Jelenlegi hely

Elektronikus zaklatás – Cyberbullying

Sokan önként teszik ki magukat a cyberbullyingnek, hiszen a neten válogatás nélkül osztják meg életük eseményeit

Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált társaikat. Az informatikai forradalom azonban új eszközt adott e kemény mag kezébe. Ennek destruktív, ám jellegzetes példája a cyberbullying.

 

Szerző: 
Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált  társaikat. Az informatikai forradalom azonban új eszközt adott e kemény mag kezébe.Ennek destruktív, ám jellegzetes példája a cyberbullying.
 
 
Az Erő megszállottja                                                                             
A cyberbullying egyik legelső, széles körben ismertté vált példája a kanadai Ghyslain Raza esete. Ghyslain – akit az utókor mindörökre csak „Star Wars Kid”-ként fog emlegetni – 2002-ben filmet készített magáról, ahogy egy partvisnyéllel hadonászva utánozza a Csillagok háborúja jedi lovagjait. A 15 éves, túlsúlyos srác abszurd mozdulataival kétségkívül szórakoztató látványt nyújtott. Így gondolták ezt osztálytársai is, akik a videót megtalálták és feltették az internetre, nem sejtve, hogy tettük milyen nem várt népszerűséget hoz higanymozgású társuk számára. Néhány nap után ugyanis azt vették észre, hogy milliók töltötték le a kiszivárogtatott felvételt. A Star Wars Kölyök pillanatok alatt „netes mémmé” – azaz az emberek tudatába kiirthatatlanul befészkelődő  “kultúra-génné” – vált. 2004-ben még egy honlap is készült, ahová a videó eredeti és kreatív módon megszerkesztett változatai kerültek fel. Az oldalt 900 millióan keresték fel két év alatt. Ha szándékosan történik mindez, alighanem a világ egyik legsikeresebb reklámkampányáról beszélnénk, így azonban az egyébként is önértékelési problémákkal küzdő Ghyslain megaláztatásként élte meg, s miatta többször kellett iskolát váltania, végül pszichiátriai segítségre szorult.
 
Ismétlődő agresszió
A Star Wars Kölyök története jó példa arra, hogy mit is jelent az elektronikus zaklatás. A cyberbullying olyan szándékosan elkövetett, többször megismételt ártalmas cselekedet, amit elektronikus kommunikációs eszközök közvetítenek. A zaklatás történhet emailben, mobiltelefonon, online felületeken, mint például honlapokon, blogokban, netes játékokban, közösségi oldalakon, stb. Az agresszió rendkívül változatos formákban nyilvánulhat meg: a fenyegető emailektől az identitásrabláson át a kiközösítésig vagy rosszindulatú pletyka terjesztéséig bármilyen formát ölthet, vagy – mint az előbb tárgyalt esetben – olyan információ közzétételét is ide értjük, amit az áldozat maga nem szeretne senkivel sem megosztani. Az ismétlődés is tágan értelmezendő: az előbbi példában egy idő után már nem az osztálytársak, hanem teljesen ismeretlen emberek folytatták a zaklatást, pusztán azáltal, hogy továbbították a videót.
 
A terror evolúciója
A netes technológiák köre a Star Wars Kölyök esete óta jelentősen bővült: időközben megjelentek a közösségi oldalak, a blogok, az okostelefonok és a twitter, miközben bizonyos formák, mint például a chatszobák a feledés homályába merültek. Az információ egyre gyorsabban és egyre akadálytalanabbul terjed, és ennek a folyamatnak – úgy tűnik – legkevésbé a felhasználók kívánnak gátat szabni. Egyes szolgáltatók – mint a Google és a Facebook – gyakorlatilag a személyes információink alapján kifejezetten nekünk címzett reklámokból élnek, így érdekük, hogy minél több adatot tároljunk magunkról távoli számítógépeiken. Talán ennek is köszönhető, hogy a magánélet védelme látszólag egyre kevésbé érdekli az internet polgárait. Sokan önként teszik ki magukat a cyberbullyingnek, hiszen a neten válogatás nélkül osztják meg életük eseményeit, bele sem gondolva, hogy a közzétett információk rossz kezekbe kerülve karrierünk végét jelenthetik, vagy szociális ellehetetlenülésünket okozhatják.
 
Régi probléma új köntösben
A „hagyományos” iskolai (és munkahelyi) zaklatást már jó ideje vizsgálják a pszichológusok, így felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága az elektronikus zaklatást különálló jelenségként kezelni. Egy 2006-os kutatás azt találta, hogy bár jelentős átfedés van a hagyományos és elektronikus bullying elkövetői és áldozatai között, a kiváltott hatás szempontjából különbség mutatkozik, ugyanis az újfajta “terror” több kutató szerint érzelmileg megterhelőbb, mint ódivatúbb formája.
 
