Jelenlegi hely

Látod vagy hallod?

A tehetség forrása nem az elért eredményekben keresendő, ám nem is a speciális képességekben.

Amikor tehetségről beszélünk, a kiugró adottságokra, kiemelkedő eredményekre fókuszálunk. Az esetleges nehézségek nem csupán a laikusokat, de nagyon gyakran a pedagógusokat, tehetséggondozással foglalkozó szakembereket is megtévesztik. Még annak ellenére is, hogy a köztudatban ott keringenek azok a zsenik, akik valamilyen téren lemaradást mutattak – például Albert Einstein, csak hogy a legismertebbek közül említsünk egyet. 

Szerző: 

A tehetség fel nem ismerésének oka a diagnosztikai folyamatban keresendő. A kiemelkedő képességeket rendszerint egy meghatározott normához viszonyítjuk, két szempont mentén. Az egyik szerint a tehetség túlmutat az átlagon, vagyis felfelé, a haranggörbe jobb oldala felé tendál. A másik értelmében a tehetség illeszkedik a normához, abból nem lóg ki. A norma megállapításához vegyünk egy nagyobb csoportot, végezzünk rajta méréseket, majd a leggyakoribb eredmények mentén jelöljük ki az átlagot. Ezzel csupán az a baj, hogy a megszokott mérések nem alkalmazhatók feltétel nélkül mindenkire. Akit pedig nem tudunk beledugni a nagy gyűjtőzsákba, az számunkra kívülálló marad.

Ez a probléma nem új keletű, a pszichológusok ugyanis már hosszú ideje konszenzus nélküli vitákat folytatnak többek között az intelligenciatesztek használhatóságáról, melyek nem veszik figyelembe az egyéni és a kulturális különbségeket. A tehetség pedig nem lehet uniformizálás kérdése...

Ha meg akarjuk érteni képességeink forrását, először azt kell megvizsgálnunk, milyen módon szerezzük be és raktározzuk a külvilágból érkező információkat. Érzékszervileg egészséges emberekhez az ingerek több csatornán keresztül futnak be, ám van egy fő vevőantennánk, melyet előtérbe helyezve bizonyos információkat előszeretettel fogadunk és dolgozunk fel.

Alapvetően két fő információfeldolgozási módot különböztetünk meg. A vizuális stratégia azt jelenti, hogy elsősorban a látás révén felvehető információkra támaszkodunk. Ezzel szemben az auditív stratégia a hallási úton érkező információkat preferálja.

Modern világunk főként a vizuális jelekre, ingerekre rendezkedett be, amit kiegészítenek a hallás útján érkező információk. Amennyiben valaki auditív információfeldolgozási stratégiát alkalmaz, ez a reláció megfordul, és a hallás által nyert ingerek lesznek elsődlegesek, amelyeket a vizuális jelek követnek.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 6. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2016 decemberi–2017 januári számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2016. december–2017. január

  • A rablógyilkosságtól a szociális munkáig – Egy chicagói gengszter története a félelemről, az erőszakról és a megbocsátásról

    Vajon ki lehet-e végleg irtani egy emberből a félelmet, az empátiát, vagy a lelkiismeretet? Vagy bizonyos körülmények hatására az ember elméje csak eltemetni próbálja ezeket az érzéseket? De vajon mindig, mindenhonnan van visszaút? Chicago egykor rettegett, többszörös életfogytiglanra ítélt gengszterfőnöke, Sammy Rangel gyermekkori rémálmainak színhelyén, egykori házuk lépcsőjén ülve mesélte el, hogyan válhat az ember szörnyeteggé, ha meg akar szabadulni a félelemtől és a fájdalomtól, és hogyan tudja most kordában tartani a benne tomboló indulatokat.

  • Visszaadni az életet – és a nőiességet
    Beszélgetés dr. Mátrai Zoltán onkológus-sebész főorvossal

    Mivel sokfélék vagyunk, nagy különbség lehet aszerint, hogy a beteg a fővárosból, kisvárosból vagy faluról érkezik. Az emlőrák diagnózisa máshogy, másfajta szorongásokkal jelentkezik egy ifjú nőnél, mint egy középkorú vagy idősebb páciensnél. Előbbieknél különösen hangsúlyos lehet a mell – és ezzel a nőiességük – elvesztése miatti aggodalom, így a rekonstrukciós műtét lehetősége új reménnyel tölti el őket. Kezdeti félelmüket legyőzve nyitottak arra, hogy orvosuk tanácsát megfogadva alávessék magukat a számukra optimális műtéti megoldásnak.

