Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Elszenvedni az előítéletet

Amerikában még alig néhány évtizeddel ezelőtt afroamerikai személyek nem tudták úgy betenni a lábukat bármilyen helyre, az iskolától a fodrászatig, hogy ne kellett volna attól rettegniük, hogy valamilyen megaláztatás vagy akár atrocitás éri őket. 

Azon csoportok tagjai, akiket a környezetük vagy a többségi társadalom előítélete vesz körbe, kénytelenek valahogyan reagálni előbb-utóbb, valamilyen viszonyt kialakítani környezetükkel, válaszként az őket érő igazságtalan bánásmódra, negatív elvárásokra, hátrányos megkülönböztetésre. A különféle reakciók sora hosszúra nyúlik: az ember visszahúzódhat, retteghet vagy visszaüthet. Allport Az előítélet című könyvében sorra veszi a lehetséges reakciókat.

Az odatartozás megtagadása

Share

Síppal, dobbal, nádi hegedűvel…

A zenével való gyógyítás hosszú évezredek óta felfedezhető az emberiség történelmében. A címben megidézett dalocska – mely bizonyára sok olvasónak élénken él emlékezetében – is azt a hagyományos orvosló tevékenységet mutatja be, melyet többek közt őseink gyógyítói, a sámánok és táltosok végeztek. Testi-lelki megbetegedések esetén ők voltak azok, akik dobokkal, énekkel és tánccal gyógyították törzsük tagjait.

Ha visszanyúlunk a történelemben, észrevehetjük, hogy nem volt olyan korszak, amiben ne használták volna a zenét gyógyításra. Találkozhatunk ezzel az egyiptomi Halottak könyvében, az indiai Ayurvédában, a nagy görög filozófusok és gondolkodók munkáiban (Platón Az állam című munkájában külön fejezetet szentel a zene pozitív hatásainak, Arisztotelésztől olvashatunk a zene katarzist keltő, és ez által gyógyító erejéről).

Share

Mikor jó az anyós?

Szerző: 

Csak a pszichiátereket és a kövér embereket kezeli a szóbeszéd olyan mostohán, mint az anyósokat – jegyzi meg tréfásan  az első jelentős anyóskutatást összegző könyvről írt ismertetőjében Sussman. Magyarországon valószínűleg alig van olyan ember, aki életében ne hallott volna legalább egy anyósviccet. Sőt nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában hasonló a helyzet. Ha egy könyvtár katalógusában rákeresünk az „anyós” szóra, a  találatok többsége (ha nem az összes) jó eséllyel anyósvicc-gyűjtemény, anyósokról szóló anekdotázó könyv vagy egyéb humoros írás lesz. Ennek tükrében tehát ha igaz a mondás, hogy „minden viccnek a fele igaz”, az anyósoknak mitológiai szörnyekkel vetekedően rettenetes lényeknek kellene lenniük.

Ha igaz a mondás, hogy „minden viccnek a fele igaz”, akkor az anyósoknak a mitológiai szörnyekkel vetekedően rettenetes lényeknek kellene lenniük.

Share

Tájékozódás a plázában

Ki ne ismerné azt a makacs sztereotípiát, hogy a férfiak jobban tájékozódnak, mint a nők? Jobban ismerik a földrajzi térképeket, és magabiztosabbak a térképhasználatban – olvashatjuk több tanulmányban is. Ez azonban nem sokat árul el arról, hogyan tájékozódik a két nem a való életben. Rengeteg kísérleti kutatás foglalkozott ezzel a kérdéssel, és végső soron arra jutottak, hogy egy férfi és egy nő más-más stratégiát használ ugyan, ha el akar jutni valahová, de egyik stratégia sem jobb, mint a másik. Egy új megközelítés szerint pedig olykor nem is a nemünk a döntő, hanem az, mennyire eredményes a stratégiánk egy adott helyszínen. Vegyünk például egy férfiak számára kevésbé otthonos közeget: a bevásárlóközpontot. 

Három kanadai kutató egy merőben új megközelítéssel rukkolt elő a tájékozódással kapcsolatban. Arra voltak kíváncsiak, mi segíti egy pláza vásárlóit abban, hogy gyorsabban találják meg benne a kiszemelt üzletet, amit éppen keresnek. Kísérletükben nők és férfiak azonos arányban vettek részt. Chebat és munkatársai a tervezéskor ügyeltek arra, hogy ne befolyásolja a kísérletet, ki mennyire ismeri a helyszínt, hányszor járt már az adott bevásárlóközpontban. Továbbá azt is felmérték a kísérlet előtt, hogy a résztvevők vásárlási stílusára a haszonelvűség vagy a hedonizmus jellemző inkább.