2003 októberében történt a cyberbullying első tragikus kimenetelű eseménye. A 13 éves Ryan Patrick Halligan gyermekkora óta tanulási nehézségekkel küzdött, s évek óta osztálytársai gúnyos megjegyzéseinek céltáblája volt. A hetedik osztály végére aztán helyzete megoldódni látszott, mert korábbi zaklatójával sikerült zöld ágra vergődnie, sőt, közeli barátságba került egyik csinos osztálytársnőjével is, akivel a nyári szünetben kezdett el chatelni. Ryan várakozással telve tekintett az őszi tanévkezdés elé, remélve, hogy a jövőben talán minden könnyebben megy. Az új tanévben azonban keserű csalódás érte: kiderült, hogy a kibékülés és az új ismeretség csak további eszköz volt megaláztatására. Az interneten kicsalt intim információkat felhasználva az egész iskola előtt nevetségessé tették Ryant. A fiú nem bírta tovább elviselni a folyamatos megaláztatást és végül a házuk fürdőszobájában felakasztotta magát. Ezzel Ryan Halligan lett a cyberbullying első ismert halálos áldozata. 
 
Miért lehet érzelmileg megterhelőbb az elektronikus terror a hagyományosnál?
Egyrészt azért, mert sokkal nehezebb elmenekülni előle. Az iskolai zaklatás véget ér az intézmény kapujánál – a cyberbullying azonban csak ott kezdődik. Ráadásul abban a közegben, amelyben a gyerekek manapság a legtöbb időt töltik: az online világban, ahol az egymás közti kommunikáció és szórakozás legnagyobb része zajlik. A másik fontos tényező, hogy az elektronikus zaklatás a legtöbbször anonim, vagy álnéven történik. A kutatások szerint az ilyen esetek felében nem lehetett kideríteni, hogy kitől eredt a támadás. Ez ugyanis lehetőséget ad azoknak is, akik egyébként soha nem bonyolódnának bele egy szemtől szembeni konfliktusba. A harmadik fontos különbség, hogy a cyberbullying általában egy sokkal nagyobb “színtéren”, az online nyilvánosság előtt zajlik, így az áldozat még inkább megalázottnak, a közösség kitaszítottjának érezheti magát. Mindezek a tényezők azt eredményezik, hogy a cyberbullying áldozatai koncentráltabb formában kapják a megaláztatást és frusztrációt.
A legtöbb esetben szerencsére nem végződik öngyilkossággal a zaklatás, ám a szakemberek a cyberbullyingnak tulajdonítható tinédzser öngyilkossági mutatók emelkedésétől tartanak. Ezt az aggodalmat azonban adatok még nem támasztották alá.
 
Nem csak gyerekek
A cyberbullying az általános és középiskolások életében a legjellemzőbb: a tanulók közel egyötöde áldozatként, tizedük pedig elkövetőként van jelen ezekben a helyzetekben. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy mindez csak a gyerekeket érinti. A jelenség – csakúgy, mint a bullying „offline” formája – a felnőttek életében is felbukkanhat, például a munkahelyen. Egy 2007-es angol felmérés szerint a tanárok ötödrésze válik cyberbullying áldozatává, amiben jelentős szerepe van az online környezet anonimitásának, és a tanár tekintélyszemély mivoltának. Egyéb hivatásokról és a felnőttek más élettereiről még nem készültek kiterjedtebb vizsgálatok az elektronikus terror témakörében.
 
A jedi visszatér
És hogy mi történik hosszú távon a cyberbullying áldozataival? Longitudinális, azaz a résztvevőket több éven át követő pszichológiai vizsgálat e tárgykörben még nem készült, ám néhány egyéni esetről beszámolt a sajtó. A Star Wars Kidről a Business Insider magazin idei cikke azt derítette ki, hogy miután peren kívül megegyezett a videót elterjesztő osztálytársak szüleivel, szép lassan rendeződött az élete. Jelenleg jogi egyetemet végez, leadta súlyfeleslegét és éppen szülővárosa, Trois-Rivières kulturális hagyományainak megőrzéséért dolgozik. Minden jel szerint kiváló fizikai és mentális állapotnak örvend. Példájából láthatjuk, hogy habár az elektronikus terror igen kártékony folyamat, ami szélsőséges esetben tragédiába is torkollhat, hatásaival és következményeivel nem lehetetlen megbirkózni.
 
