Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Külföldön a koronavírus idején

Szerző:

Peták Flóra

Cikkek:

A külföldi lét is és a koronavírus miatt kialakult helyzet is „határhelyzet” vagy krízishelyzet, ami egyrészt fokozott megterhelést jelent és alkalmazkodást igényel, másrészt a fejlődés lehetőségét is magában rejti.

A sikeres alkalmazkodás során új képességekre tehetünk szert, nagyobb önismeretet és komoly sikerélményt nyerhetünk. Egy krízishelyzetet mindenki máshogy él meg, az egyén pillanatnyi helyzetétől, a korábbi –akár a családban korábban megélt hasonló – tapasztalatoktól és a rendelkezésre álló erőforrásoktól függően. Az alábbiakban leírt lehetséges nehézségek vagy könnyebbségek közül természetesen nem mindegyik vonatkozik mindenkire, és a lista tovább is bővíthető.

További információ Külföldön a koronavírus idején tartalommal kapcsolatosan

Ma még nem változtatok – avagy a megszokhatatlan megszokása

Szerző:

Cikkek:

Hogyan lehetséges megszokni a megszokhatatlant?

Olyasmit is képesek vagyunk megszokni, ami józan ésszel elfogadhatatlan.

További információ Ma még nem változtatok – avagy a megszokhatatlan megszokása tartalommal kapcsolatosan

A macska – az ember legszerényebb barátja

Szerző:

Dr. Pongrácz Péter

Cikkek:

Életmód

Társadalom, kultúra

A „Pavlov kutyája” talán az egyik leggyakrabban használt, tudományos eredetű közhely a mindennapi társalgásban – minden bizonnyal olyanok is ismerik e kifejezést, akik a mögötte húzódó, döntő fontosságú felfedezésről csak homályos ismeretekkel bírnak.

Csak a legutóbbi évtizedekben „vették észre” az etológusok, hogy talán a macska-ember kapcsolatnak is lehetnek figyelemre- (és kutatásra) méltó rejtelmei.

További információ A macska – az ember legszerényebb barátja tartalommal kapcsolatosan

A hiszékenység vámszedői

Álhírek és terjesztőik a koronavírus idején

Szerző:

Cikkek:

A tragikus, váratlan, negatív események nyomán általában is elburjánzik a dezinformáció, szárba szökkennek és széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív magyarázatkereséssel igyekeznek visszaszerezni az irányítás illúzióját. A rendkívüli események pedig rendkívüli magyarázatokat követelnek, amelyek túlmennek a „hagyományos”, „hivatalos” verziókon...

További információ A hiszékenység vámszedői tartalommal kapcsolatosan

Társbérletben önmagunkkal – mi a jó a várakozásban?

Szerző:

Cikkek:

A várakozás, csakúgy, mint az unalom, előkelő helyen áll a társadalmi tiltólistán.

Rossz hírneve ellenére a várakozás nem feltétlenül jelent elvesztett időt

További információ Társbérletben önmagunkkal – mi a jó a várakozásban? tartalommal kapcsolatosan

Sorscsapás vagy kihívás? Világjárvány 2020-ban

Szerző:

Dr. V. Komlósi Annamária

Cikkek:

A pandémia mind pszichológiai, mind jogi értelemben katasztrófa-eseménynek minősül, hiszen egy váratlanul megjelenő, és igen nehezen befolyásolható esemény, ami olyan mértékben jelent fenyegetést igen sok ember életére, egészségére és életvitelére, hogy a hatásait a szokványos módon kezelni már nem lehet. Pszichológiai értelemben nem elegendőek az átlagos stressz-kezelő megoldásaink, jogi értelemben pedig a veszély elhárítása, valamint a károk enyhítése,” különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli”[1].

A jelenlegi koronavírus-járvány rendkívül kemény feladatok elé állította az orvostudományt, a gazdaságot, a politikát, és nem utolsósorban a pszichológia szakterületeit is. Bár aligha van az életnek olyan szegmense, ahol a világjárvány ne éreztetné a hatását, a helyzet kimenetele minden területen nagyban múlik azon, hogy az emberek milyen pszichés állapotban maradnak ebben a – várhatóan még hosszan tartó – katasztrófa-folyamatban.

További információ Sorscsapás vagy kihívás? Világjárvány 2020-ban tartalommal kapcsolatosan

Ezt aztán jól kell csinálni! Vagy mégsem?

Szerző:

Cikkek:

Több mint egy hónapja vagyunk karanténban és sokakban egyre szorongatóbb az érzés, hogy még nem minimalizáltak, nem lomtalanítottak, nem újítottak fel semmit, nem tanultak meg kenyeret sütni, nem változtattak az életstílusukon, pedig most, na most lehetne bizonyítani, cselekedni, változtatni, behozni a lemaradásokat!

Egyre szorongatóbb az érzés, hogy lehet, hogy valamit nem jól csinálunk, mert mindenki más már tud sikereket felmutatni.

Valóban, még be se kerültünk szorongatott helyzetünkbe, de már látni lehetett, hogy sokan új dolgokba kezdtek, ez pedig megküzdésünk egyik természetes vonása, hogy alkotunk tervezünk, rendet rakunk, fejlesztünk. Erőt fektetünk élethelyzetünk alakításába, rendszerezésébe, hogy kiszolgáltatottságunk ellenére legyen valami, ami felett van hatalmunk, erőnk, irányításunk, mert ez így növeli biztonságérzetünket.

További információ Ezt aztán jól kell csinálni! Vagy mégsem? tartalommal kapcsolatosan

Munkafüggők a karanténban

Szerző:

Cikkek:

A munkafüggőségre szokás pozitív addikcióként tekinteni, mert egy társadalmilag hasznos tevékenységgel kapcsolatban alakul ki.

Gyakran találkozni azzal a hozzáállással, hogy tipikusan ők azok, akik sokat keresnek, támogatják a családjukat – vagy épp csak nagyon szeretik a munkájukat. A kutatások ezeket nem támasztják alá, sőt, ha valaki éppen a munkahelyére menekült az otthoni élet elől, ott most még feszültebb helyzet alakulhat ki családi kapcsolataiban. Ezzel folytatjuk a beszélgetést dr. Kun Bernadette-tel, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával.

További információ Munkafüggők a karanténban tartalommal kapcsolatosan

Krízis a krízisben, avagy így hatott a járvány a kamaszokra

A járványügyi helyzet okozta kényszerű otthonlét teljesen szembemegy a kamaszkori fejlődési feladatokkal: a szülőkről való leválással, az önállóságra való törekvésekkel.

A munkafüggőség kialakulása, jellemzői

Szerző:

Cikkek:

Kik a munkafüggők? Mitől alakul ki? Hány embert érinthet ez Magyarországon? Ezekre kerestük a választ dr. Kun Bernadette-tel, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával.

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség. Ennek megállapítására a mérőeszközöket különböző elméletek és elővizsgálatok alapján alakították ki. „Olyan sokat dolgozom, hogy a környezetemben ezt sokan megszólják.” „Problémáim akadnak a társas kapcsolatokban, mert annyit dolgozom.” „Nem szeretem, ha mások végzik el a munkát helyettem.” „Mindig úgy érzem, hogy kifutok az időből.” Ez csak néhány azok közül a megállapítások közül, amelyekből ha többet is igaznak érez valaki, akkor potenciálisan kialakulhat nála a függőség.