Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Magánbuborékok

A személyes tér

Edward Hall 1966-ban megjelent, Rejtett dimenziók című könyvében foglalta össze azóta igen népszerűvé vált, ma is érvényes elméletét a személyes terekről. Ennek lényege, hogy testünket négy távolsági zóna veszi körül, és ennek óriási jelentősége van személyközi kapcsolatainkban. 

Testünket négy távolsági zóna veszi körül, és ennek óriási jelentősége van személyközi kapcsolatainkban.

Share

Mielőtt útra kelsz… - Útravaló kivándorlóknak – 1. rész

Hogy most induló sorozatunkban valóban olyan jelenségekről olvashat az érintettek nem csekély köre, amelyeket egy bevándorló átél, arra garancia, hogy a szerző, aki maga is egy másik országban kezdett új életet, átélte mindezt, s találkozott a külföldre költözés minden kellemes és kellemetlen hozadékával. Tapasztalatainak összefoglalásával abban kíván segíteni, hogy a külföldön szerencsét próbálók olyan helyzetekre is fel tudjanak készülni, amelyekkel talán nem is számoltak volna. Nemcsak a jelenségek pszichológiai hátterének megvilágításával foglalkozunk részletesen, de hasznos – és kipróbált – tanácsokkal segítjük a szerző sorstársait.

Mindannyian Magyarországon hagyunk olyan kapcsolatokat, melyek addigi életünk szerves és fontos részei voltak...

Share

A külsőnk, avagy hogyan kapunk munkát?

A roma nők és a munkapiac*
Szerző: 

Félig nevetve, félig dühöngve meséli, hogy az állásinterjú készítője négyszemközt hangsúlyozta neki, azért őt veszi fel, hogy ne az előtérben várakozó két cigány nő közül kelljen választania egyet. Idős emberek mellé keresnek ápolónőket, de romákat nem akarnak felvenni. „És tudod, nem mondtam neki, hogy én is cigány vagyok…” hallgat el végül. Most mit mondjak? „Jól tetted. Kaptál munkát.”

A rendszerváltás előtt a falubeli cigányok szinte teljes számban dolgoztak.

Share

A jövő oktatási módszere: a videojáték

Szerző: 

Peter Gray, a Boston College pszichológiaprofesszora egy provokatív felvetéssel állt elő: szerinte a szülőknek meg kellene engednie, hogy a gyermekük annyit játsszon videojátékokkal, amennyit csak akar. 

A videojátékoknak olyan fejlesztő hatásai is lehetnek, amelyek az iskolai jegyekben is megmutatkoznak.

Share

Az örök Hófehérke

Szerző: 

A mese... olyan térképpé válhat, amelyben megtalálhatjuk saját életünk eseményeinek, történéseinek analógiáját. S ezzel nemcsak rálátunk problémáinkra, de meglátjuk a kivezető utat is. Minden szereplő megjelenít valamit abból a mindennapos folyamatból, amelyben félelmeinket, gátlásainkat, belső szorongásainkat kivetítjük a környezetünkre. Megszemélyesítjük őket, hogy aztán ujjal mutogathassunk: miatta nem tudom megvalósítani az álmaimat, ő az oka, hogy nem sikerül semmi. De ha jól megnézzük az éppen olvasott mesét, kiderülhet, hogy a negatív hősök saját belső akadályainkat szimbolizálják, méghozzá nagyon pontosan körvonalazva azt az erőt, ami éppen visszatart minket. 

Gyönyörű folyamatot mutat meg nekünk a mese ezekkel a látszólag egyszerű képekkel: miközben ott van a királynő gyilkos szándéka (azaz éppen önmagunk életteli, még ártatlan részét készülünk megölni),  alulról, az anyag, a test oldaláról elindul egy ellentétes folyamat a legtriviálisabb hétköznapi feladatokkal: Ha megígéred, hogy gondját viseled a házunknak, főzöl, mosol, varrsz és foltozol ránk, mi szívesen itt tartunk magunknál; meglásd, jó sorod lesz, nem lesz semmiben hiányod. Csak ennyi – tedd a dolgod, és életben maradhatsz. De vajon ennyi elég az élethez?

Share

Látod vagy hallod?

Szerző: 

Amikor tehetségről beszélünk, a kiugró adottságokra, kiemelkedő eredményekre fókuszálunk. Az esetleges nehézségek nem csupán a laikusokat, de nagyon gyakran a pedagógusokat, tehetséggondozással foglalkozó szakembereket is megtévesztik. Még annak ellenére is, hogy a köztudatban ott keringenek azok a zsenik, akik valamilyen téren lemaradást mutattak – például Albert Einstein, csak hogy a legismertebbek közül említsünk egyet. 

A tehetség fel nem ismerésének oka a diagnosztikai folyamatban keresendő.

Share

Az ereinkben folyó vadállat: a tesztoszteron

Szerző: 

A genetikai kutatások nemrég váratlan felfedezést tettek az ember és egyéb élőlények hasonlóságáról. Kiderült, hogy a humán génállomány a gyümölcslégyétől mindössze 40 százalékban, a tehénétől 20, az egérétől 10, legközelebbi állati rokonunktól, a csimpánztól pedig csupán 1,2 százalékban különbözik. Tehát sokkal jobban hasonlítunk az állatokra, mint amennyire különbözünk tőlük. 

Sokszor testünk átveszi az irányítást az elménktől, és szerephez jut állati énünk.

Share

Nekimegyünk egymásnak?

Szerző: 

Elég, ha piros lámpa után a vártnál lassabban indulunk az autóval, vagy a postán sort tévesztünk, máris megszólal a dudakoncert, jönnek az indulatos beszólások. Úgy tűnik, türelmi időnk 5-10 másodpercre szűkült, toleranciahatárunk pedig a nulla felé tendál.

Türelmi időnk 5-10 másodpercre szűkült, toleranciahatárunk pedig a nulla felé tendál.

Share

Perfekcionista vezetők kettős válságban

Cikkek: 

„Mintegy 8 évvel ezelőttig vezetői ügyfeleim körében ritkán találkoztam kirívóan  perfekcionista vezetővel, ám az utóbbi időben (kb. 7 éve) azt veszem észre, hogy a vezetőkkel való munkámban egyre gyakrabban bukkan fel ez a téma.” (V.J.) 

Nehéz gazdasági körülmények között ugyanis egy vezetőnek sokkal jobban kell féltenie állását, pozícióját, az ezzel járó juttatásokat.

Share

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára