A pandémia és a szigorú korlátozások alaposan felforgatták megszokott életünket, így markáns hatással bírnak a szexualitásra is.
A pandémia és a szigorú korlátozások alaposan felforgatták megszokott életünket, így markáns hatással bírnak a szexualitásra is.
Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.
Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.
Bármely váratlan, nemkívánatos életesemény bekövetkeztekor – ha baleset éri vagy megbetegszik, – a legtöbb ember magyarázatokat keres, mi lehetett a kiváltó ok és milyen tényezők játszhattak szerepet a probléma kialakulásában.
Nem ritka, hogy a betegek saját magukban keresik a „bűnöst”, vagy épp a környezetük sugallja számukra, hogy ők tehetnek az állapotukról... Sokan hiszik azt, hogy betegségük személyes gyengeség vagy bennük keresendő hiányosság következménye. Ennek hátterében bonyolult pszichológiai összefüggések rejlenek, melyek gyakran nem tudatos tényezőket is tartalmaznak, sőt olyan hatásokat is, melyek mélyen a kollektív tudattalanban gyökereznek – például a Bibliában is több olyan történetet találunk, ahol a betegség összekapcsolódik a bűnösséggel és büntetéssel.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor nem rohanunk egyből ügyvédhez vagy pszichológushoz, de mégis szükségünk lenne segítségre.
A hétköznapjainkat megkeserítő vitás helyzeteket sokszor magunk próbáljuk megoldani – több-kevesebb sikerrel. Mit tehetünk például akkor, ha testvérünkkel van konfliktusunk? Általában csak legyintünk: „De hát minden testvér veszekszik!” Talán még a társadalom megítélése is ebben erősít minket: mintha a testvérek erre a dinamikára lennének hivatottak. Előfordul, hogy hónapokig vagy akár évekig nyugtatjuk magunkat ezzel a mondattal, meg hát mégiscsak a testvérünk, úgy igazán szakítani sem lehet egymással.
Szinte mindenki ezekkel a szavakkal kezdi a mondatot, amikor terveiről, álmairól, a jövőről beszél. De hogyan éljük meg ezt az időszakot, milyen nyomokat hagy majd – vagy hagyott már eddig is – a pandémia?
Hogyan kerülhetjük el, hogy úrrá legyen rajtunk a reménytelenség, az aggodalom? Mit tanácsolnak szakembereink?
pszichoanalitikus, pszichoterapeuta
„A modern európai gondolkodás azzal kezdődött, hogy II. József, a kalapos király felismerte, hogy egy államban nem a pap, a jogász vagy a hadvezér a fontos. Egy fenét! A mérnök. Aki nemzetközi kapcsolatokat teremt a tervezett úthálózattal, aki infrastruktúrát épít, és olyan tereket hoz létre, amelyben jól érzik magukat az emberek. Mert hogy ez a feladatunk: pszichikai jóllétet generálni az anyaggal.”
Mi történik a mérnöki tervezőasztal fölött valójában, és mennyire vannak az építészetnek – ami mégiscsak egy erősen materiális műfaj, – lelki-pszichológiai tényezői?
Hogyan vigasztalod egy kedves barátodat, amikor kudarc éri? Gondold végig, mit mondanál. Akár egy múltbéli, megtörtént szituációt is felidézhetsz. Most képzeld el, hogy nem őt vigasztalod, hanem önmagad.
Hogyan vigasztalod egy kedves barátodat, amikor kudarc éri? Most képzeld el, hogy nem őt vigasztalod, hanem önmagad. Belső monológot folytatsz egy kudarc után… Milyen szavakat használsz?
Lefekvéskor még ránéz az amerikai tőzsdeindexre, reggel az ágyból az első dolga lehívni a távol-keleti árfolyamokat.
Ha nincs stressz, az már zavarja, a veszteségekből próbálja levonni a konzekvenciát, és nap mint nap érzi, amint lecsapódik rajta a kelet-európai mentalitás. A magyarok gondolkodásmódjáról és a tőzsdén alkalmazott amerikai focistákról beszélgettem Vavrek Zsolt gyakorló brókerrel, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgatójával.
