Hirdetés

Hisztis, agresszív - és nem beszél

Kedves Sarolta! Kislányom most lett 4 éves, kisfiam 4 hónapos. Kislányommal vannak problémák: hisztis és agresszív, nem beszél és gondok vannak a pelus elhagyásával is... Ezek a problémák már a kisfiú születése előtt is megvoltak, külföldön élünk és költöztünk párszor. Én úgy gondolom, hogy maga a kinti életünk az, ami miatt ilyen, és azon vagyok, hogy hazajussunk, de szeretnék tanácsot kérni, hogy addig is mi az, ami jót tenne? Több séta, játszótér? Nem féltékeny a kistesóra, sőt ellátja őt, néha simogatja. Nagyon aggódom, hogy nem fogjuk tudni elhagyni a pelust, és hogy miért nem beszél? Saját szobája van, és akkor indultak a gondok, mikor családi házból lakásba költöztünk, itt ugye nincs kert... Valaszat köszönöm.


Kedves Édesanya!

A levele elején leírja a kislányával kapcsolatban tapasztalt problémákat, majd olyan magyarázattal szolgál ezeknek a megjelenésére, ami jó eséllyel megállja a helyét. A gondok legfőbb oka továbbra is fennáll, megszűnése, azaz a hazaköltözés tervben van - tehát Ön felismerte, hogy a gyermeke nincs jól, látja, hogy mi miatt, és amint lehetséges, meg is teszi ez ellen a megfelelő lépéseket. Mégis továbbra is kérdésként fogalmazza meg, hogy mit tegyen, illetve további magyarázatokat kutat, mert aggodalma nem csillapodik...  A kislánya minden bizonnyal szorong, bizonytalannak és elveszettnek érzi magát, több oka is van erre: idegen országban él, azon belül is több új helyet, közösséget kellett már megszoknia, ráadásul trónfosztást is elszenvedett a közelmúltban kistestvére születésével.

A "hisztisség" viszonylag erőteljes megjelenése is egészségesnek tekinthető a kislánya életkorában, 5 éves korig pedig a vizelettartás képességének kialakulatlansága még nem tekinthető kórosnak. Ugyanakkor például az, hogy pontosan milyen helyzetben működik a szobatisztaság, mikor nem, sok információt adhat a lelki háttérről. Javaslom, hogy a viselkedések hátterének kutatásakor figyelje meg a kontextust (helyszín, időpont, más résztvevők reakciói, stb...) is! Az sem derül ki pontosabban a soraiból, hogy mit jelent a beszéd hiánya. Kommunikál valahogy a gyermek, vagy minden csatornán elutasítja a kapcsolatteremtést? Megzavarhatja a beszédelsajátítást az idegennyelvi környezet is. Illetve előfordulhat, hogy egész egyszerűen nem szorul rá a kislánya arra, hogy beszéljen, mert más módokon remekül megérteti magát a környezetével. Ilyen esetekben gyakori kimenetel, hogy egyszer csak elkezd a gyermek folyékonyan beszélni, hiszen nem szervi vagy intellektuális, hanem helyzeti oka volt annak, hogy addig nem szólalt meg. Nem egyértelmű a számomra, hogy a kert hiánya mennyiben szolgáltathat okot a problémákra, de valószínűleg Önnek ezek a környezeti tényezők sokkal több mindent jelentenek, mint amennyit levelében leír. Bízzon hát az ezzel kapcsolatos gondolataiban, magyarázataiban! Remélem, van Ön mellett olyan felnőtt társ is, aki támogatja a mindannyiuk számára megfelelőbb élettér kialakításában.

Üdvözlettel

Simon Sarolta

Hirdetés
Hirdetés