Jelenlegi hely

A pszichológus válaszol

Dr. Bárdos Kata gyermek ifjúsági szakpszichológus és Standovár Sára klinikai és mentálhigiénés gyermekpszichológus, integratív gyermekterapeuta várja a kérdéseket. A beérkezett kérdések és a válaszok a címekre kattintva olvashatók. Kérdezni az oldal alján lévő űrlap kitöltésével tud, illetve ugyanezt az űrlapot a http://mipszi.hu/pszichologus-valaszol/kerdezek címen is megtalálja.

Share

A párommal lassan 10 éve leszünk együtt. Még nagyon fiatal korunkban jöttünk össze, gyerekünk nincs, de nagyon sok mindenen átmentünk tíz év alatt, szinte együtt nőttünk fel.

20 éves vagyok, 3 éve kiderült, hogy pánikbeteg vagyok. Nagyon nehezen kezelem a stresszhelyzeteket. Nyilván mindenkinek vannak gondjai, de úgy érzem, hogy az én családomat sokkal több gond éri.

3 éve szülés után 4 naposan meghalt a babánk (első babánk). A férjemmel megbeszéltük, hogy nem akarunk több gyereket, és habár a szívünk szakad meg, hogy meghalt a kisfiunk, kicsit sem érezzük megoldásnak a "majd lesz másik"...

17 éves kamaszfiam, akit egyedül nevelek, sajnos bármennyire is elővigyázatos voltam, de meglátott szex közben a  barátommal. Nekem nem mondta, de a nagynénjének igen, és tőle tudtam meg, hogy ez mekkora traumát okozott neki.

A párkapcsolatomban akadnak problémák. Egy nőgyógyászati betegség miatt hosszú ideig fájdalmas volt a szex, s az erre alkalmazott gyógyszerek libidócsökkenést + hízást okoztak.

Egy évvel ezelőtt kezdtem el terápiára járni. A terápia segítségével sikerült felderítenem betegségem lelki okait. Úgy érzem, sokat fejlődtem, ám egyvalami még mindig bánt, és úgy érzem, csak rosszabb lett attól, hogy beszéltem róla.

Hogyan mondjam el 3,5 éves kislányomnak, hogy elválok az apukájától? Sajnos az egész életünk egy hazugság. Férjem 2 éve nem dolgozik, én tartom el a családot. Ez sok feszültséget hozott magával, és így is vannak a kislányomnak dühkitörései.

Van egy kislány a családban, aki 4 éves és 4 hónapos. Állandó jelleggel dacol, hogy óvodába menjen! Ilyenkor azt mondja, hogy fáj a hasa vagy akármi, de betegségre hivatkozik, hogy ne kelljen mennie.

Egy párkacsolati kérdésem lenne. Lehet, én reagálom túl a helyzetet, ezért szeretnék egy szakértőtől választ kapni. A barátommal 2 éve vagyunk együtt, és elértünk arra a pontra, hogy a barátaival ugyanannyit találkozik, mint velem.

Oldalak

Pszichológus válaszol – kiemelt

  • Miért akar az ember szívből élni ahelyett, hogy gondolkodna? Én úgy látom, hogy manapság az emberek próbálnak szívből élni. Évszázadok óta próbálnak betartani bizonyos erkölcsi szabályokat, melyeket saját maguknak állítanak fel, és amiket természetesen újra és újra megszegnek, ha érzéseik másfelé vezetik őket - gondolok itt pl. házasságtörés, vallási szabályok vagy munkahelyi etikett megszegése stb. Miért állítanak fel olyan szabályokat az emberek, amiket utóbb nem képesek betartani, avagy miért állítanak fel olyan szabályokat, amiket be tudnak tartani?

  • Az lenne a kérdésem, mi okozhatja a 3 éves kisfiamnál, hogy sír, ha énekelünk neki, vagy ha magas hangú, lassú éneket hall. 2 éves kora körül kezdődött, akkor csak 3 konkrét dalt nem bírt.

  • Van egy közel 16 éves lányom, túlsúlyos, bár naponta sportol. Étkezési szokásait sem ő, sem mi nem tudjuk kontrollálni.

  • Az óvónők nem találják meg vele a közös hangot, 3 hét után senkinek sem fogad szót. Alvás közben az ágyon dobálja magát, forgolódik, ugrál. Ha segítenének neki, ellöki a kezüket, az ágyon fekve rugdalja őket. Velünk ilyet sosem csinál. Gyakran fogdossa a kukiját (itthon csak elvétve), szerintem ez valamiféle frusztrációra utalhat. Olyan dolgokat mesélnek róla, amiket elképzelni ugyan el tudok képzelni, de ezeket itthon sosem csinálja.

  • 17 éves lány vagyok, anyukámmal nagyon megromlott a kapcsolatunk. Sokszor összeveszünk és kiabálunk egymással.

  • Szeptemberben elkezdtük kislányommal a bölcsődét, ahová nagyon könnyen beszokott, szeretettel ment mindig. Hetente háromszor járt, csak délelőtt, hogy legyen gyermek társaságban. A kéthetes karácsonyi szünet óta minden megváltozott. Azóta nem szeret járni a bölcsibe, két hét próbálkozás után ma már inkább nem is vittem.

  • 4,5 éves ikerfiaim vannak. Az óvodában egy ideje az egyik dominánsabb, és a közös barátokat kisajátítja.

  • 15 éves lány vagyok, és kezdek aggódni a tesóm miatt. Ő 12 éves, elég rossz a viszonyunk, én mindent megteszek, hogy jobb legyen, de semmi...

  • Kislányom áprilisban lesz 15 éves.

Kérdezek a szakértőtől

Nevet vagy nicknevet adjon meg. Amennyiben engedélyezi, meg fog jelenni a weboldalon.
A weboldalon nem jelenik meg, közvetlenül erre a címre fog választ kapni a kérdésére.
Itt tegye fel a kérdését!
Ezzel tudomásul veszi, hogy kérdése és az arra adott válasz szerkesztett formában megjelenik a weboldalunkon, illetve megjelenhet Mindennapi Pszichológia magazinban is.