Hirdetés
Mipszi

Ne tartsd vissza! - avagy a sírás jótékony hatásai

Ha még mindig azt gondolnánk, hogy sírni „ciki”, akkor most ideje megtudni, hogy nem, nemhogy nem ciki, de – akármilyen meglepő – számos pozitív élettani és lélektanhatása van.

Ha még mindig azt gondolnánk, hogy sírni „ciki”, akkor most ideje megtudni, hogy nem, nemhogy nem  ciki, de – akármilyen meglepő – számos pozitív élettani és lélektani hatása van. Ráadásul, a nők szeretik, ha könnyezni látnak egy férfit, és minél inkább macsó valaki, csak annál ellenállhatatlanabbá teszi.

Valóban jó ötlet ennyire átadni magunkat az érzelmeinknek? Úgy tűnik, igen. Az Indianai Egyetem legújabb kutatása szerint azok a sportolók, akik egy meccsük elvesztése után jól kisírják magukat, hosszú távon jobban teljesítenek. A kutatók szerint ez a „gátlástalanság” igazából a magas önbecsülést jelzi. Azonban nem csupán ez az egyetlen előnye a sírásnak: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a sírás az allergiát is visszaszorítja, sőt még a reumás ízületi gyulladás okozta fájdalmat is enyhítheti. Lássuk, miben segíthet egy kiadós könnyezés!

A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a sírás segít az immunrendszer szabályozásában. Egy 2006-ban végzett kísérlet során 60 ekcémában és latex-allergiában szenvedő beteget kértek fel arra, hogy nézzék meg a Kramer kontra Kramer című romantikus filmet. A film előtt és után a kutatók latexet helyeztek az alanyok bőrére, és megvizsgálták a reakciót. Kiderült, hogy azoknál a résztvevőknél, akik sírtak, kisebb bőrreakció jelentkezett, mint azoknál, akik nem könnyezték meg a filmet. Egy másik, reumás ízületi gyulladásos betegeket vizsgáló japán kutatás pedig azt mutatta ki, hogy akik könnyen elsírják magukat, kevesebb fájdalmat és tünetet tapasztalnak, mint azok, akik kevésbé érzelmesek.

Ad Vingerhoets, a Tilburgi Egyetem pszichológus professzora elmondta, hogy a nők általában gyakrabban sírnak, mint a férfiak, amit persze magunktól is sejtettünk, ugyanakkor az élet jelentős eseményeikor, például gyász esetén, a két nem bizony azonos arányban sír. A kutatások emellett azt is kimutatták, hogy a férfiak hajlamosak a pozitív eseményekkor sírni, míg a nők inkább a negatív események bekövetkezésekor itatják az egereket. A különbségek a hormonoknak tulajdoníthatók. A nőkben a prolaktin a sírásért felelős legfontosabb hormon, amelynek szintje sírás előtt és alatt megemelkedik. A kutató szerint a férfiak esetében valószínűleg a tesztoszteron hormon gátolhatja a sírást, ennek köszönhető, hogy ők ritkábban sírnak, mint a nők. Természetesen az emberek személyiségétől is függ, hogy milyen gyakran könnyeznek – a neurotikus vagy akár csak az érzékeny, empatikus emberek például nagyobb valószínűséggel fakadnak könnyekre.

A prolaktinszint növekedésének hatására ugyanakkor az alkohol is megríkathatja az embert. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy italozás hatására jobban átadja megát a különféle érzelmeknek: nemcsak a vidámság, de a bánat is eluralkodhat rajtunk. Továbbá a kialvatlanságtól is nagyobb eséllyel sírunk, ami azzal magyarázható, hogy az állapot az érzelmeinket szabályozó limbikus rendszert befolyásolja. A limbikus rendszer működését ugyanakkor valamilyen betegség, például stroke vagy agysérülés, illetve Parkinson-kór, Alzheimer-kór vagy szklerózis multiplex is kibillentheti az egyensúlyából. Ilyen esetben patológiás sírásról, más néven érzelmi inkontinenciáról beszélünk. Azonban a normális sírás áldásos dolog, bár sok ember érzi úgy, hogy hiába szeretne sírni, hiába „esne jól” sírni, mégsem megy. Ilyen estben, az agy kémiáján túl, azt a lelki elhatározást is kell elfogadni magunkban, hogy „szabad sírnom”.

 

Hirdetés
Hirdetés