Jelenlegi hely

Cikkajánlók a magazinból

A munkanélküliség munkarendje

Újrakezdés a munka elvesztése után

1967-ben Thomas Holmes és Richard Rahe amerikai pszichiáterek fejlesztették ki a skálát az életesemények és a betegségek kapcsolatának vizsgálatára. Már első alkalommal (5000 különböző betegségben szenvedő embert vizsgáltak) sikerült kapcsolatot kimutatniuk a különböző betegségek megjelenése és a negatív életesemények között. A skála 39 eseményéből a 8. legjelentősebb a munkahely elvesztése.

A munkanélküliség folyamatának négy szakaszát – s ezek pszichológiai jellemzőit – először 1982-ben írta le Harold G. Kaufman amerikai munkapszichológus.

Share

A cseppet sem irigylésre méltó szingli férfi

Szerző: 

Bár szívesen gondoljuk azt, hogy a nők többet és jobban szenvednek a kapcsolatok hiányától, valójában a férfiak sincsenek könnyebb helyzetben.

Bár szívesen gondoljuk azt, hogy a nők többet és jobban szenvednek a kapcsolatok hiányától, valójában a férfiak sincsenek könnyebb helyzetben. Életük során ők is megtapasztalják a párkapcsolatok kialakításának és megtartásának problémáit, s fiatal felnőtt korukra már „jól begyakorolt” rutinnal rendelkeznek. Van, akinek sikerül megtalálni élete párját (vagy hosszabb időre szóló partnerét), mások azonban bolyonganak az útvesztőben, amihez önmaguknak és külvilágnak is szóló ideológiákat gyártanak.

Share

Időjáték

A mi időnk a mi időnk?
Szerző: 
Cikkek: 

Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az előzőekhez hasonló elemi lépésekből állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszerűen csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e), vagy átfedően is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összidő rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószínűbbnek.

„Mennyi? – „Harminc” – „Mi harminc? – „Mi mennyi?” – Azzal mindenki tisztában van, hogy a folyamatok bennünk időben zajlanak – de mekkorák is ezek az idők?

Share

Félelmek képei

Szerző: 

Örök kérdés, hogy milyen összefüggés van a fiatalok viselkedése és a képernyőn látott erőszak között? Vajon az erőszak látványa utánzásra készteti-e őket? Mivel viselkedésükre számos tényező hatással van, igen nehéz közvetlen oki kapcsolatot kimutatni a médiatartalmak és az agresszív viselkedés között.

Örök kérdés, hogy milyen összefüggés van a fiatalok viselkedése és a képernyőn látott erőszak között?

Share

Bölcs öregek?

Vizsgálható-e a bölcsesség?
Szerző: 

Ha megnézzük a Google képkeresőjét, a „bölcs férfi”, vagy „bölcs nő” angol megfelelőjére nagy többségben idős emberek képei jelennek meg.  Egy számos országot érintő felmérés eredményei is megerősítik ezt a hitet: több mit 3000 válasz alapján a bölcsességet az életkor előrehaladtával összefüggő tulajdonságnak tartják. Ugyanígy gondolkoznak az ismeretek halmozódásáról is.

Vizsgálatok százai szólnak arról, hogy idős korban romlik számos pszichikus működés.  Idős emberek panaszkodnak, hogy nem jutnak eszükbe nevek, elfelejtik bevenni a gyógyszert, zavarja őket a munkában a zene, vezetés közben nehezebben váltanak sávot… Ugyanakkor bárkit megkérdezünk, a bölcsességet szinte kivétel nélkül az öregkor jellemzőjeként említi. Világszerte kutatások sora próbál választ találni a kérdésre, hogy a bölcsesség valóban az időskor velejárója? Az eredmények alapján ez nem egészen egyértelmű…

Share

Szenvedélyem: a munka

Függőség, amiért nem jár büntetés
Szerző: 

A munkamánia, más szóval workalcoholism vagy workaholism olyan szenvedélybetegség, melyben a munka szinte „drogként” funkcionál, háttérbe szorítva az egyén többi életterét és motivációit. Bármilyen furán is hangzik, a munkamániás emberek ugyanolyan függők, mint az alkoholisták vagy a drogosok: szenvedélyük keletkezésének menete, viselkedésmintáik és függőségük jellegzetességei ugyanolyanok, mint bármely más szenvedélybetegségé.

Eszedbe se jusson zavarni, rendkívül elfoglalt! Számára a nap minden perce versenyfutás az idővel.