Share

Öregszem. Butulok? Bölcsebb leszek?

Szerző: 

Maradjunk tehát abban, hogy középkorunktól fogva szellemi összteljesítményünk lassan és fokozatosan csökken. Kérdés, hogy a változás mikor éri el azt a bizonyos kritikus határt? Amikor már a mindennapi rutin során is bajt okoz… A tudomány mai válasza az, hogy egészséges öregedés mellett ez nem következik be. Ugyanis előbb halunk meg. És addig? Próbáljunk meg alkalmazkodni az elkerülhetetlen változásokhoz.

Középkorunktól fogva szellemi összteljesítményünk csökken. Mikor éri el a változás a kritikus határt?

Share

A teljesség hiánya

Szerző: 
Cikkek: 

A reklámokból, a filmekből, az internetről áradó képek sokasága irányt ad a vágyainknak is. Gyakran onnét tudjuk, hogy mire vágyunk, hogy a fantáziánkat megragadja egy kép (cigarettázó férfiak az alkonyati prérin, kisbabáját ringató anya egy derűs családi ház nappalijában, kollégáinak terveket mutató energikus mérnök). A vágy fogalmából fakadó „etikai” feladat az, hogy megtaláljuk az igazi vágyunkat a sok imaginárius vággyal szemben.

Mire vágyom igazán? Egy új autóra? Világ körüli útra? Az igaz szerelemre? Családra? Gyerekre? Pénzre? Elismerésre? Ha a vágy célhoz ér, nem szűnik meg, hanem átalakul.

Share

A hatalomvágy

Szerző: 

A hatalomfüggő folyamatosan fél, gyanakszik és kontrollál, hiszen azt veszítheti el, ami számára mindennél fontosabb: a hatalmát. Nem bízik híveiben sem, bárki bármikor kieshet a pikszisből. Az „ellenállókkal” szemben mindent elkövet, hogy tönkretegye őket, s ha ez mégis meghiúsul, tombol haragjában, de nem adja fel.

A hatalomfüggő folyamatosan fél, gyanakszik és kontrollál, hiszen azt veszítheti el, ami számára mindennél fontosabb: a hatalmát.

Share

A szeretet ünnepe

Van egy társasjáték, amiben játszva tanulhatjuk meg azt: hogyan figyeljünk magunkra és adjuk meg magunknak azt a törődést, ami kijár, és hogyan figyeljünk másokra, hogy meglássuk őket olyannak, amilyenek valójában. Ha az elvárásaink szűrőjén keresztül szemléljük az embereket, mindig torzított képet kapunk, hiszen csak annyit látunk belőlük, hogy miben felelnek meg, és miben nem felelnek meg a szükségleteinknek. Az igazán tápláló, fejlesztő, biztonságot adó – feltétel nélküli – szeretet csak az elvárás-nélküliség talaján képes kicsírázni.

Közeleg a Karácsony, a „szeretet ünnepe”, ami azonban nem mindig úgy sikerül, mint szeretnénk. Az utolsó napokra halogatjuk az ajándékvásárlást, és végigrohanunk a boltokon, gyorsan kipipálva a személyeket és az ajándékokat. Gyorsan, gyorsan, legyünk túl rajta! Akár még elégedettek is vagyunk a végén. Sikerült, gyorsak és hatékonyak voltunk. Csak éppen a szívünk maradt ki az ajándékokból. Hatékonyak voltunk, csak éppen nyűgnek éreztük az egészet, és elég kétséges az, hogy eltaláltuk-e a másik szíve vágyát.

Share

Munkahelyi barátságok

Szerző: 

Fenn lehet-e egyáltalán tartani a barátságot, ha az egyik félből a másik főnöke lesz? Az ilyen helyzetekben keletkező problémák alapvető oka, hogy a barátság alapvetően egyenrangú partnerek viszonya, míg a főnök-beosztotti helyzet alá-fölérendeltséget alakít ki.

A munkahelyi kapcsolatok alapvető problémája, hogy a barátság alapvetően egyenrangú partnerek viszonya, míg a főnök-beosztotti helyzet alá-fölérendeltséget alakít ki.

Share

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára