Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

A tetováltatás motivációs háttere

Szerző:

Cikkek:

A vizsgálat egyik érdekes eredménye, hogy a teljes minta 42 százaléka számolt be a tetováltatást megelőző félévben lezajlott élethelyzeti krízisről (válás, haláleset, munkahely elvesztése, szerelmi csalódás, egyéb magánéleti problémák), amely ösztönözte a tetoválás készíttetésére (első tetoválását készíttetők: 64,3 százaléka, sokadik tetoválást: 35,7 százaléka). Ebben az (al)csoportban a domináns motiváció az egyéniség kihangsúlyozása, megerősítése volt, vagyis saját maguk (újra)definiálása. Testkép-értékelésük a tetoválás hatására szignifikánsan javult az azt megelőző véleményükhöz képest.

A törzsi kultúrák mindennapi életének szerves részét képezték a különböző rítusok, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a törzs tagjai kapcsolatba léphessenek a transzcendens világgal, illetve hogy az éretté vált fiatalok a törzs egyenjogú tagjaivá válhassanak. A legtöbb törzsi csoport esetében a fiatal generáció tagjainak próbákon kellett átesnie. A próbatételek között leggyakrabban előforduló jelenség a tetoválás volt, amely egyszerre több funkciót is betöltött.

További információ A tetováltatás motivációs háttere tartalommal kapcsolatosan

Vallás és pszichoanalízis közössége: a tudattalan összekötő ereje

Szerző:

Varga Zsuzsa

Cikkek:

Szociálpszichológia

Kultúrantropológia

A tekintélyelvű vallásokat – amelyek elsősorban a nyugati világban elterjedtek – Fromm úgy határozza meg, mint valamely magasabb hatalmak uralma alatt állás, amely hatalmakat engedelmesség, hódolat, imádat illet csupán felsőbbrendűségük ténye miatt. A humanisztikus vallás ezzel szemben gyakran istenség nélküli, az ember erejére, képességeire koncentrál, amely elegendő ahhoz, hogy megértsük helyünket a világban. A humanisztikus vallásokban a pozitív érzelmek dominálnak a bűnbánattal szemben, olyan érzelmek, mint az öröm és a szeretet, melyeket ki kell teljesíteni. A tudattalan szerepe is más a két irányzatban, vegyük példának a kereszténységet és a zen-buddhizmust. A kereszténységben a tudattalant kivetítjük embertársainkra (ezért kell szeretnünk és megértenünk őket kompromisszum nélkül, hiszen ezáltal közelebb kerülünk magunkhoz is) és Istenre is. Isten birtokol mindent, amely az emberi lényeghez tartozik, hiszen neki ajánlottunk feltétel nélküli odaadást, az ő világának szépségéért dolgozunk, ő dolgozik lelkiismeretünkben, és a másokkal való viszonyainkban. Ily módon az ember elidegenedik magától, és csak Istenen keresztül tud kapcsolatot tartani legmélyebb tartalmaival – Ő válaszol kérdéseire és határozza meg sorsát. A humanisztikus vallásokban – vegyük csak a zen-buddhizmust – ezzel szemben a tudattalant mint a lehetőségek tárházát fogják fel, ezért kell közelebb kerülni hozzá. Ebből táplálkozva kiteljesíthetjük a bennünk lakozó kreativitást, ami közelebb visz az élet egészének megértéséhez. Ugyanez a szerepe Buddhának is. Segít megtalálni az utat a lehetőségek kifejeződéséhez.

A tudattalan legegyszerűbb, freudi meghatározása szerint olyan lelki tartalmakat jelöl, amelyhez nincs hozzáférése a tudatnak. Ennek a szférának a létezése évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget – foglalkozik vele filozófia, pszichológia és implicitebb módon a vallás is. S noha régóta feszegetjük a kérdést, miszerint meddig is terjed a fejünkben lévő dolgok határa, a fentebbi meghatározás születésekor rendkívül széles körű döbbenetet váltott ki.

További információ Vallás és pszichoanalízis közössége: a tudattalan összekötő ereje tartalommal kapcsolatosan

Rombol és épít a válság

Beszélgetés Hankiss Elemér szociológussal

Szerző:

Szále László

Cikkek:

Szociálpszichológia

Hankiss Elemér szociológus szerint a túlfogyasztás csapdájából ki kell törni; a „fönn az ernyő, nincsen kas” mentalitás nem tartható fenn tovább. A magatartásbeli változásoknak már régóta vannak jelei a világban, de a válság felgyorsíthatja a folyamatot. Lehet, hogy az eddigi „hedonista” magatartáskultúra fokozatosan átalakul majd „epikureánus” magatartáskultúrává. Vagyis a korlátlan fogyasztással szemben a mértékletességre. Könnyű belátni, hogy az, aki telezabálja magát, utána rosszul érzi majd magát; és ez vonatkozik minden élvezetre.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy fokozatosan új értékek kerülnek majd előtérbe - fogalmaz az interjúban Hankiss Elemér szociológus. A túlfogyasztás csapdájából ki kell törni; a „fönn az ernyő, nincsen kas” mentalitás nem tartható fenn tovább. A magatartásbeli változásoknak már régóta vannak jelei a világban, de a válság felgyorsíthatja a folyamatot. Lehet, hogy az eddigi „hedonista” magatartáskultúra fokozatosan átalakul majd „epikureánus” magatartáskultúrává. Vagyis a korlátlan fogyasztással szemben a mértékletességre.

További információ Rombol és épít a válság tartalommal kapcsolatosan

Hogyan szakítsunk Doktor House-zal?

Szerző:

Lisznyai Sándor

Cikkek:

Szociálpszichológia

Láttam már ezer ilyen doktor Csernus inkarnációt, tudom, miről van szó, rögtön meg is mondom neked, miért szereted: Doktor House is felülről beszél veled és mindenkivel. Kemény és cinikus, mindent megenged magának, és nem szégyelli, hogy úgy beszél veled, mint egy hülye kis gyerekkel. De ezt a te érdekedben teszi! Segít abban, hogy ne kerülj hozzá közel, és hogy higgy neki: így nem tudsz majd hazudni se neki, se saját magadnak.

Amikor egy barátom megkért, hogy írjak valamit Doktor House-ról, fölényesen megjegyeztem, hogy csak „vesztesek” néznek tévét, én nem, ezért fogalmam sincs, ki az a doki. Persze, ha mondasz róla pár szót, „kielemzem”, végül is nem kell látnom a műsort ahhoz, hogy legyen róla véleményem... Egy orvosról van szó, aki tulajdonképpen bunkó, de valahogy mindig mindenkinek kitalálja a baját, munkatársait szolgának tekinti, de zseniális diagnoszta, és intuitíven, lelki alapon gyógyít.

További információ Hogyan szakítsunk Doktor House-zal? tartalommal kapcsolatosan

Fogyj és fogyassz! – Üzenetek a média világából

A PszichoPalánta pályázat II. díjas pályaműve

Szerző:

Czakó Szandra

Cikkek:

Szociálpszichológia

...a Fidzsi-szigeteken vizsgálták a táplálkozási magatartás zavarait serdülő lányok között a rendszeres televíziós műsor bevezetése után egy hónappal, illetve három évvel később. Korábban a szigeteken nem fordult elő evészavar, és a „jól megtermett, izmos alkat” volt mindkét nem esetében a preferált szépségideál. Három év alatt drámaian megnőtt a kóros testsúlykontroll-módszereket alkalmazók száma. A rendszeres televíziós sugárzást követően a serdülő lányok 74 százaléka érezte magát a „túl nagynak”, illetve „túl kövérnek”.

Az elmúlt időszakban két – egymáshoz szorosan kapcsolódó, a pszichológiában is jelentős helyet képviselő – téma került a társadalmi érdeklődés fókuszába: a test és az evés.

További információ Fogyj és fogyassz! – Üzenetek a média világából tartalommal kapcsolatosan

Bennünk élő mítoszok: a beavatási szertartások

Szerző:

Gaál Viktor

Cikkek:

Kultúrantropológia

Egyes természeti népeknél a fiúgyermekeknek a mai napig igen véres beavatási szertartásokon kell átesniük ahhoz, hogy teljes jogú férfivá váljanak. Mi értelme lehet ezeknek a barbár szertartásoknak, amelyek szörnyűnek tűnnek – nem véletlen, hogy a ráció embere megszabadult az ilyen beavatási rituáléktól. De biztosan megszabadult tőlük? Akkor a katonák miért is kínozzák meg jó alaposan az újoncokat? Miért hallunk rémhíreket a főiskolák és egyetemek gólyatáboraiban meggyötört elsősökről? Miket művelnek tagjaikkal a bandákba verődött utcagyerekek?