 
Tűzfalak és a hármas szabály
Parry Aftab, internetbiztonságra szakosodott amerikai ügyvédnő fiatalkorúak számára kifejlesztett tréningprogramjában három cselekvési módot nevez meg, amit a gyerekeknek ajánlatos betartaniuk, ha cyberbullyinggal szembesülnek. Először is hagyják abba, amit éppen csinálnak, legyen szó chatelésről, email-írásról, vagy bármilyen online tevékenységről. Ezt követően használják a legtöbb szolgáltatásban megtalálható blokkolás funkciót a zaklatóval szemben. Végül mondják el egy felnőttnek, hogy mi történt. Nehéz helyzetben vannak a szülők, hiszen olyan terület szabályait kell megtanítaniuk gyerekeiknek, amelyeket ők maguk kevésbé ismernek, mint csemetéik. A WiredSafety.org alapítója kiemeli, hogy a legtöbbet a megelőzéssel, azaz felelős internethasználattal tehetünk az elektronikus zaklatás ellen.
 
 
 
 
Példák a cyberbullyingre
  • Felzaklató tartalmú anonim üzenetek (szöveg, kép, videó) küldése e-mailben, SMS-ben, chaten vagy közösségi oldalon
  • Személyes felhasználói fiókba (e-mail, közösségi oldal, stb.) való jogosulatlan belépés
  • Valaki más online személyiségével való visszaélés
  • Bármilyen privát információ megszerzése és annak beleegyezés nélküli elterjesztése
  • Személyes kép vagy videó szerkesztése úgy, hogy az azon szereplőt megalázó helyzetbe hozza vagy nevetségessé tegye, s ennek a terjesztése
  • Mobiltelefonra érkező anonim hívások
  • Honlap vagy blog létrehozása valakinek a lejáratása céljából
  • Személyes honlap, blog feltörése és módosítása
  • Internetes szolgáltató vagy a hatóságok valótlan tájékoztatása annak érdekében, hogy valakit hátrányos következmény érjen, például kizárják egy honlapról, vagy házkutatást tartsanak nála
  • Rosszindulatú pletykák terjesztése online eszközök segítségével
  • Online hozzáférés meggátlása – például jelszóváltoztatással
  • Kirekesztés, negligálás („levegőnek nézés”) online környezetben
 
Korábban kezdenek netezni a gyerekek
Az Európai Bizottság néhány hete publikált tanulmánya szerint a gyermekek átlagosan hétéves korukban kezdenek internetet használni, de csak a 9-12 éves korosztály egyharmada véli úgy, hogy a világhálón megfelelő mennyiségű „gyerekek számára jó dolog” található.
A vizsgálat megállapította, hogy a most 15-16 évesek zöme 11 évesen ismerkedett meg az internettel, míg a 9-10 éves korosztály hétévesen kattintott először weboldalra. Sokuk azonban nem rendelkezik még a szükséges készségekkel, és nem tudja kellő magabiztossággal kezelni a netet. Az egyes országok között jelentős különbség mutatkozik: legkorábban az északi uniós tagállamokban élők kezdik a netezést, a legkésőbb pedig az olasz, portugál és román gyerekek. A kutatás szerint a gyerekek fele átlagosan másfél órát tölt böngészéssel, a 15-16 évesek 77 százaléka naponta internetezik. Az összeurópai vizsgálatból az is kiderült, hogy minden nyolcadik gyereket ért már felzaklató élmény a neten.
 
Biztonságosabb Internet Program
2008 februárjában nyújtotta be javaslatát az Európai Bizottság a Programra, amelynek célja a gyermekek online környezeten belüli védelmének fokozása. Az új program, amely a Web 2.0. legújabb kommunikációs szolgáltatásait (például a közösségi hálózatokat) is felöleli, nemcsak a jogellenes tartalmak ellen veszi fel a harcot, de az olyan káros viselkedésformák ellen is, mint a zaklatás vagy a bizalmaskodás. A program – amely a 2005-ben indított sikeres Biztonságosabb internet projekt vívmányaira épít – 2009-től 2013-ig tart, és 55 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. „A Biztonságosabb internet jó példa az olyan európai programra, amely közvetlen hatással van a lakosság mindennapi életére: egyre több európai gyermek és serdülő használ online technológiákat otthonában vagy az iskolában, ezért őket, szüleiket és tanáraikat tájékoztatni kell a számukra megnyíló lehetőségekről és a rájuk leselkedő veszélyekről” – fejtette ki José Manuel Barroso, az EB elnöke.
 
