Jelenlegi hely

A gyermektelenség hatásai a párkapcsolatra

Elmúlik a spontán és önfeledt szerelmeskedések ideje, egyre inkább a cél elérésére fókuszálnak, nem az örömökre.

Komoly pszichés terhet jelent a két félre – s a párkapcsolatra nézve is –, ha egy pár gyermeket szeretne, és két- vagy akár többévnyi próbálkozás után sem fogan meg a baba. 

Szerző: 

Komoly pszichés terhet jelent a két félre – s a párkapcsolatra nézve is –, ha egy pár gyermeket szeretne, és két- vagy akár többévnyi próbálkozás után sem fogan meg a baba. Az idő múlásával szinte már beleszoknak ebbe a „sikertelen” állapotba, látszólag megadják magukat a helyzetnek, de belül mégis folyamatosan érzik a nyomását: „mit tudnánk még tenni, mikor lesz már gyermekünk?”. Még jobban fokozza a szorongást és az elkeseredést, hogy a próbálkozás évei alatt körülöttük, a baráti körben több gyermek is születik, ők viszont nem tudnak továbblépni. A meddőségnek léteznek orvosi és pszichés okai: funkcionális meddőségnek nevezik, ha biológiai eltérés nem indokolja a sikertelen próbálkozásokat. Talán könnyebb a pároknak feldolgozni, ha találnak valami eltérést vagy betegséget, hiszen ez esetben léteznek kézzelfogható okok, és talán orvosolható is a baj. Nehezebb a helyzet, ha a várandósság elmaradását nem lehet fizikai okokkal magyarázni.

A legfontosabb, amit a párok ebben a helyzetben megélnek, a tehetetlenség – főleg, ha a meddőségre nincs biológiai magyarázat, A párok – és különösen a nők – fejében ezernyi gondolat kavarog: „Tudom-e befolyásolni a fogantatást, vagy rajtunk kívül álló okok irányítják? Mindent megpróbáltam-e, mit lehetne még tennem? Vagy éppen az a baj, hogy túl sokat foglalkozunk a témával, hiszen a pszichológia álláspontja szerint a „görcsös akarás nem segít, el kell engedni és majd azonnal jön a baba”?”  A tehetetlenségre mindannyian másképpen reagálunk, de mindenképpen frusztráló, feszítő élmény, s ha nem kínálkozik más megoldási mód, valóban az elengedés tűnik a legjobb stratégiának. Csakhogy el lehet-e tudatosan engedni a gyermek iránti vágyat? El lehet-e jutni addig, hogy már nem reménykedünk mégis minden hónapban?

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2014. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.