Gyógyító zene
Bizonyára mindenki átélte már, amikor egy fárasztó nap után hazaérve, a fotelba roskadva, egy jó zene mellett teljesen kikapcsoljuk agyunkat és percekben belül már teljesen máshol járunk – vagy éppen ellenkezőleg, teljesen feltöltődve és energizáltan tudjuk folytatni napi teendőinket. Bármiféle tudományos magyarázat nélkül is könnyen megállapíthatjuk, hogy a zenének van pszichológiai, biológiai hatása. Ebben a cikkben igyekszem bemutatni, hogy ezeket a hásokat miként lehet felhasználni a segítő szakmákban.
A ritmus és a dallamok iránti igény valószínűleg egyidős az emberiség történelmével, régészek már 30 ezer évvel ezelőtti hangszert is találtak, tehát a muzsika nem csak napjainkban játszik fontos szerepet – ennek ellenére a terápiákban általában csak kiegészítő szerephez jut, önálló módszerként idehaza méltánytalanul kevesen alkalmazzák. Ennek az is lehet az oka, hogy sokak szerint a zene csupán esztétikai funkciót tölt be, és a gyógyításhoz csak a katarzison keresztül kapcsolódik. Az ezen álláspontot támogatókat ma már nehéz meggyőzni tudományos módszerekkel az ellenkezőjéről, de ha ugyanerről megkérdeznének egy újkőkori sámánt, egészen bizonyosan más álláspontot képviselne. Ők már több ezer évvel ezelőtt is „zenével” gyógyítottak, pontosabban dobolással, amely segített nekik kapcsolatba lépni a szellemvilággal, ahol választ találtak a fontos kérdésekre, ezáltal segítve a törzs életét.
A zene megszámlálhatatlanul sok tényezőböl épül fel, amiket a fizika rezgézesekként azonosít. A rezgéseket regisztrálja az agyunk, és/vagy érezzük a testünkön, ezáltal vált ki különféle érzéseket avagy indít el különböző agyi, biológiai folyamatokat. A történelemben rengeteg, különböző zene született, amelyek más-más emberekre voltak hatással, mindegyiket más-más csoportok kedvelik, éppen ezért terápiás alkalmazása is rendkívül szerteágazó.
Alapvetően elkülöníthetjük a hangterápiákat a zeneterápiáktól. Előbbiben csak pár darab hangszert szólaltatnak meg és a dallamok is kevésbé cizelláltak, utóbbiban általában komplett zeneművek játsszák a főszerepet, több különböző hangszerre írt, előre megkomponált zenedarabok formájában. A hangterápiákban jellemzően ősi kultúrák népi hangszereit alkalmazzák, mint például sámándob, djembe (ejtsd:dzsembe), tibeti hangtálak, kínai gongok, didgeridoo (ejtsd:didzseridu) stb. Itt nemcsak a hallott hangnak van gyógyító hatása, hanem a rezgés fizikailag is ingerli testünket – azáltal, hogy a szervezetünkben lévő nagy mennyiségű víz átveszi ezeket a rezgéseket, így testünk „egy hullámhosszra kerül” a hangokkal. Ezeket a hangszereket általában a zeneterapeuták vagy a népi gyógyítók szólaltatják meg, de más foglalkozásokon fontos szerep jut a páciensek zenei produktivitásának is.