Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

„Zene nélkül mit érek én?”

- avagy honnan ered muzikalitásunk?
Szerző: 

A kedves Olvasó bizonyára számtalanszor hallotta, hogy „az ember alapvetően szociális, tehát társas lény”. Az állítás önmagáért beszél, elvégre születésünktől halálunkig mások közelségében élünk. De vajon abba belegondoltunk-e már, hogy az ember ugyanakkor muzikális lény is? Elvégre a bölcsőtől a sírig elkísér minket a zene. Érzéseinket, hangulatunkat nem csupán befolyásolni képes, hanem a muzsikát „eszközként” használva ki is fejezhetjük azokat, vagy éppenséggel magunkra vonhatjuk embertársaink figyelmét.

A zene nem csupán befolyásolni képes érzéseinket, hangulatunkat, hanem a muzsikát „eszközként” használva ki is fejezhetjük azokat, vagy éppenséggel magunkra vonhatjuk embertársaink figyelmét.

Share

Túlzott önfeltárás a Facebookon

Szerző: 

Mindenki meg tud nevezni legalább egy olyan Facebook-ismerőst, akit „túlzott megosztónak”, vagyis oversharer-nek tart. A „túlzott” jelző sok mindent takarhat: durva politikai kirohanásokat, főnököt/anyóst szidó bejegyzéseket, naturálisan bemutatott egészségügyi problémákat, túl szexi képeket, vagy bármit, amit túl intimnek tartunk, amit ugyanaz a személy biztosan nem osztana meg velünk egy személyes beszélgetésben.

Mindenki meg tud nevezni legalább egy olyan Facebook-ismerőst, akit „túlzott megosztónak”, vagyis oversharer-nek tart. A „túlzott” jelző sok mindent takarhat...

Share

Légy asszertív! De hogyan?

Önnel is megtörtént már, hogy képtelen volt nemet mondani? Ideges vagy sértett lesz minden kritikától, és végtelen órákat tölt azzal, hogy mások megjegyzésein rágódik? Ha sérelem éri, azt gondolja, jobb, ha meg sem szólal? Lelkifurdalása van, ha megváltoztatja a véleményét? Úgy érzi, ha megmondja, mit érez, abból mindig sértődés lesz? 

Önnel is megtörtént már, hogy képtelen volt nemet mondani? Ha sérelem éri, azt gondolja, jobb, ha meg sem szólal?

Share

Hiányzó szerződéseink

Cikkek: 

A hétköznapokban, baráti, jó ismerősi vagy főnök-alkalmazott/munkatárs szituációban gyakori, hogy az elképzeléseket, elvárásokat nem – vagy csak felületesen – osztják meg egymással, nem kötnek megállapodást, vagy ha kötnek is, az nem elégséges, nem adekvát.

Ha új kapcsolatba lépünk, vagy meglévő kapcsolatunkban valamilyen változás történik, érdemes alaposan megbeszélnünk a másik féllel, mit vár tőlünk, mit önmagától.

Share

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára