Jelenlegi hely

"Szent kéj a csók és szent az élet"

Miért nem öröm az örömlány csókja?
A csók a vágy s a szerelem hírnöke, az élet része

A csók a legintimebb megnyilvánulás két ember között, amely a festészettől a zenén keresztül a filmgyártáson és a költészeten át a művészetek minden ágát megihlette. A csók a vágy s a szerelem hírnöke, az élet része – a művészet pedig az életről szól! Elhíresült csókok (ha a királylány és a béka románcát kivételesen hanyagoljuk is): Gustav Klimt A csók című festménye és Rodin azonos nevet viselő híres szobra, valamint ami sokak számára vélhetően elsőre megjelenik, a „filmtörténelem csókja” az Elfújta a szél c. filmből. 

 

Az első csók természetesen egy csoda – de ezen túlmenően evolúciósan adaptív szerepe van a partnerválasztásban. A csók a párkapcsolati rituálé része, amikor két ember megcsókolja egymást, biokémiai üzenetek bonyolult tárházát vonultatja fel. E mechanizmus első körben segít kiszűrni azon partnerek körét, akikkel genetikai vagy immunrendszerbeli összeférhetetlenség állna elő.

Az evolúciós pszichológia szerint a romantikus csók a nők számára kiemelten fontos partnerszelekciós stratégia: arról informál, hogy a partner egészséges-e, valamint kellőképpen elkötelezett a gyermeknevelés hosszú távú tervei és teendői iránt. A csók a férfiak számára (a kémiai anyagok iránti alacsonyabb – kemoszenzoros – érzékenységük folytán) kevésbé informatív; viszont evolúciós érdekeik alapján is értelmezhető, hogy a csókolózás technikájában miért preferálják jobban a nyelvek találkozását, s a nedvesebb csókokat. Mivel a férfinyál jelentős mennyiségű tesztoszteront tartalmaz (bevethető „vegyi fegyver” a női vágy fokozása céljából), így minél több vágykeltő anyagot tud a nő szervezetébe juttatni, annál nagyobb lesz a siker esélye.  (A tesztoszteronról ismert, hogy mindkét nem esetében döntő a szexuális vágy kiváltásában, így pl. az USÁ-ban tesztoszterontapaszt alkalmaznak „női Viagraként”.)  Ráadásul a száj érzékelő idegek és idegvégződések gazdag hálózatával rendelkezik, így érzékenysége révén a nő egyik kiemelt erogén zónája.

Ha a várt hatás mégsem állna elő, illetve a partner nem ment át a biokémiai teszten, ez általában a románc végét is jelenti egyben.

 

A cikk a Mindennapi Pszichológia április 14-én megjelent 2010. 2. számában olvasható

Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Egyesek elégedettek a meghozott járványügyi intézkedésekkel, de van, aki úgy gondolja, hogy a meghozott szabályok túl szigorúak, mások pedig azt, hogy nem eléggé azok. Ön...

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.

Átlagos autó araszol a városi forgalomban – vagyis mégsem egészen átlagos, mert bal hátsó ablakát matrica díszíti, melyen II. Erzsébet angol királynő látható olyan beállításban...

A legtöbb nézelődő – remélhetőleg – nem katasztrófaturista, nem azért jött, hogy szörnyűségeket lásson. Akkor miért vannak itt? Hiszen senkit sem ismertek azok közül, akik a...

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség.

Bár az evés köztudottan biológiai működésünk alapja, a mindennapokban hajlamosak vagyunk egyfajta „időrabló szükségességként” kezelni.