A kamaszok sokszor maguktól rátalálnak lelki egyensúlyuk visszaállításának módjára, még ha nem is tudatosan. Zenét kezdenek el tanulni, saját dalokat komponálnak, énekelnek, verset faragnak, naplót írnak, órákig csüngnek a telefonon, vadul sms-eznek, órákig chatelnek. S mindezt azért, hogy – akár szavakkal, akár zenével, verssel, dallal – kifejezhessék érzéseiket, melyekkel még nem tudnak mit kezdeni.   

Ezek a rideg fogalmak nem jelentenek mást, mint hogy akit „megtalált" (a biológiai háttér ugyanis még nem bizonyított) ez a betegség, a pokol tornácán táncikál. Visszatérve a kritériumokra – lefordítva a köz nyelvére – nagyjából a következőket mondhatjuk: úgy ÉREZZÜK, hogy falak vesznek körül minket, fuldoklunk, belül kongunk az ürességtől, senki nem szeret bennünket, örök vesztesek vagyunk, haszontalanok, feleslegesek (sőt, ártalmasak), nem vagyunk igazi nők/férfiak, sodródunk, megőrülünk… És közben TUDJUK, hogy ez mind csak téveszme. 

Mi okozhatja azt, hogy a placebo egyes esetekben pozitív, máskor negatív hatást vált ki a betegekből? Valóban megmagyarázható ez a jelenség a betegek gyógyulásba vetett hitével? Létezhet, hogy valaki akkor is meggyógyuljon, ha gyógyulását orvosilag semmi sem támasztja alá? És mi köze ennek a jelenségnek a pszichológiához? Érdekes kérdések ezek, amelyekre az utóbbi időben egyre több kutatás és vizsgálat keresi a válaszokat, és ezek a válaszok nagymértékben meg tudják változtatni életünket, a betegségekkel és a gyógyulással kapcsolatos hiedelmeinket, meggyőződéseinket.

2007 nyarán azonban megérkezett Tim Cope, egy ausztrál kalandor, aki már több mint három éve úton volt három lovával. Mongóliából indult lóháton Magyarország felé, a célja az volt, hogy átélje a nomád népcsoportok vándorlását, megismerje életmódjukat. Tiszadobon is megszállt egy éjszakára, a lovait pedig a Gyermekvédelmi Központ szállásolta el. Már ekkor nagyon megtetszett Timnek a tiszadobi környezet, később még többször visszajött videofelvételeket készíteni, fotózni – és egy fantasztikus előadást tartani a gyerekeknek az útról.