Kisfiam májusban 3 éves lett, szobatisztasággal kapcsolatban lenne kérdésem. Tavaly nyáron nem sikerült, nem tetszett neki a bili, nem erőltettük. Idén januárban levettem a pelust, kiütések miatt. Úgy tűnt, február közepén alakult is a dolog, egyszer-kétszer szólt, ráült magától, örült is. De utána mintha elvágták volna. Nem szólt, bepisilt, megint idegenkedett a bilitől, wc-szűkítőtől. Hagytam, nem erőltettem, viszont a kiütések miatt pelust nem kapott. Azóta se szól, nem ül rá magától. Viszont tudom, hogy tudja, mikor kell pisilni, kakilni, mert olyankor elbújik (van 2-3 hely a szobában, nappaliban). Kakil, akkor ki is küld, menjek ki. Déli alvásnál és valamikor már reggel is száraz pelussal ébred, lefekvés előtt mindig pisil a bilibe.
Ha kisebb útra megyünk gyalog, biciklivel, elmagyarázom neki, hogy szólni kell, ha jön a pisi, mert elmentünk otthonról, és utcán nem szabad bepisilni. Megérti, mondja, hogy igen, és nem is pisil be. A kérdésem az lenne, vajon miért nem szól? Kérdezgetem, sose erőltetem rá, ha nem akarja. Mivel tudnám rávezetni, hogy szóljon? Nagyon sok mindent kipróbáltam már. Sajnos gyerekek nem igazán vannak a közelben, mindig velem van. Óvodába felvették, szeptemberben kezdi és várja is. Köszönöm a segítségét!
Nem akar bilizni
Kedves Niki!
Azon gondolkodom, vajon mi lehet az Ön aggodalma? Leírása alapján ugyanis gyermeke szobatisztasága teljesen rendben, természetes módon, szépen alakul, az életkorának tökéletesen megfelelően. Ingadozásokkal, persze, oda-vissza kisebb kilengésekkel - mint minden fejlődési folyamat... úgy tűnik, ez a helyzet most (talán az eddigieknél nagyobb mértékben) igényli az Ön anyai bölcsességét, türelmét. Azt a képességét, hogy szavak nélkül is megértse kisfiát, azt, hogy mi zajlik benne. De még ennél is lényegesebb: hogy elfogadja, hogy bízzon benne. Láthatóan a gyermek küzd ezzel a helyzettel, dolgozik rajta, gyönyörűen érleli. Tud-e abban bízni Ön, hogy teljesíti hamarosan ezt a fejlődési feladatát, és teljesen szobatisztává lesz? Illetve, hogy eljut odáig, hogy szóljon is - azaz, hogy ennek az összetett "feladat-csokornak" ezt a társas elemét is elsajátítja. Ha ez a bizalom megvan, fontos alapot fog adni a kicsinek a megerősödésben. Vajon csak ebben ilyen "szűkszavú", szemérmes, vagy más területen is kevésbé nyílik, kér segítséget?
A nyár önmagában is, de a (ráadásul várt, vágyott) óvoda igen nagy áttörést szokott hozni e téren az esetek túlnyomó többségében.
Kívánom, hogy az Önök esetében is így legyen!
Üdvözlettel
Simon Sarolta