A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

Ki ne ült volna már hullámvasúton? Ki ne érezte volna a repülés és a zuhanás borzongató, mégis boldogító érzését? Talán nem túlzás, hogy a párkapcsolat is felér egy hullámvasutazással. Mikor megmásztad az előtted álló „hegyet”, hirtelen repülsz a mélybe, hogy aztán egy dupla nyolcassal ismét felülre kerülj. És hogy mi történik közben? Néha szóhoz sem jutsz, néha kiabálsz, de vannak szakaszok, amikor egyszerűen csak kivársz. A pszichológusok négy életciklust határoznak meg a párkapcsolatban: a MI, az ÉN, az ŐK és a TE szakasza.

Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! –  gondolhatjuk sokan.

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érinti leginkább ez a bizonytalanság. A szülők gyakran dilemmáznak azon, vajon mikor jön el a pont, amikor nemet kell mondani. Mi jelzi ezt?