A szakemberek a szív- és érrendszer állapotának meghatározására a következő paramétereket vették figyelembe: vérnyomás, testtömeg-index, vércukor, koleszterinszint, étrendi tényezők, fizikai aktivitás és dohányzás. Mindegyik paraméter 0, 1, illetve 2 pontot kapott (rossz, közepes, ideális állapot), így a végeredmény 0 és 14 pont között mozgott. A 45 és 84 év közti résztvevők egy kérdőívet is kitöltöttek, melyben számot adtak mentális és általános egészségi állapotukról, beleértve társbetegségeiket is. A Health Behavior and Policy Review hasábjain publikált összefoglaló szerint az optimista egyének 50, illetve 76 százaléka esett végeredményben a közepes és ideális tartományba. Az optimizmus és a szív-érrendszeri egészség kapcsolata az után is megmaradt, hogy figyelembe vették a szocio-demográfiai, az életkorbeli, illetve mentális egészségi tényezőket is. Korábbi tanulmányok szerint a teljes egészségi ponteredmény 1 értékkel való növekedése 8 százalékkal csökkenti a szélütés kockázatát – vagyis akár populációszinten is befolyásolni lehet a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozást.  

Már egy korábbi kutatás is bizonyította, hogy az optimizmus jót tesz a szívnek – lényegesen jobbak a pozitív gondolkodású szívbetegek túlélési esélyei. Ez derült ki a Duke Egyetem kórházának kutatásából, melyről az Archives of Internal Medicine című folyóirat számolt be. Több mint 2800 beteg töltött ki egy kérdőívet: a kutatók arra kerestek választ, mennyire hisznek a saját gyógyulásukban és abban, hogy visszatérhetnek a korábbi életükhöz. 15 év elteltével 1637 beteg halt meg, ebből 885 (54 százalék) szívbetegség következtében. A nyomon követés periódusában az optimista egyének közül 30 százalékkal kevesebben hunytak el. A pesszimisták halálozási rátája még azt követően is magasabb maradt, hogy a kutatók egy sor egyéb tényezőt rögzítettek, mint például a szívbetegség súlyosságát, az életkort, a nemet, a jövedelmet, a depressziót és a szociális támogatást. A vizsgálat kimutatta, hogy a beteg hozzáállása nemcsak a normális életvitelhez való visszatérés képességét befolyásolja, de hosszú távon az egészségüket és a túlélést is – fogalmazott az összefoglaló tanulmány szerzője, John C. Barefoot. Az optimisták valószínűleg könnyebben birkóznak meg az állapotukkal, például jobban betartják a kezelési tervet. A pesszimisták több nyomást és stresszt élnek át, mely károsan hat a szervezet működésére. A szakember szerint a pozitív várakozástól nemcsak jobban érzi magát az ember, de hosszabb életre is számíthat.