További információ Bennünk élő mítoszok: a beavatási szertartások tartalommal kapcsolatosan

Lélekjelenlét?

Amerikai pilóták tesztje

Szerző:

Sz. A.

Cikkek:

Játék

Gyorsaság, pontosság, stratégiai megfontolás és erős koncentráció az adott pillanatra – csupán ennyi kell ahhoz, hogy az ember jól teljesítsen ezen a teszten. Pedig a józan ész és a tapasztalat szerint, egy helyzet vagy gyorsaságot, vagy pontosságot követelhet meg – mindkettőt nem ér. Ha felmerül egy probléma, akkor vagy azt vállaljuk, hogy megalapozott, részletes és valószínűleg jó reakciót adunk rá, vagy azt, hogy megoldjuk egy órán belül – de akkor ne kérjenek számon minőséget. Legalábbis ez lenne az ideális helyzet.

További információ Lélekjelenlét? tartalommal kapcsolatosan

Játékszemlélet

Crossblock

Szerző:

Sz. A.

Cikkek:

Játék

A Crossblock játék lényege: képesek vagyunk a fejünkben automatikusan kialakuló csoportosításnak ellenállni? Képesek vagyunk rugalmasan tekinteni az elénk táruló elrendezést, és ha kell, felbontani és újraalakítani?

A Gestalt pszichológia vagy alaklélektan egyik alapállítása, hogy az egész több mint a részek összessége. Olyan alap ez az állítás, hogy már az észlelés során, tudatos szabályozás nélkül is megvalósul. Ennek a mondatnak az első karakterét például automatikusan egy „E” betűnek észleljük, nem pedig négy darab egyenes vonalnak. Az észlelés során tehát nemcsak felsoroljuk az ingerhelyzet elemeit, hanem jelentésteli csoportokká is szervezzük őket, mint például egy dallam, egy szöveg vagy egy emberi arc.

További információ Játékszemlélet tartalommal kapcsolatosan

A csöndes mosoly titka

Bökdösd a pingvint!

Szerző:

Szirmai Anna Linda

Cikkek:

Játék

Nem tudom, ismerik-e azt az érzést, amikor a megbeszélésen már vibrál az ablaküveg a feszültségtől. Aztán hirtelen egy kollégában elpattan valami, és végre-valahára felemelkedik a hangerő, megjelennek a kevésbé elaborált, de annál egyenesebb kijelentések, az ember pedig megkönnyebbülve dől hátra és némi csöndes örömmel figyeli a dühöngőt.

Nem tudom, ismerik-e azt az érzést, amikor a megbeszélésen már vibrál az ablaküveg a feszültségtől, az ember rongyosra gyűrte az ujjait, de mégis valahogy kibírja, türelmes mosollyal az arcán. Aztán hirtelen egy kollégában elpattan valami, és végre-valahára felemelkedik a hangerő, megjelennek a kevésbé elaborált, de annál egyenesebb kijelentések, az ember pedig megkönnyebbülve dől hátra és némi csöndes örömmel figyeli a dühöngőt.

További információ A csöndes mosoly titka tartalommal kapcsolatosan

Rend a lelke...

OnLine Mahjong

Szerző:

Szirmai Anna Linda

Cikkek:

Játék

Az eredeti kínai Mahjongot egy mítosz szerint Konfuciusz fejlesztette ki i.e. 500-ban, a játék feltűnése egyes helyeken egybeesett Konfuciusz látogatásának időpontjával, amikor az országban utazgatott és tanításait terjesztette. A Mahjong három legfontosabb köve három sárkány, amelyek a Konfuciusz által legfontosabbnak elismert erényeket jelképezik: a piros, a zöld és a sárga a jóakaratot, az őszinteséget és a szülők iránti tiszteletet és szeretetet. További bizonyíték lehetne, hogy Konfuciusz nagyon kedvelte a madarakat, talán ezért nevezte el a játékot „Fecskének”.