Jelenlegi hely

Cikkajánlók a magazinból

A test emlékezete

A testünkhöz való viszony, a testünkről kialakított kép legszemélyesebb, legintimebb tapasztalásunk. 

A pszichoterápiától sokan a test élménytartományának feltárását, a saját testhez való viszonyulás javítását, a testséma korrigálását, a nem verbális önkifejező viselkedés tudatosítását és a test örömszerző képességének visszaállítását várják. Freud egyik korai követője, Wilhelm Reich munkássága nyomán a pszichoterápiák világában egyre inkább fókuszba kerül a testélmény, a test megéléséhez köthető tudatos és a tudatból kiszorított tapasztalások, a testképzetek világa – vagyis a test tudattalana.

Share

Döntsön a tudattalan?

Egy holland kutatócsoport kísérletsorozata alapján arra a következtetésre jutott, hogy ha fontos kérdésben kell döntést hoznunk, jobb, ha nem gondolkodunk rajta tudatosan. 

Ehelyett azt javasolják, hogy a releváns információk összegyűjtése után ne foglalkozzunk tovább a témával – vagy akár aludjunk is rá egyet –, a válasz nemcsak hogy be fog ugrani, hanem így még jobb döntéseket tudunk hozni, mint ha tudatosan foglalkoznánk vele. Például ha lakásvásárlás előtt állunk – mondják a kutatók – a döntést hagyjuk egyszerűen a tudattalanunkra, mert tudatos gondolkodásunk túl lassú ahhoz, hogy egy ilyen sok információra épülő döntési helyzetben helytálljon.

Share

Ezt műveli a stressz az emlékeinkkel

„Új, bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan” – így írta le John Wayne Mason az 1960-as években, mit jelent legtöbbünk számára egy stresszt keltő szituáció. 

„Új, bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan” – így írta le John Wayne Mason az 1960-as években, mit jelent legtöbbünk számára egy stresszt keltő szituáció. 

Share

„Nem kell mindig mindent tudni”

Szerző: 

Új rovatunkban tudományterületük elismert szakembereit ültetjük virtuális kanapénkra, azzal a szándékkal, hogy tudományos, szakmai identitásuk mellett bemutathassuk magát az embert is. Első alkalommal Prof. Dr. Németh Dezső kutató pszichológus, habilitált egyetemi tanár, az MTA doktora a kanapé vendége. 

Új rovatunkban első alkalommal Prof. Dr. Németh Dezső kutató pszichológust ültetjük virtuális kanapénkra, azzal a szándékkal, hogy tudományos, szakmai identitásuk mellett bemutathassuk magát az embert is.

Share

Szorongás: rosszból is megárt a sok

A szorongás mindenkit meggyötört már néhányszor életében, és senki nincs, aki várná, hogy újra átélhesse. Pedig szörnyű következményei lennének, ha – ahogyan annyira szeretnénk, – egyszer tényleg sikerülne véglegesen megszabadulnunk tőle. A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

 A szorongás ugyanis kismértékben megmenti az életet, még ha nagymértékben rettenetesen meg is tudja keseríteni.

Share

Nagyi, a szuperhős

Egy humán „rejtély” evolúciós magyarázata

Miként lehet az, hogy a nők fogamzóképességük megszűnése után még évtizedekig aktív életet élnek, holott ez a jelenség más fajoknál ismeretlen? A csimpánz-nőstény például termékeny marad élete végéig – ami egyben azt is jelenti, hogy ennél a fajnál a menopauza a közelgő halál jele.

A nagymamák kulcsfontosságú szerepet játszanak az unokák fizikai és pszichés jóllétét – és végső soron túlélését – illetően. 

Share

A „zugtanuló”

Szerző: 

Vajon mikor van nagyobb esélye annak, hogy egy diák 5-ös osztályzatot kap a dolgozatára: (a) amikor sokat tanul rá, vagy (b) amikor keveset? És melyik diákot gondoljuk okosabbnak: aki (a) kevés tanulással 5-öst kap, vagy amelyik (b) sokat készült, és így szerzett 5-öst? Amennyiben Ön mindkét kérdésre az (a) választ gondolja helyesnek, nemcsak hogy egyetért a legtöbb ember (és így pedagógus) véleményével, de egyszeriben annak a diáknak a helyében is találja magát, aki azzal a nehéz helyzettel szembesül, hogy tanuljon-e a közelgő dolgozatra, vagy ne.

 

Valószínűleg kevesen vitatkoznának azzal a kijelentéssel, hogy az iskola időnként rendkívül fenyegető közeg a diákok számára. Képességeiket mind tanáraik, mind társaik előtt demonstrálniuk kell, ezzel pedig kockáztatják, hogy tehetségtelennek, sőt butának bélyegzik őket. Értelemszerűen a legjobbnak látják ezt elkerülni. A gond az, hogy a fentiekhez hasonló nehéz döntési helyzetekkel szembesülve (ezek nem is feltétlenül tudatosulnak) a diákok gyakran olyan „megoldásokat” választanak, amik a megfigyelő (szülő vagy tanár) számára igen problémásak.

Share

A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terhei

A PCOS manapság a szülőképes korban lévő nők leggyakoribb endokrin megbetegedése – gyakorlatilag minden tízedik nőt érint. 

Gyakori tünetei közé tartozik a menstruációs ciklus zavara vagy elmaradása, a nehezített teherbeesés, a petefészek policisztás elváltozása, a fokozott férfi nemi hormon termelődése (hiperandrogenizmus), a fokozott szőrnövekedés az arcon, a végtagokon, a hason (hirsutizmus), a zsíros, pattanásos (aknés) bőr, az elhízás és akár az inzulinrezisztencia is. A betegség diagnosztikáját nehezíti, hogy nem minden tünet jelenik meg mindenkinél, és a súlyosságuk is eltérő lehet. 

Share

Oldalak