Jelenlegi hely

Cikkajánlók a magazinból

Minden a fejben dől el?

Test és lélek egysége

Ha a betegségek lelki eredete kerül szóba, ma az egyik legdivatosabb téma a gondolat teremtő ereje – az ezt kutató pszicho-neuro-immunológia (PNI) pedig a modernkori orvostudomány talán legizgalmasabb fejezete. 

Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani? És tehetünk-e valamit, ha már baj van?

Share

Az akaraterő tudománya

Kelly McGonigal, egészségpszichológus egyetemi oktató Az akaraterő tudománya címmel indított egy nyilvános kurzust a Stanford Egyetemen – minden várakozást felülmúló sikerrel. Nem véletlenül. 

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.

Share

A macska – az ember legszerényebb barátja

A „Pavlov kutyája” talán az egyik leggyakrabban használt, tudományos eredetű közhely a mindennapi társalgásban – minden bizonnyal olyanok is ismerik e kifejezést, akik a mögötte húzódó, döntő fontosságú felfedezésről csak homályos ismeretekkel bírnak. 

Csak a legutóbbi évtizedekben „vették észre” az etológusok, hogy talán a macska-ember kapcsolatnak is lehetnek figyelemre- (és kutatásra) méltó rejtelmei.

Share

A hiszékenység vámszedői

Álhírek és terjesztőik a koronavírus idején

A tragikus, váratlan, negatív események nyomán általában is elburjánzik a dezinformáció, szárba szökkennek és széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív magyarázatkereséssel igyekeznek visszaszerezni az irányítás illúzióját. A rendkívüli események pedig rendkívüli magyarázatokat követelnek, amelyek túlmennek a „hagyományos”, „hivatalos” verziókon...

Share

Érzelmi inkontinencia

avagy mit is kezdhetünk szorongató érzéseinkkel?
Szerző: 

Az Y generáció már megszokta, hogy az internet „azonnali” műfaj. Szabad és szinte korlátlan a hozzáférés, szabályok és tiltások sincsenek nagyon. Az online lét egyik fő jellemzője, hogy a nap bármely szakában megoszthatók az információk, a vélemények és a kérések. Nincs kitüntetett ideje az akár hosszabb ideig tartó baráti beszélgetéseknek sem, nem kötődnek már a régi módon a munkaidő végéhez vagy a szabadidőhöz. Kizárólag internetelérés függvénye, hogy mikor és mennyit kommunikálnak.

Ma, ha egy fiatallal valamilyen negatív élmény történik, odaül a gépéhez, megnyit két ablakot és azonnal kapcsolatba lép a barátaival, és – akár ugyanezen időben – blogjában is leírja gondolatait.

Share

Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

A depressziót Winston Churchill nevezte el „fekete kutyának”, és feltehető, hogy amikor ezt az elnevezést megalkotta, nem egy játékos ölebre, hanem egy alattomosan támadó, félelmetes jószágra gondolt. 

A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

Share

Egyszülős és kétszülős családok konfliktusai a karanténban

Szerző: 

Folytatjuk beszélgetésünket Majoros Andrea gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológussal – ezúttal az egyedülálló szülők kihívásairól és a kétszülős családok konfliktusairól. Persze megoldásokat is keresünk arra, hogyan lehet az összezártságban minőségi időt kialakítani.  

Az összezártságban kialakuló feszítettség változóan van jelen a családok életében. Függ a gyerekszámtól, attól, hogy egyedülálló-e a szülő, vagy ha ketten is vannak, milyen közöttük az érzelmi viszony, és hogyan tudják egymást közt elosztani a feladatokat.

Share

Oldalak