Bár van némi vita arról, hogy a délutáni alvás mindenkinek jót tesz-e, a kutatások szerint rövid távon fokozhatja a kognitív teljesítményt. A hosszabb távú hatások közé sorolják többek között a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, de védőfaktorként szolgálhat a demencia ellen is. A korábbi kutatásokat áttekintve – amelyek a rendszeres alvási ciklusokkal rendelkező egészséges résztvevőkre összpontosítottak – azt láthatjuk, hogy a szundikálás a reakcióidőtől kezdve az éberségen át a memóriateljesítményig számos kognitív tényezőn javít. A Science Advances című szaklapban 2021-ben megjelent tanulmány szerint egy rövid alvás a kreativitásunkat is befolyásolhatja. A kutatásban részt vevők matematikai feladványokat kaptak, s azt találták, hogy azok, akik aludtak egy keveset a feladatok megoldása előtt – vagy akár csak 30 másodpercet töltöttek az alvás legelső fázisában –, 2,7-szer nagyobb valószínűséggel jöttek rá a megoldásra, mint azok, akik végig ébren maradtak. A mélyebb alvási fázisba való belépés azonban negatív hatással volt a kreatív felismerésre. 

A délutáni szunyókálás előnyei azoknál az embereknél a legerősebbek, akik nem alszanak eleget éjszaka. Az éjszakai műszakban dolgozók, az újdonsült szülők és a töredezett alvással rendelkező idősebb emberek azonban mindannyian kapnak egy kis lökést egy-egy szundi után. Egy csaknem tízéves kutatási áttekintés például kimutatta, hogy az éjszakai műszakban végzett munka közbeni szundikálás csökkenti az álmosságot, és javítja az általános teljesítményt, még akkor is, ha az emberek kissé fásultak voltak, amikor felébredtek a rövid alvásból. Ezt a jelenséget „alvás utáni tehetetlenségnek” nevezik. Natalie Dautovich, a Virginia Commonwealth University pszichológusa és a National Sleep Foundation munkatársa szerint ha jól időzítjük a szundikálást, csökkenthetjük ezt a jelenséget. Dautovich szerint már 20 perc is feltöltődést jelenthet, a 60–90 perces alvás pedig még pihentetőbb lehet. A 20 percnél hosszabb és 60 percnél rövidebb szunyókálást ugyanakkor érdemes elkerülni, mert ez leginkább vezethet az alvás utáni kókadtság érzéséhez.

A hosszú távú hatások már kevésbé egyértelműek. Különösképp arról folyik vita szakmai körökben, hogy a szundikálás jó vagy rossz hatással van-e a szív- és érrendszeri egészségre, miután vegyes epidemiológiai kutatások jelentek meg a témában. Dautovich szerint nem megbízhatóak az önbevallások arról, hogy az emberek milyen gyakran és mennyi ideig alszanak, így nem mindig egyszerű meghatározni a szunyókálás és a konkrét egészségi eredmények közötti kapcsolatot. „A fokozott nappali fáradtság számos egészségi állapot tünete, ezért a gyakoribb szunyókálás nem feltétlenül oka, hanem inkább következménye lehet ezeknek az állapotoknak” – mondja. Ugyanakkor egy 2017-es publikáció szerint a középkorú felnőttek körében végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a szundikálás összefüggésbe hozható a koszorúér-betegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az ezen betegségekhez köthető halálozás csökkenésével. A rövid szunyókálás csökkentheti a vérnyomást és a pulzusszámot, valamint bizonyos hormonok, például az adrenalin felszabadulását is – ezek pedig mind olyan tényezők, amelyek javíthatják a szív- és érrendszer egészségét. A 65 év körüli vagy annál idősebb felnőtteknél azonban egyes tanulmányok szerint a hosszú, egyórás vagy annál hosszabb szunyókálás a szívproblémák nagyobb kockázatával függött össze. Lehetséges azonban, hogy ezek a hosszú alvások inkább egy fel nem fedezett betegség tünetei, mint okai – figyelmeztettek a felülvizsgálat szerzői.Az Egyesült Királyság Biobankjának adataiból – amely 500 ezer egészséges, 40 és 69 év közötti személy genetikai és egészségügyi adatait tartalmazza – az derült ki, hogy azok a személyek, akiknek genetikai variációi a rendszeres szunyókáláshoz kapcsolódtak, nagyobb agytérfogattal is rendelkeztek. Garfield szerint az öregedés során minden agy veszít térfogatából, de a nagyobb veszteség olyan állapotoknál jellemző, mint a demencia, az alvási apnoé és a kortizol nevű stresszhormon magasabb szintje. A rendszeres szunyókálás 2,6–6,5 évnyi öregedést „takarít meg”, legalábbis ami az agytérfogatot illeti – számoltak be a kutatók a Sleep Health című szaklapban

Fontos kiemelni, hogy vannak más, hasonlóan egészséges szokások is, amelyekkel kitölthető a napi 30 perc, például egy séta, edzés vagy valamilyen más kikapcsolódás. De ha az ember időbeosztása és személyes preferenciái lehetővé teszik, akkor a rendszeres szundikálás egészséges szokásunkká is válhat – ami nem egyenlő a lustasággal!
Hesz Rebeka