Jelenlegi hely

Cikkajánlók a magazinból

Csodagyerekek

Azokat tekintik csodagyereknek, akik 10 éves – más meghatározás szerint 12 éves – koruk előtt valamilyen területen olyan teljesítményre képesek, mint a felnőttek. 

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alapdiplomát szerzett az Antwerpeni Egyetemen. Terve az, hogy mesterszakon folytatja tanulmányait, miközben megírja a doktoriját is. Hosszabb távú célja az ember halhatatlanná tétele – ezt szerinte úgy lehet elérni, hogy a test lehető legtöbb szervét gépi elemekre cseréljük. Mit gondoljunk a hír hallatán? Még néhány év, és jön az örök élet?

Ki a csoda?

Share

Mi az, ami még értékes?

Szerző: 

Ami az életben jó, törekvésre érdemes, önmagában való cél, vagy egyszerűen a vágy tárgya, azt értéknek szoktuk nevezni. 

Minden emberi élet számára vannak értékek és értékes célok - viszont egyre kevésbé tudjuk megmondani, hogy mi az, ami mindenki számára és megkérdőjelezhetetlenül érték. A szeretet? A pénz? A hírnév? A szabadság?

Share

Mindenért az anya a hibás?

„Elég jó” és „elég rossz szülők” – a terápia tükrében

 A terápia nem pótolhatja a gyerekkori anyai/szülői gondoskodást, nem is törekedhet erre.

Sokszor előfordul, hogy az életük sok területén jól teljesítő nők és férfiak anyjukhoz, szüleikhez való kapcsolata érzelmileg még későbbi felnőtt korukban is meghatározza az életüket, egyéb kapcsolódásaikat. Az lenne a furcsa, ha ez másképp lenne, hiszen anyánk életünk végéig érzelmileg meghatározó szerepet tölt be az életünkben. Ám azon a boldogságunk múlhat, hogy ez gúzsba köt-e minket, korlátozza-e függetlenségünk megélését.  

Share

A rendes ember mítosza

Szerző: 

Ki a rendes ember? A kérdés könnyűnek tűnik, de ha lesz merszünk mélyebben belegondolni, rögvest kiderül, hogy pokoli mélység tárul fel előttünk. 

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szelleme legendaként körülöleli a felnövekvő generációkat. Eredjünk a nyomába – kutakodjon ki-ki önmagában. Hogyan fejeznéd be, Kedves Olvasóm, ezeket a mondatokat? "Anyám szerint az a rendes ember, aki…" - "Apám azt tartja/tartotta rendes embernek, aki…" - "A mi családunk szerint akkor vagy rendes ember, ha…"

Share

A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

Megfogalmazhatjuk tehát, milyen a kórosan nárcisztikus személyiség prototípusa, és így kijelölhetünk neki egy szektort a személyiségzavarok képzeletbeli, sokdimenziós erdejében – azaz mátrixában. 

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciától a feljogosítottság tudatáig, az empátiahiánytól a kizsákmányolásig, az üresség érzésétől a szörnyű unalomig, a gyászra való képtelenségtől a megbánás hiányáig. Amikor azonban hús-vér emberekkel találkozunk és megpróbáljuk megismerni őket, elkezdenek senki máshoz nem hasonlítani a szemünkben. Intim közelségben ugyanis senki sem kategória, mindenki ember. Maga a megismerő személy is alakítja a képet.

Share

A hiszékenység nyomora

Az irracionalizmus az ember természetes irtózása az igazságtól, mely olyan sokrétű és annyira homályos, hogy világosan semmit sem lehet belőle látni. 

A globális vírusjárványra adott reakciók valóságos aranybányát jelentenek azoknak, akik az esztelen nézetek és képzetek iránti fogékonyságot akarják tanulmányozni. A vírusjárvány során tapasztalt jelenségek egyben azt is jól mutatják, hogy a bizonyítékokat nélkülöző állítások kritikátlan elfogadása együtt jár a bizonyítható, tudományosan igazolt állítások elutasításával. A hiszékenység kéz a kézben jár a hitetlenséggel – bár a vizsgálatok azt mutatják, hogy témája válogatja...

Share

Ne bántsátok a hikikomorit!

Tamaki Saito japán pszichiáter a kilencvenes évek elején szerezte szakképesítését. Már ekkor is megdöbbentő volt számára, hogy néhány év leforgása alatt középosztálybeli japán szülők tömegei fordultak hozzá azzal a panasszal, hogy 15 év körüli, többnyire fiú gyermekük az iskolát abbahagyva éjszakai életmódra állt át, és szobáját immár hónapok, sőt évek óta nem hajlandó elhagyni.1

Az akár évtizedekig is elhúzódó, súlyos szociális izolációval járó állapotot, az ezzel járó sajátos viselkedést – és az ebben „szenvedőket” – a japánok hikikomorinak nevezik, melynek jelentése: „elzárva lenni”. A japán társadalmat sújtó jelenséget, ha úgy tetszik, japán depressziónak is nevezhetnénk, mert a hikikomorik tulajdonságai nagymértékben a nyugati országokban ismert depresszió tüneteihez hasonlóak: szociális izoláció és fóbia, szorongás, lehangoltság, bűntudat, önvádlás, a leromlott hangulattól vezérelt (holothym) gondolkodás, kognitív negatív szűrők a gondolkodásban.

Share

Apák és lányaik

A pszichológiában létezik egy általam nagyon kedvelt szókapcsolat, a Fontos Másik. A Fontos Másik (vagy Másikak) olyan releváns személyek az életünkben, akik tartósan meghatározóak számunkra, az ő reflexióik, tekintetük tükrében vagyunk biztonságban, alakulunk és formálódunk. Számít a véleményük

Ahhoz, hogy egy nőnek egészséges önbizalma, stabil identitása és megfelelő önbecsülése legyen, elengedhetetlen az apától kapott értékelés és elismerés.

Share

A megalázottak és a megszomorítottak

Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára. A bántalmazó higgadt szavaira ugyanis a bántalmazott gyakran kétségbeeséssel és haraggal reagál. 

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára. A bántalmazó higgadt szavaira ugyanis a bántalmazott gyakran kétségbeeséssel és haraggal reagál. A laikus szemlélőnek nem áll rendelkezésére a valóságot átvilágító röntgen, amely feltárná, hogy ami a felszínen selyemsál, az belül szögesdrót. Hogy a bántalmazót hidegen hagyják a tények, mert saját, kényelmes, önkényes, testreszabott „tényeket” alkalmaz. Ez az áldozatnak sem mindig teljesen világos, össze van zavarodva – bár néha megengedi magának, hogy tisztán lásson.

Share

Oldalak