Jelenlegi hely

Terápia

Apró villanások egy „borderlány” életéből

avagy a beteg is Homo sapiens sapiens

Szerző:

Cikkek:

Ezek a rideg fogalmak nem jelentenek mást, mint hogy akit „megtalált" (a biológiai háttér ugyanis még nem bizonyított) ez a betegség, a pokol tornácán táncikál. Visszatérve a kritériumokra – lefordítva a köz nyelvére – nagyjából a következőket mondhatjuk: úgy ÉREZZÜK, hogy falak vesznek körül minket, fuldoklunk, belül kongunk az ürességtől, senki nem szeret bennünket, örök vesztesek vagyunk, haszontalanok, feleslegesek (sőt, ártalmasak), nem vagyunk igazi nők/férfiak, sodródunk, megőrülünk… És közben TUDJUK, hogy ez mind csak téveszme.

Az elmúlt pár hónapban egyre gyakrabban ütötte meg fülemet a „borderline" kifejezés: kora reggeli előadásokon, amikor még mindenki a tejeskávéját szürcsölgeti, szemináriumokon, ahol az ember lánya elsajátítja azt az életmentő készséget, hogy nyitott szemmel aludjon, kellemesen zötykölődős vonatutakon az egyetem felé… Hol tudományos körítéssel zúdult rám az információhalmaz, hol laikus, magukat roppant műveltnek képzelő emberkék szájából (hiába, úgy tűnik, mi lettünk az új divathullám), valami közös mégis volt ezekben az „esetleírásokban": csupa olyan mozzanat, amely azt hi

További információ Apró villanások egy „borderlány” életéből tartalommal kapcsolatosan

Egy aktív-éber hipnotizőr

Interjú Bányai Éva professzorral

Szerző:

Dr. Költő András

Cikkek:

Terápia

Volt egy éberen tanuló kontrollcsoport, s egy hipnózisban tanuló, 24 főből álló kísérleti csoport. 24-ből 20-an úgy viselkedtek, ahogy azt a pavlovi hipnóziselmélet alapján várhattuk is tőlük. Négyen azonban másképp viselkedtek, egyikük azt mondta: „Miért mondjátok, hogy elalszom, alszom, mély hipnotikus állapotban alszom, amikor én egyáltalán nem alszom el! Sokkal jobban tudok figyelni, mint máskor!” Ez nem hagyott nyugodni. Lehet, hogy nem is igazán alvásszerű ez az állapot, lehet, hogy csak azért viselkednek így a személyek, mert azt mondjuk nekik, hogy elalszanak? Egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy az alvás nem lényegi feltétele a hipnózisnak...

Részlet a Bányai Éva professzorral készült interjúból: 1972-ben a doktori disszertációmat már ezzel a címmel írtam: A hipnózis hatása a tanulásra. A kísérletsorozatban volt egy éberen tanuló kontrollcsoport; s egy hipnózisban tanuló, 24 főből álló kísérleti csoport. 24-ből 20-an úgy viselkedtek, ahogy azt a pavlovi hipnóziselmélet alapján várhattuk is tőlük.

További információ Egy aktív-éber hipnotizőr tartalommal kapcsolatosan

Felnőttmesék - elég-e a hit?

Szerző:

Cikkek:

Mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki a betegekből? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához? Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi időben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggyőződéseinket.

Nem minden az, aminek látszik. Mindennapi életünkben ezt számtalan történet igazolja, s ebből adódóan érdekes helyzetek keletkeznek. Drága dédnagyapám rendkívül makacs ember hírében állt. Számos, az idős korra jellemző betegsége, panasza volt, azonban meg volt győződve róla, hogy bármilyen gyógyszert írt is fel neki az orvosa, az biztos, hogy nem fog használni, sőt, száz százalék, hogy még ront is az állapotán. Meglepő módon valóban egyetlen orvosság sem volt nála hatásos, jóllehet orvosilag semmi sem indokolta az állapotjavulás hiányát.

További információ Felnőttmesék - elég-e a hit? tartalommal kapcsolatosan

Félelem nélkül?

