmileg megterhelő munka, amely a terapeuta részéről hosszú felkészülést és nagy terápiás tapasztalatot igényel.

 

Magyarországon néhány éve kezdődött az EMDR terápiás képzés. Jelenleg 30-40 képzésben lévő EMDR terapeuta van, de számuk évről-évre növekszik.

Aki EMDR terapeutát keres, kizárólag a Magyar EMDR Egyesület honlapján szereplő lista segítségével, illetve az egyesülethez intézett email formájában tegye, mert csak az itt szereplő terapeuták részesültek megfelelő képzésben és szupervízióban.

Ez is érdekelhet

Csalánkiütés, pikkelysömör, ekcéma, akne, rosacea, herpesz: bőrbetegségek, melyek tünetei súlyosbodhatnak, ha valamil

Ha valaki tartósan vagy alkalomszerűen fokozott stresszt él át, akkor előfordulhat, hogy „az evésbe menekül”.

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a stressz ronthat az emberek egészségén, ám most először derült ki, hog

Nem mindegy, hogy a pohár nézőpontunk szerint félig tele vagy épp félig üres. Az utóbbi opció mellett ugyanis nagyobb az esélyünk arra, hogy szívinfarktus miatt kerülünk idő...

Bár az evés köztudottan biológiai működésünk alapja, a mindennapokban hajlamosak vagyunk egyfajta „időrabló szükségességként” kezelni.

Rossz alvási szokások mellett az egyébként egészséges embereknél is nagyobb a szívbetegségek kockázata.