Jelenlegi hely

Látod vagy hallod?

A tehetség forrása nem az elért eredményekben keresendő, ám nem is a speciális képességekben.

Amikor tehetségről beszélünk, a kiugró adottságokra, kiemelkedő eredményekre fókuszálunk. Az esetleges nehézségek nem csupán a laikusokat, de nagyon gyakran a pedagógusokat, tehetséggondozással foglalkozó szakembereket is megtévesztik. Még annak ellenére is, hogy a köztudatban ott keringenek azok a zsenik, akik valamilyen téren lemaradást mutattak – például Albert Einstein, csak hogy a legismertebbek közül említsünk egyet. 

Szerző: 

A tehetség fel nem ismerésének oka a diagnosztikai folyamatban keresendő. A kiemelkedő képességeket rendszerint egy meghatározott normához viszonyítjuk, két szempont mentén. Az egyik szerint a tehetség túlmutat az átlagon, vagyis felfelé, a haranggörbe jobb oldala felé tendál. A másik értelmében a tehetség illeszkedik a normához, abból nem lóg ki. A norma megállapításához vegyünk egy nagyobb csoportot, végezzünk rajta méréseket, majd a leggyakoribb eredmények mentén jelöljük ki az átlagot. Ezzel csupán az a baj, hogy a megszokott mérések nem alkalmazhatók feltétel nélkül mindenkire. Akit pedig nem tudunk beledugni a nagy gyűjtőzsákba, az számunkra kívülálló marad.

Ez a probléma nem új keletű, a pszichológusok ugyanis már hosszú ideje konszenzus nélküli vitákat folytatnak többek között az intelligenciatesztek használhatóságáról, melyek nem veszik figyelembe az egyéni és a kulturális különbségeket. A tehetség pedig nem lehet uniformizálás kérdése...

Ha meg akarjuk érteni képességeink forrását, először azt kell megvizsgálnunk, milyen módon szerezzük be és raktározzuk a külvilágból érkező információkat. Érzékszervileg egészséges emberekhez az ingerek több csatornán keresztül futnak be, ám van egy fő vevőantennánk, melyet előtérbe helyezve bizonyos információkat előszeretettel fogadunk és dolgozunk fel.

Alapvetően két fő információfeldolgozási módot különböztetünk meg. A vizuális stratégia azt jelenti, hogy elsősorban a látás révén felvehető információkra támaszkodunk. Ezzel szemben az auditív stratégia a hallási úton érkező információkat preferálja.

Modern világunk főként a vizuális jelekre, ingerekre rendezkedett be, amit kiegészítenek a hallás útján érkező információk. Amennyiben valaki auditív információfeldolgozási stratégiát alkalmaz, ez a reláció megfordul, és a hallás által nyert ingerek lesznek elsődlegesek, amelyeket a vizuális jelek követnek.

 A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2013. 6. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 június-júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. június–július

  • A kudarchoz vezető legbiztosabb út

    „Az okos ember saját hibáiból tanul, a bölcs másokéból”, „Az okos ember más kárán tanul, a buta a sajátján, a hülye pedig semmiből sem” – sokan nőttünk fel ilyen szólás-mondások között. Ám úgy tűnik, mégsem tanulunk – a gyakorlatban csak ismételgetjük ugyanazokat a lépéssorokat a magunk magánéleti vagy munkahelyi mókuskerekében. Kívülről fújjuk, mi fog történni, mégsem lépünk ki a komfortzónánkból, rójuk a megszokott köröket. Vajon véget lehet vetni ennek az ördögi spirálnak?

  • Zene, a titkos manipulátor

    Amikor egy jó zenét hallunk, ösztönösen elkezdünk dobolni a lábunkkal, megváltoztatjuk járásunk ritmusát, élénkebbek vagy éppen nyugodtabbak leszünk. Egész testünk – sőt számos kutatási eredmény szerint légzésünk és szívverésünk is – alkalmazkodik a zene lüktetéséhez. Mi történik ilyenkor velünk? Miért érezzük azt, hogy szinte együtt rezgünk a zenével?

  • Test és lélek – elválaszt vagy összeköt? Temperamentumunk és érzelmi reakcióink

    A modern orvostudomány elmúlt kétszáz évében teret nyert s felerősödött az a felfogás, hogy szervezetünk működését úgy kell elképzelnünk, mint egy gépet, melynek alkatrészei meghibásodhatnak és javíthatók. Ez a szemléletmód olyannyira átformálta a betegségről alkotott képünket, hogy a mindennapi, könnyen hozzáférhető egészségügyi rendszerből teljesen eltűnt a lélek (ill. a személyiség) bevonása a terápiába. Ha valaki „pszichoszomatikus” betegségben szenved, az egyfajta „bélyeget” kap, ami azt is jelentheti, hogy a betegsége nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyítható.

  • Kollektív, önkéntes agymosás? Az álhírek szociálpszichológiája

    2016 júniusában az egyik tudományos lap megosztott egy cikket, az alábbi, sokkoló címmel: „Egy tanulmány szerint a Facebook-felhasználók 70 százaléka a tudományos sztoriknak csak a címét olvassa, mielőtt megosztja és kommenteli”. A cikk hatalmas sikert aratott – több mint 58 ezren osztották meg a Facebookon. Annak ellenére is, hogy a cím és a bevezető alatt csak “lorem ipsum” latin töltelékszöveget tartalmazott. És bár jó eséllyel voltak néhány ezren, akik viccből osztották meg, mert értették a tréfát – a többség vélhetően csak azért, mert érdekesnek tartotta a címet. Ahogyan azt a legtöbben tesszük a cikkekkel a social media csatornákon...

  • Az idő reszketése a művészetben

    A művészetpszichológia egyik fontos kérdése, hogy a mű mennyire fejezi ki alkotója aktuális lelki állapotát, mennyire hordozza a művész személyiségjegyeit, életének eseményeit. Az életmű egészét tekintve az a kérdés is felmerül, hogy egyes művek miért „önkifejezőbbek” másoknál, milyen tényezők befolyásolják az alkotó szokásostól eltérő személyes művészi megnyilatkozásait.

ÉS MÉG: Három zsemlye – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Mit árul el a hangunk?Akik a hangjukkal játszanak„Nem bírom elviselni, ahogy rágsz!” – a mizofónia • Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokbanNézd, mit mutatok! Így tanul a kisbabaAz önbecsapásról és az üres beszédről„Mi mindent kell tudni?”„Elöl mosolyogsz, hátul izzadsz”Camino – Út az ismeretlenbeA férfi-nő kapcsolat drámái - A Pillangókisasszony történetének története • Aki időt nyer, életet nyerAz emlékezet fejlesztése • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Hogyan lehetséges, hogy meglehetősen pontosan felismerjük beszélgetőtársunk érzelmi állapotát?

A babák egészen kicsi koruktól kezdve úgy tekintenek ránk, mint megbízható információforrásra, akiktől elsajátíthatják a számukra releváns kulturális tudást.

Mindenki átél aggodalmakat gyermekével kapcsolatban, töpreng azon, hogy vajon mi és miért foglalkoztatja cseperedő gy

Jelentősen nőtt az alkoholmarketing aránya a filmekben az elmúlt két évtizedben, különösen a népszerű gyerekműsorokban.

A totyogó korúaknál a tablet- és okostelefon-használat késleltetett beszédfejlődést, expresszív beszédzavart okozhat.

Lényegében bármilyen stresszes esemény kiválthatja ezt a döntést...