Este nyolc előtt program? Ugyan már! Hétvégén ki sem dugja az orrát a szabad ég alá – maximum laptopja kíséretében. Nyaralás közben sem tud kikapcsolni. A barátai már nem is igazán keresik, hiszen úgysem ér rá sosem, vagy hozzánőtt a füléhez a telefon. Mindig csak egyetlen dolog jár a fejében: a munka. Nem kell különösebben körülnéznünk ahhoz, hogy találjunk a fentiekkel jellemezhető ismerőst.

Share

Intelligens döntések?

Szerző: 

Amikor Alfred Binet francia fejlődéspszichológus Théodore Simonnal 1905-ben megalkotta az első intelligenciatesztet, aligha hihette, hogy egy évszázaddal később genetikusoktól gazdasági szakemberekig, demográfusoktól idegtudósokig számos tudományág képviselői használják és folytatják munkáját. Ha ma megkérdeznénk egy pszichológustól, mi kapcsolja össze az idegsejtek vezetési sebességét az iskolai teljesítménnyel, a jövedelemmel és a várható élettartammal, a válaszok sorában minden bizonnyal előkelő helyen szerepelne az intelligencia fogalma.

A magasabb intelligenciahányadossal jellemezhető személyek valahogy mintha mindenben jobbak lennének. De vajon tényleg jobban tudnak-e dönteni?
Share

Életbátorság

Dr. Bagdy Emőke válságainkról és a kilábalásról
Szerző: 

Az emberben a tehetetlenség érzése leggyakrabban elemi dühöt vált ki. Amikor azt mondjuk, „mérges vagyok”, akkor az az indulat hormonjai bennünk valóban mérgező hatásúak. Erre mondja nagyon pontosan József Attila: „még jó, ha az ember haragja nem az embert magát harapja.” Pedig harapja: az infarktust kiváltó tényezők között a düh, a tehetetlenség bizonyítottan előkelő helyen áll.

A válság arról szól, hogy a régi módon már nem lehet folytatni az életet, muszáj valahogyan másként viszonyulni, mást tenni, mint eddig.
Share

Machiavellizmus - A cél szentesíti…?

Cikkek: 

...a többiekhez képest rosszabb teljesítményt nyújtottak az érzelmi intelligenciát felmérő tesztekben. Ezek a váratlan eredmények elemi erővel hoztak felszínre egy alapvető problémát. Amennyiben a machiavellisták bizonyos kognitív hiányosságokat mutatnak, hogy képesek túljárni mások eszén? Ha nem látják át másoknál  könnyebben és gyorsabban a személyközi kapcsolatokat, hogyan lehetnek sikeresek a manipulációk és félrevezetések során?

A machiavellistát olyan embernek tartják, aki másokat eszközként használ fel saját céljai elérésére. E mögött számos pszichológiai beállítódás, gondolkodási séma és személyiségjegy található, ezek együttállása hozza létre a tipikusan Machiavelli viselkedési stratégiát. Mindenekelőtt cinikus világnézet jellemzi őket: az emberek alapvetően rosszak – ha nem használjuk ki őket, majd ők fognak kihasználni bennünket. Ez párosul egy alapvetően etikátlan magatartással, amelynek során önző, manipulatív és félrevezető taktikáikat a „cél szentesíti az eszközt” értelmében alkalmazzák.

Share

MA(CSÓK) - avagy a leuraló pasik

Szerző: 
Cikkek: 

De hogyan képes ilyen mértékben kikapcsolni empátiáját? Mitől mondja egyszer látszólag mély meggyőződéssel, hogy „Te vagy nekem a legfontosabb a világon!”, máskor hogyan képes társaságban nyugodtan lehülyézni párját, lekurvázni, ha a nő az utcán köszön egy férfikollégájának, vagy úgy megverni, hogy a nő segélykiáltása nyomán a szomszédoknak kell kihívni a rendőröket?

Sok női ábránd visszatérő  eleme a szívmelengető jelenet, amikor a jóképű, szellemes és figyelmes udvarló meghitten vacsorázik szíve hölgyével egy kellemes étteremben. Minden adott a maradandó élményhez: a szeparált boxtól a különleges borokon és ínycsiklandó étkeken át a meghitt beszélgetésig. Vajon az idill közepette hány nő figyelne fel azokra az apró momentumokra, amelyek látszólag csekély jelentőséggel bírnak? Például arra, hogy a férfi addig győzködte a nőt, amíg az általa javasolt vendéglőben kötöttek ki.

Share

Oldalak