Szerző:

Ádám Kinga

Szabó Veronika

Cikkek:

Terápia

Ki ne ismerné azt a bénító érzést, amelyet akkor érzünk, amikor ismét a fogorvos rettegett székébe kerülünk? Leginkább a fúrótól és az injekciós tűtől, mint fájdalmat keltő eszközöktől félünk, de sok egyéb tényező is növelheti rossz érzésünket. Arról viszont kevesen tudnak, hogy vannak olyan alternatív módszerek, amelyek képesek csökkenteni ezt a negatív élményt.

További információ Félelem nélkül? tartalommal kapcsolatosan

Négylábú terapeuták

Ló-mediált pszichoterápia, illetve gyógypedagógiai lovaglás a súlyos magatartászavarral küzdő, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek esetében

Szerző:

Illés Nóra

Cikkek:

Fejlődéslélektan

Terápia

2007 nyarán azonban megérkezett Tim Cope, egy ausztrál kalandor, aki már több mint három éve úton volt három lovával. Mongóliából indult lóháton Magyarország felé, a célja az volt, hogy átélje a nomád népcsoportok vándorlását, megismerje életmódjukat. Tiszadobon is megszállt egy éjszakára, a lovait pedig a Gyermekvédelmi Központ szállásolta el. Már ekkor nagyon megtetszett Timnek a tiszadobi környezet, később még többször visszajött videofelvételeket készíteni, fotózni – és egy fantasztikus előadást tartani a gyerekeknek az útról.

A tudatos lovasterápia 30-40 évvel ezelőtt jelent meg először Németországban és Nagy-Britanniában. Magyarországon még gyermekcipőben jár ez a terület, de az utóbbi időben hazánkban is egyre elterjedtebbé válik. Korábban inkább csak a hippoterápiát alkalmazták a mozgáskorlátozottak, látás- és hallássérültek, illetve az értelmileg akadályozottak esetében mozgásrendszerük és érzékszerveik fejlesztésére. A legújabb tapasztalatok szerint azonban a lovasterápia számos más probléma esetén is óriási segítséget jelenthet – gyerekeknek, fiataloknak felnőtteknek egyaránt.

További információ Négylábú terapeuták tartalommal kapcsolatosan

Ápolónő voltam egy idősek otthonában

Szerző:

Maráz Anikó

Cikkek:

Szociálpszichológia

Terápia

Pszichológia szakos hallgató vagyok, jön a nyári gyak, no meg jól jönne a zsebpénz, irány hát az idősek otthona. Az utolsó vizsgám után nem sokkal pedig már széles mosollyal, lelkesen, üdén, naiv hévvel esem be zöld egyenruhámban az otthon ajtaján. Az első néhány nap csodásan telik. Sok kedves, törékeny, segítségre szoruló néni és bácsi vesz körül: nagy gonddal segítek az etetésben, öltözködésben és a pelenkacserében, sétálunk a kertben, beszélgetünk, együtt nevetünk. Lassacskán a napi rutinba is beletanulok...

Ápolónők. Halványzöld ruha, szelíden csillogó szemek, szeretetteljes mosoly, lényéből sugárzó melegség. Karja alatt a karosszékben pedig egy kedves idős néni, aki a kor barázdái alól ragyogó arccal tekint vissza rá.

Pszichológushallgató vagyok, jön a nyári gyak, no meg jól jönne a zsebpénz, irány hát az idősek otthona. Az utolsó vizsgám után nem sokkal pedig már széles mosollyal, lelkesen, üdén, naiv hévvel esem be zöld egyenruhámban az otthon ajtaján.

További információ Ápolónő voltam egy idősek otthonában tartalommal kapcsolatosan

Hipnózis a hajhullás kezelésében

Szerző:

Dr. Költő András

Cikkek:

Terápia

A hat hónapos kezelést a 28 páciens közül 21 fejezte be - közülük 12 (azaz majdnem 60%!) esetében hajnövekedést figyeltek meg; négy olyan beteg haja teljesen visszanőtt, akik a kezelés előtt szinte egészen kopaszok voltak.

Ria Willemsen, a brüsszeli Akadémiai Kórház bőrgyógyásza és Johan Vanderlinen, a leuveni Katolikus Egyetemi Kórház pszichiátere 28 alopeciás, egyéb kezelésekre nem reagáló pácienssel végzett hipnózisos kezelést (közülük 4 alopecia totalisban szenvedett, vagyis hajuk teljesen kihullott). Eredményeiket a Klinikai és Kísérleti Hipnózis Nemzetközi Folyóirata 2008. nyári számában közölték.