Egygyermekes anyuka vagyok... De gyerekesen viselkedem sokszor. Néha túl szigorú vagyok a 17 hónapos gyermekemmel, pedig nagyon szeretem. Néha hisztizek, üvöltök, türelmetlen vagyok. A párom (az apja) szerintem túl sokat vár el tőlem. Máshogy látjuk a dolgokat. Nem tudok mindig rendet tartani... stb.stb.  De a lényeg az egészben: hogy kezeljem a dühömet? Van erre mondjuk egy 5 lépéses módszer? Vagy valami olyan, amit gyerek mellett is  gyakorolhatok? Néha úgy érzem, hogy a mindennapok összefolynak... és én csak elrontok mindent. A szüleim mindig azt mondták, hogy egy selejt vagyok...

Apa által ekövetett  nemi erőszak után az áldozat, ha soha senkinek nem beszélt róla, az elején nem emlékezett rá, de rá pár évre képeket lát róla egy sima érintesnél vagy sötéttől. Ez normális vagy megbolondultam? Félek. Nagyon. Mit csináljak, hogy elmúljon?
Kérem, segítsen!

Pár napja elment, nagyon durva dolgokat vágott a fejemhez, elhordott mindennek, és már régóta megalázóan beszél velem, viszont fáj is és hiányzik.

Tisztelt Pszichológus! Én egy családi problémával fordulok Önhöz tanácsért! 18 éves nő vagyok. A szüleimmel és testvéreimmel élek. A mi családunk nem egy jó, összetartó, szeretetteljes család. Anyámmal és a bátyámmal a legrosszabb a kapcsolatom. De inkább az anyámmal való rossz kapcsolat zavar… Anyámmal már régebben is sokat veszekedtünk, mert ő mindenkivel veszekszik, de általában velem, mert nem tudom, velem jobban szeret... Talán azért, mert én vagyok a gyerekei közül az egyedüli lány... De én nagyon sebezhető, és túlérzékeny vagyok... Sokszor megvert már, rugdosott stb...