Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Mennyit ér az önbecsülés?

Az önértékelési „játszma” nyertesei és vesztesei

Milyen erősen foglalkoztatja az, hogy „mennyit ér” a személyisége? Amikor tükörbe nézünk (ténylegesen vagy képletesen), azt vizsgálgatjuk: Elég vonzó vagyok?  Elég jó vagyok? Eléggé „értékes” ember vagyok? A tükör pedig hol mások (a világ) „szeme”, hol egy rejtett, belső „bíránk”.

Fájt már Önnek, hogy nem olyan, mint lenni szeretne? És hányszor volt már büszke önmagára?

Share

„Power posing” – A befelé sugárzó erő

Szerző: 

A nonverbális viselkedés szakirodalmának nagy részével ellentétben Cuddy és munkatársai  nem arra kerestek választ, mit kommunikálunk magunkról mások felé, amikor így vagy úgy viselkedünk, hanem arra, hogy mindeközben milyen változások történnek a testünkben és a gondolkodásunkban. Hatalmas különbség!

 

Az egyszerű, kétperces kísérletet módosítások nélkül átemelve a saját életünkbe, képes változáshoz vezetni mindennapi viselkedésünkben.

Share

Tévedni emberi dolog

(De mi jön utána…?)
Cikkek: 

„Tévedni emberi dolog.” Ez a gyakran hangoztatott mondás azt tükrözi, hogy kultúránk viszonylag leegyszerűsítve gondolkodik arról, mi történik akkor, ha tévedünk vagy valamit elrontunk. A Senecától származó idézet folytatását ugyanis – jellemző módon – nem szoktuk már hozzátenni: „a tévedésben megmaradni azonban ostobaság”.   

Miért olyan nehéz szembenézni a saját felelősségünkkel? Miért követjük el többször ugyanazt a hibát?

Share

Nemi különbségek a racionalitásban

Szerző: 

Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább racionális, matematikai, a nők pedig inkább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. De megállja-e a helyét ez az állítás? Valószínűleg mindenki tudna hozni pro és kontra érveket mindkét válasz mellett és ellen. Bizonyára többünknek vannak olyan ismerősei, akikre nem igaz ez a sztereotípia – de vannak olyanok is, akikre jól illik. 

A férfiak és nők közötti mentális képességbeli különbség fontos lehet a munkavállalás terén.

Share

Emberi elme – állati elme

A „másként gondolkodók” gondolatainak nyomában – 1. rész
Szerző: 

Azok számára, akik felnőtt fejjel érték meg a rendszerváltást, bizonyára ismerős a „másként gondolkodó” kifejezés. A 80-as évek vége felé ugyanis az akkor hatalmon lévő politikai elit előszeretettel használta az ellenzéki személyek „árnyalt” megnevezésére, ezzel is kifejezve a diktatúra egye puhuló jellegét. Persze míg a politikusok az emberek között keresik és azonosítják a másként gondolkodókat, egy viselkedéskutató számára ők nem igazán közöttünk, emberek között, hanem körülöttünk, az állatvilágban vannak.

Ma már naivnak tűnik az a felvetés, hogy az állatok pusztán csak biológiai automaták, de nem volt ez mindig így.

Share

Magánbuborékok

A személyes tér

Edward Hall 1966-ban megjelent, Rejtett dimenziók című könyvében foglalta össze azóta igen népszerűvé vált, ma is érvényes elméletét a személyes terekről. Ennek lényege, hogy testünket négy távolsági zóna veszi körül, és ennek óriási jelentősége van személyközi kapcsolatainkban. 

Testünket négy távolsági zóna veszi körül, és ennek óriási jelentősége van személyközi kapcsolatainkban.

Share

Mielőtt útra kelsz… - Útravaló kivándorlóknak – 1. rész

Hogy most induló sorozatunkban valóban olyan jelenségekről olvashat az érintettek nem csekély köre, amelyeket egy bevándorló átél, arra garancia, hogy a szerző, aki maga is egy másik országban kezdett új életet, átélte mindezt, s találkozott a külföldre költözés minden kellemes és kellemetlen hozadékával. Tapasztalatainak összefoglalásával abban kíván segíteni, hogy a külföldön szerencsét próbálók olyan helyzetekre is fel tudjanak készülni, amelyekkel talán nem is számoltak volna. Nemcsak a jelenségek pszichológiai hátterének megvilágításával foglalkozunk részletesen, de hasznos – és kipróbált – tanácsokkal segítjük a szerző sorstársait.

Mindannyian Magyarországon hagyunk olyan kapcsolatokat, melyek addigi életünk szerves és fontos részei voltak...

Share

A külsőnk, avagy hogyan kapunk munkát?

A roma nők és a munkapiac*
Szerző: 

Félig nevetve, félig dühöngve meséli, hogy az állásinterjú készítője négyszemközt hangsúlyozta neki, azért őt veszi fel, hogy ne az előtérben várakozó két cigány nő közül kelljen választania egyet. Idős emberek mellé keresnek ápolónőket, de romákat nem akarnak felvenni. „És tudod, nem mondtam neki, hogy én is cigány vagyok…” hallgat el végül. Most mit mondjak? „Jól tetted. Kaptál munkát.”

A rendszerváltás előtt a falubeli cigányok szinte teljes számban dolgoztak.

Share

A jövő oktatási módszere: a videojáték

Szerző: 

Peter Gray, a Boston College pszichológiaprofesszora egy provokatív felvetéssel állt elő: szerinte a szülőknek meg kellene engednie, hogy a gyermekük annyit játsszon videojátékokkal, amennyit csak akar. 

A videojátékoknak olyan fejlesztő hatásai is lehetnek, amelyek az iskolai jegyekben is megmutatkoznak.

Share

Az örök Hófehérke

Szerző: 

A mese... olyan térképpé válhat, amelyben megtalálhatjuk saját életünk eseményeinek, történéseinek analógiáját. S ezzel nemcsak rálátunk problémáinkra, de meglátjuk a kivezető utat is. Minden szereplő megjelenít valamit abból a mindennapos folyamatból, amelyben félelmeinket, gátlásainkat, belső szorongásainkat kivetítjük a környezetünkre. Megszemélyesítjük őket, hogy aztán ujjal mutogathassunk: miatta nem tudom megvalósítani az álmaimat, ő az oka, hogy nem sikerül semmi. De ha jól megnézzük az éppen olvasott mesét, kiderülhet, hogy a negatív hősök saját belső akadályainkat szimbolizálják, méghozzá nagyon pontosan körvonalazva azt az erőt, ami éppen visszatart minket. 

Gyönyörű folyamatot mutat meg nekünk a mese ezekkel a látszólag egyszerű képekkel: miközben ott van a királynő gyilkos szándéka (azaz éppen önmagunk életteli, még ártatlan részét készülünk megölni),  alulról, az anyag, a test oldaláról elindul egy ellentétes folyamat a legtriviálisabb hétköznapi feladatokkal: Ha megígéred, hogy gondját viseled a házunknak, főzöl, mosol, varrsz és foltozol ránk, mi szívesen itt tartunk magunknál; meglásd, jó sorod lesz, nem lesz semmiben hiányod. Csak ennyi – tedd a dolgod, és életben maradhatsz. De vajon ennyi elég az élethez?

Share

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára