Jelenlegi hely

Cikkajánlók a magazinból

Mondjam vagy ugassam?

Kutatások a babák és kutyák emlékezeti és társas tanulási folyamatairól

 A viselkedésbeli hasonlóságok nem jelentik azt, hogy ugyanazok a gondolkodási folyamatok állnak a háttérben. Ezek a hasonlóságok azonban sokat segíthetnek az emberi gondolkodás megértésében és modellezésében. Az emberi környezet természetes feltétel a kutyának, így a kutya lehet az emberi viselkedés tanulmányozásának természet adta modellállata.

A kutya évezredek óta hű társa az embernek, még most, a XXI. század forgatagában is kitart mellette. Sőt, míg régebben főleg „munkakapcsolat” volt köztük, mára majdnem minden harmadik háztartásban családtagként szerepel egy négylábú kedvenc. Részben ebből a hosszan tartó és különleges együttélésből következően alakult ki a kutyáknál egyedülálló „gondolkodásmód” – ami sok tekintetben nagyon hasonlít az embernél a korai életkorban jellemző viselkedésre…

Share

Titokzatos testi tünetek - 3.

Stressz és szomatizáció

A szomatizálók körében például gyakori, hogy eltúlozzák a stressz jelentőségét és fontosságát, s a lehető legrosszabb kimenetelt (pl. „ez tönkre fog engem tenni”) valószínűsítik. Ez a gondolkodásmód gyakran a testi tünetekre is jellemző (pl. „ez a fájdalom soha nem fog elmúlni”).  Könnyen belátható, hogy az ilyesfajta katasztrofizálás csak fokozza a negatív érzéseket és nem enged teret a pozitív érzelmeknek. 

A negatív érzelmek kifejezése segítheti, hogy azoknak ne legyen egészségkárosító hatása.

Share

Jobb félni, mint megijedni?

– avagy mire kellenek nekünk az összeesküvés-elméletek?
Szerző: 

A szeptember 11-i merényletek mögött nem muszlim szélsőségesek és Oszama Bin Laden, hanem az amerikai kormány állt, amely ezt ürügyként kívánta felhasználni arra, hogy jövedelmező háborúba kezdjen Közel-Keleten… Csupán egy példa az elmúlt évtizedek nagy hatású és széles körben elterjedt összeesküvés-elméleteiből. A szkeptikus laikusok és a téma kutatói számára a fő kérdések régóta változatlanok: miért hiszünk ilyen elméletekben, mi „hasznunk” származik belőlük?

 

Az összeesküvés-elméletek mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek. Ennek alapján valóban érdemes feltenni a kérdést: milyen gyakorlati vagy pszichológiai hasznot húzhatunk belőlük? Egyrészt „jobb félni, mint megijedni” – az egészséges gyanakvás az emberi túlélés egyik záloga. Gyakran nehezen vonható meg az ésszerű gyanakvás és az ésszerűtlen, hisztérikus félelem közötti logikai határ.

Share

Vak nyelvek: ízlelésünk könnyen megtéveszthető

Az persze nem újdonság a pszichológiában, hogy cselekedeteink nagy részét automatikusan végezzük, és legfeljebb utólag tudatosítjuk, hogy mit is csináltunk (ha egyáltalán tudatosítjuk). Életünk legnagyobb részében rutintevékenységet végzünk: dolgozunk, gyereket nevelünk, takarítunk, közlekedünk, újságot olvasunk, szórakozunk stb.

 

Az persze nem újdonság a pszichológiában, hogy cselekedeteink nagy részét automatikusan végezzük, és legfeljebb utólag tudatosítjuk, hogy mit is csináltunk (ha egyáltalán tudatosítjuk). Életünk legnagyobb részében rutintevékenységet végzünk: dolgozunk, gyereket nevelünk, takarítunk, közlekedünk, újságot olvasunk, szórakozunk stb. Ha e mindennapi, megszokott tevékenységek közé valami új, szokatlan, ismeretlen esemény ékelődik, ami újfajta reakciót kíván, legtöbbször azt is múltbeli tapasztalataink, ismereteink alapján próbáljuk megoldani.

Share

Elektronikus zaklatás – Cyberbullying

Szerző: 

Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált társaikat. Az informatikai forradalom azonban új eszközt adott e kemény mag kezébe. Ennek destruktív, ám jellegzetes példája a cyberbullying.

 

Tíz évvel ezelőtt aligha születhetett volna cikk az internetes zaklatásról, hiszen ez a jelenség akkoriban még szinte egyáltalán nem létezett. Az iskolai keményfiúk (és lányok) mindaddig személyesen félemlítették meg kiszolgáltatottá vált  társaikat. Az informatikai forradalom azonban új eszközt adott e kemény mag kezébe.Ennek destruktív, ám jellegzetes példája a cyberbullying.
 
Share

A vásárló lelke

Aki ezeket a shopokat tervezte, tökéletesen tisztában volt – akár tudományos forrásból, akár csupán a kereskedelmi tapasztalat alapján – az impulzív, azaz ötletszerű, nem tervezett vásárlások jelentőségével. Bizonyára mindannyian rendszeresen tapasztaljuk, hogy amikor kijövünk egy szupermarketből, kosarunkban jó néhány olyan árucikk van, amiről nem is gondoltuk, hogy meg fogjuk venni, amikor vásárolni indultunk. Egyes felmérések szerint a szupermarketben eladott áruknak több mint a fele impulzív vásárlási döntés eredményeként kerül a vásárlókhoz!

No persze, hogyne, a karácsony a szeretet ünnepe – de azért ne tagadjuk, hogy a vásárlásé is. Az ünnepre készülve egyre inkább előtérbe kerül fogyasztói énünk, melynek felderítése a lélektan fontos feladata. Hiszen az, hogy a különféle üzletekben miként viselkedünk és főleg miért, az nemcsak a boltosok életét, de a magunkét is erősen befolyásolja. Nézzük meg most közelebbről a nagy fogyasztólélektani kirakós játék néhány színes darabkáját!

Share

Szerelemfüggőség

Szerző: 

 

Nem egyformán szeretünk: lehet, hogy akit szeretünk, nem szeret minket, vagy fordítva, aki minket szeret, nem gyújtja lángra a bennünk hibernált szerelmi tüzet – ezt érdekes módon tudományos kutatások is megerősítik. Egy amerikai vizsgálatban a kutatók két kérdést intéztek a férfiakhoz és a nőkhöz. Az egyik kérdés az volt: „Visszautasított-e már valaki téged, akit igazán szerettél?”, a másik: „Elutasítottál-e már valakit, aki téged igazán szeretett?”. A két kérdésre meglepően magas arányban (95%) mind a nők, mind a férfiak igen választ adtak. Az eredmény számomra nem meglepő. Ha mélyen és lehetőleg objektíven elgondolkodunk régebbi viszonyainkon, barátaink kapcsolatain vagy akár olvasmányainkon, magunk is megállapíthatjuk, hogy a szerelem legnagyobb ellensége az érzelmek (a ragaszkodás, a vágy, az önfeláldozás), a figyelem, az álmok, a célok intenzitásának különbözősége.

A szerelemben folyvást arra az emberre gondolunk, aki az érzelmi hullámvasutat elindítja bennünk. Ha minden simán menne, ha nem volna kockázat, erőjáték, színjáték, ha minden úgy lenne, ahogyan mi szeretnénk, talán nem is lennénk szerelmesek. Hullámvasút kell ahhoz, hogy érzelmi központjaink aktiválódjanak.

Share

Aludjunk rá egyet: álom és kreativitás

Szerző: 

Élénk és gyakorta különös álmaink arról tanúskodnak, hogy agyunk alvás közben is intenzív munkát végez, ráadásul az álmok egyes jellegzetességei (pl. bizarrság, érzelmi színezet, vizuális hangsúly) arra utalnak, hogy az álmodó tudat minőségileg eltér az éber tudati működéstől. Álmainkban gyakran egészen távoli tudattartalmak – az elmúlt nap eseményeinek töredékei, gyermekkori emlékek, kósza gondolatok, érzések – keverednek egymással és fonódnak össze többnyire koherens álomtörténetté.

Friedrich August Kekulé, a XIX. századi német kémikus hosszúra nyúló éjszakákon át töprengett a benzol vegyületének talányos szerkezetén, míg egy hajnali órában végül elszenderült, és különös álmában egymás farkába harapó kígyók jelentek meg lelki szemei előtt. Az örökkévalóságot, a dolgok örök körforgását szimbolizáló mitológiai szimbólumot, az úgynevezett Ouroborost – melyet az akkortájt még korántsem szakbarbár tudósok vélhetően jól ismertek – megjelenítő álom ráébresztette Kekulét arra, hogy a benzol gyűrűs szerkezetbe rendeződik.

Share

A kényszeres vásárlás pszichológiája

Szerző: 

A tipikus jelenet a következő: a(z általában női) vásárlásfüggő személy szorong valami miatt – például kövérnek érzi, vagy egy párkapcsolati konfliktus miatt marcangolja magát. Feszültsége egyre fokozódik, ami mind jobban erősödő sóvárgással párosul. Sóvárog a vásárlás után, azon tevékenység után, amelyről azt gondolja – és korábban meg is tapasztalta –, hogy átmeneti gyógyírt jelent negatív érzéseire. Sőt, akár pozitív visszajelzéseket is kaphat. A boltokban az eladók kedvesen kínálgatják portékáikat, törődnek a vevővel, bókolnak neki, elhitetik vele, hogy minden jól áll neki.

Manapság mind több szakember tapasztalja, hogy egyes betegeinek vásárlási szokásaira a kontrollvesztés és a következmények belátásának képtelensége jellemző: rendszeresen ellenállhatatlan vágyat éreznek arra, hogy megvásároljanak valamit, annak ellenére, hogy tudják, nem szabadna ezt megtenniük. Az impulzív vásárlás kétségtelenül nem ritka jelenség: talán mindannyian átéltük már, hogy a pillanat hevében megveszünk egy izgalmasnak tűnő könyvet, egy szép cipőt, egy divatos fülbevalót, vagy kedvenc zenekarunk eddig még nem látott válogatásalbumát.

Share

Az orvos nem apostol

A jó kapcsolat gyógyít - beszélgetés dr. Harrach Andorral
Szerző: 

A test és lélek egysége a pszichológiai közgondolkodásban már csaknem százéves múltra tekint vissza. Bálint Mihály, a híres orvos és pszichoanalitikus ezt a gondolatot már az ötvenes években próbálta átültetni az orvosi gyakorlatba. Világhírűvé lett műve: Az orvos, a beteg és a betegség itthon is napvilágot látott 1961-ben, a gondolat, hogy test és lélek szétválaszthatatlan egységet alkot, a hazai orvoslástól mégis idegen még. Dr. Harrach Andor pszichiáter, pszichoterapeuta nemrégiben tért vissza Németországból, ahol sokáig pszichoszomatikus klinikát vezetett. Idehaza orvosoknak Bálint-csoportokat szervez, emellett pedig kollégáival együtt a pszichoszomatika magyarországi helyzetét feltáró kongresszusra készülődnek októberben. 

A gondolat, hogy test és lélek szétválaszthatatlan egységet alkot, a hazai orvoslástól idegen még.

Share

Oldalak