  • Az emlékezet hajnalán
    Hogyan emlékeznek a kisgyermekek – és hogyan emlékszünk felnőttként a gyermekkorunkra?

    Ha azt kérik tőlünk, hogy idézzük fel életünk első emlékét, valószínűleg olyan esemény jut eszünkbe, ami három-négy, ritkább esetben kétéves korunk körül történt velünk. Előfordul, hogy valaki ennél korábbról is emlékszik valamire, ezek az emlékek azonban gyakran töredékesek, homályosak: csak egy-egy villanás, hang vagy valamilyen szavakkal nehezen leírható érzet marad meg. Tovább kutakodva kisgyermekkori emlékeink között (kb. 7-8 éves korig), azt is észrevehetjük, hogy bár van néhány nagyon részletes és élénk emlékünk ebből az időszakból, de ezek száma elenyésző a későbbi, iskolás- és kamaszkoriak mennyiségéhez képest. A jelenség a normális emlékezeti működés jellemzője, tudományos nevén ez a gyermekkori amnézia…

  • Mikor hozza a gólya a második gyermeket?

    A második gyermek érkezésével a családban egy csapásra minden megváltozik. A nagyobbacska gyermek az apának lesz „kiutalva”, a kisbabával pedig az anya törődik többet. Az elsőszülött gyermek és az apa kapcsolata általában teljesebb, színesebb és erősebb lesz, mint a „második” megszületése előtt volt. Együtt mennek vásárolni, játszótérre, „nagyos” feladatokat végeznek. Az apával töltött idő jó a Nagyobbacskának, de amikor azt látja, hogy a „Kicsi” foglalja le az Ő anyukáját, amikor sír, őt kapja rögtön az ölébe az Ő Anyukája, akkor az öröm mellé üröm vegyül.

  • Fertőző egészség

    Gondoljon az öt legközelebbi barátjára! Mit gondol, fontos számukra az egészség? Mennyi testmozgást végeznek? Aerobikoznak, úsznak, kocognak, bicikliznek, fociznak, táncolnak, jógáznak-e? Hogyan étkeznek? Hurkát kolbásszal, sajtburgert pizzával, nyers sárgarépát salátalevelekkel? Mit isznak hozzá? Ásványvizet vagy sört? Whiskyt vagy málnaszörpöt? Dohányoznak-e? Milyen a testsúlyuk? Úgy tűnik, barátaink nagy befolyást gyakorolnak egészségünkre. Persze nagy különbségek vannak abban, hogy az emberek hogyan és mennyire veszik át barátaik viselkedését.

ÉS MÉG: Önismereti játszma – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • A lélek gyengesége és erejeMegküzdési stratégiák Sosem késő azzá válni, aki lehettél volnaReményeinkA szavaiddal sosem tudsz ártani?„Mindennapi használatra?”„Ép testben ép lélek” – vagy fordítva?Néma gyereknek anyja se…„Pénzügyi Személyiség” – avagy ki is az, aki aranyat lel? • Ausztráliából jöttem – Pszichiátria más szemmel • Tallózó • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A gyerekek alvásminőségét azzal lehet a legjobban javítani, ha a szülő alvásminősége is javul.

Fontosabb lenne, hogy a kedvességre és a mások iránti tiszteletre neveljék a kicsiket, ne pedig az iskolai teljesítményt hajszolják.

Teljesen ártalmatlan, kellemes időtöltésnek tűnik csupán - ám veszélyesebb lehet, mint gondolnánk...

A mai ember körül szinte soha nincs csend. Még ha távol lakunk is az autópályáktól, repterektől, forgalmas utaktól, a lakásunkban akkor is folyamatosan van valami zaj...

Ha azt kérik tőlünk, hogy idézzük fel életünk első emlékét, valószínűleg olyan esemény jut eszünkbe, ami három-négy, ritkább esetben kétéves korunk körül történt velünk.

Sok szülő a társasjátékokban szereti nyerni hagyni a gyermekét, mert úgy gondolja, ezzel jót tesz neki, hiszen növeli az önbizalmát. Szakemberek szerint azonban mindez koránt...