 
Mit mondjunk a gyereknek?
A saferinternet.hu tanácsai szülőknek
 
1. A biztonságos nethasználathoz
 
Netezz biztonságosan!
Az interneten rengeteg mindent megtudhatsz egy csomó dologról. Ezek nagy részéről jó, ha tudsz, egy sor dologgal viszont jobb, ha sose találkozol.
Simán megeshet, hogy évek óta chatelsz valakivel és úgy érzed, nagyon jól ismered, s az illetőről kiderül, hogy nem az, akinek kiadja magát, vagy bizonyos dolgokban folyamatosan hazudik! Vannak olyan felnőttek, akik kimondottan gyerekekkel, fiatalokkal akarnak chatelni, mert hátsó szándékaik vannak. Tartsd ezt észben, amikor chatportálokon jársz!
Egy helytelenül megválasztott jelszó olyan a hackerek számára, mint egy nyitott ajtó. Nekik ugyanis megvannak az eszközeik arra, hogy az összes lehetséges jelkombinációt kipróbálják, vagy egész szótárnyi szó/szám-kombinációt leteszteljenek. Ne engedd be őket az internetes magánéletedbe!
Jó, ha látod a beszélgetőtársadat, de ne felejtsd el, hogy olyanok is láthatnak téged, akiket nem ismersz! Webkamerával készített képeidet feltölthetik és másolhatják is az interneten, ezért a legjobb, ha nem használsz kamerát, ha nem ismered személyesen a beszélgetőtársadat.
Közösségi oldalak
Hogyan tudsz élni a közösségi oldalak lehetőségeivel anélkül, hogy visszaélnének adataiddal vagy kihasználnának? Használd az eszed, mielőtt közzéteszed! Légy óvatos, nem mindegy, milyen információkat teszel ki a profilodra! Nem tudhatod, kik a barátod barátai, vagy a barátod barátainak a barátai.
 
2. Zaklatás esetén
- Ne válaszolj olyan üzenetekre, amiket bosszantó vagy zaklató céllal küldtek. Ez csak erőszakra ösztönöz.
- Őrizd meg az üzenetet; nem kell elolvasnod, de tartsd meg bizonyítékként. Nagyon fontos, hogy nyoma legyen az esetnek, amikor segítséget kérsz, vagy jelenteni akarod valakinek.
- Jelentsd a problémákat olyan embereknek, akik tenni tudnak az ügy érdekében. A kezedbe veheted az irányítást, ha nem nyugszol bele abba, hogy böngészés közben bántó tartalommal találkozol, ha jelented a weboldal tulajdonosának. A törvényellenes eseteket jelenteni kell a hatóságoknak (www.internethotline.hu).
- Blokkold a küldőt. Nem kell eltűrnöd, hogy valaki zaklasson – blokkold a nem kívánatos küldőket!
- Mondd el valakinek, akiben megbízol. Az üggyel kapcsolatos intézkedés első lépése, hogy elmondod a szüleidnek, barátoknak, tanárodnak, csoportvezetődnek, vagy a segélyvonal egyik munkatársának (www.saferinternet.hu).
- Becsüld magad és becsülj meg másokat - az internetezés nagyon nyilvános és nagyon valódi dolog, még akkor is, ha ezt nem érzed mindig így. Ismerd a jogaidat (www.saferinternet.hu)! Légy kreatív! Légy önmagad! Ne ess ki a szerepedből!
 
 
 
Szoftverek a gyerekek biztonságáért
A 2008-ban Magyarországon létrehozott Biztonságos Böngészés Program (BBP) célja, hogy megvédje a gyermekeket az internet káros tartalmaitól. A mintaprogramban használt ingyenes szűrőszoftvernek két változata létezik: a közösségi (intézményi felhasználók) és az egyéni (otthoni) felhasználók számára. A szűrőszoftver két területen nyújt kibővített védelmet.
A képelemző modul megakadályozza, hogy a pedofil zaklatók képet csaljanak ki gyermekeinktől; és azt is, hogy a gyerekek – akár véletlenül – szex- vagy pornótartalmú képekkel találkozzanak internetezés közben. Ezenkívül azt is lehetővé teszi, hogy a szülők és tanárok egyetlen gombnyomással ellenőrizzék, van-e szex-, pornó vagy kihívó kép a gyerekek által használt számítógépen.
A figyelmeztetőmodul üzenetet küld a szülőnek vagy a tanárnak, ha a gyermek bármilyen időpontban, napon, órában találkozót beszél meg a neten (pl. chat-en, e-mailben) bárkivel. Az értesítés alapján lehetősége van megkérdezni, hogy a gyermek ismerőssel vagy egy ismeretlen személlyel találkozik-e.
A szoftver mintaváltozata az intézményi és az otthoni felhasználók számára is ingyenesen letölthető a BBP honlapjáról.


 

 

 

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A legtöbb szülő nem is sejti, mennyire veszélyes egy kisgyerekkel az ölben csúszdázni.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!