Jelenlegi hely
A pszichológus válaszol
A helyzetem elég sajátos. Úgy alakult, hogy az életem egyetemista korom óta két városban zajlik: az egyetemvárosomban és a szülővárosomban.
A párommal lassan 10 éve leszünk együtt. Még nagyon fiatal korunkban jöttünk össze, gyerekünk nincs, de nagyon sok mindenen átmentünk tíz év alatt, szinte együtt nőttünk fel.
20 éves vagyok, 3 éve kiderült, hogy pánikbeteg vagyok. Nagyon nehezen kezelem a stresszhelyzeteket. Nyilván mindenkinek vannak gondjai, de úgy érzem, hogy az én családomat sokkal több gond éri.
3 éve szülés után 4 naposan meghalt a babánk (első babánk). A férjemmel megbeszéltük, hogy nem akarunk több gyereket, és habár a szívünk szakad meg, hogy meghalt a kisfiunk, kicsit sem érezzük megoldásnak a "majd lesz másik"...
17 éves kamaszfiam, akit egyedül nevelek, sajnos bármennyire is elővigyázatos voltam, de meglátott szex közben a barátommal. Nekem nem mondta, de a nagynénjének igen, és tőle tudtam meg, hogy ez mekkora traumát okozott neki.
A párkapcsolatomban akadnak problémák. Egy nőgyógyászati betegség miatt hosszú ideig fájdalmas volt a szex, s az erre alkalmazott gyógyszerek libidócsökkenést + hízást okoztak.
Egy évvel ezelőtt kezdtem el terápiára járni. A terápia segítségével sikerült felderítenem betegségem lelki okait. Úgy érzem, sokat fejlődtem, ám egyvalami még mindig bánt, és úgy érzem, csak rosszabb lett attól, hogy beszéltem róla.
Hogyan mondjam el 3,5 éves kislányomnak, hogy elválok az apukájától? Sajnos az egész életünk egy hazugság. Férjem 2 éve nem dolgozik, én tartom el a családot. Ez sok feszültséget hozott magával, és így is vannak a kislányomnak dühkitörései.
Van egy kislány a családban, aki 4 éves és 4 hónapos. Állandó jelleggel dacol, hogy óvodába menjen! Ilyenkor azt mondja, hogy fáj a hasa vagy akármi, de betegségre hivatkozik, hogy ne kelljen mennie.
Oldalak
Pszichológus válaszol – kiemelt
-
A házasságom, a családi kapcsolatunk megsínyli a következő problémát mostanában, és nem tudom, hogy mit tegyek.
-
Van egy 7 éves és egy 5 hónapos kislányom. A 7 éves nem közös gyermek a férjemmel. Férjem nyugodt, türelmes, céltudatos, kitartó ember. A picit együtt akartuk, neki még nem volt eddig.
-
15 éves vagyok, fiú, és idén szeptemberben kerültem át a szakközépiskolába. Azelőtt rengeteg volt rajtam a stressz, hogy milyen nehéz is lesz itt a tanulás és az ismerkedés.
-
Azt szeretném megkérdezni, hogy vajon páromnak miért nem alakult ki az érzelmi világa a nők
felé? Miért szégyenlős 40 évesen? Nem beszél, szókincse nagyon -
15 éves fiú vagyok, most mentem új iskolába. Van pár osztálytársam, akikkel jóban vagyok, de nem mondanám MÉG teljesen a barátaimnak.
-
16 éves fiam miatt fordultam Önhöz! Sajnos úgy néz ki, hogy egy bizonyos online stratégiai játék függőjévé vált! Kb.
-
Van egy 1 éves és egy 6 éves fiam. A nagyobbikkal kapcsolatban lenne kérdésem.
-
A lányom 16 éves és már kiskorától kezdve a mai napig a párom és közöttem alszik mindennap, pedig van külön szobája. Arra vártunk eddig, hogy magától
-
Én egy ambíciók nélküli férfi (42) vagyok. Valahogy nem érdekelt, érdekel sem a karrier, sem az aktuálisan menő vagyoni tárgyak, trendi dolgok, emiatt mindig is kilógtam a sorból.