Van egy öt és fél éves középső csoportos kislányom. Annyit kell tudni róla, hogy ő egy eleven cserfes beszédes kislány... itthon. Viszont az óvodában nem beszél az óvónőkkel. Szereti őket (mondja mindig), de bármit kérdeznek tőle, nagyon nehezen szólal meg. Próbálják bevonni bármibe, mindig tiltakozik. Az a furcsa, hogy itthon nem ilyen. Verset mond, énekel, teljesen felszabadult. Amit még tudni kell róla, hogy "kakilási"problémája van, azaz csak pelenkába hajlandó a nagy dologra.
Vittem szakemberhez, aki azt mondta, még nem érett meg rá. De én azért aggódom emiatt. Előre is köszönöm válaszát!

Kedves Anyuka!

A lánya kapcsán két tünetről írt: egy szelektív mutizmus nevű zavar és székletürítési probléma. A szelektív mutizmus azt jelenti, hogy a gyermek nem beszél óvodai vagy iskolai környezetben és/vagy idegen felnőttekkel, annak ellenére, hogy a beszédképessége megtartott. A közeli családtagokkal történő kommunikáció általában normális. Enyhébb esetekben a gyerekek non-verbálisan kommunikálnak, például gesztusokkal, fejbólintással vagy mutogatással. Súlyosabb esetben idegen jelenlétében akár a gyermek teljesen le is dermedhet. A jelenleg érvényben levő diagnosztikus kézikönyv a fent leírt zavart a szorongásos zavarok kategóriájába sorolja.

Mindenképp javaslom, hogy keressen gyermekének klinikai szakpszichológust, aki segít a tünetek kapcsán tisztázni a probléma hátterét. Ugyanis előfordulhat, hogy a lelki tünetek mögött/mellett egyéb problémák (is) fennállnak. Gyakran látjuk, hogy hasonló tünetek esetén szorongásos- és/vagy hangulatzavarok, illetve szobatisztasággal kapcsolatos nehézségek is megjelennek. Az utóbbit látjuk kislánya esetében is. Emellett ez egy olyan probléma, amit nem szoktak a gyerekek csak úgy kinőni, vagy ha változás is áll be a tünetek kapcsán, a háttérben húzódó probléma más síkon jelenik meg a gyermek életkorával, környezeti elvárásokkal párhuzamosan.

Üdvözlettel,

Kovács Réka