Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Share

Jobb félni, mint megijedni?

– avagy mire kellenek nekünk az összeesküvés-elméletek?
Szerző: 

A szeptember 11-i merényletek mögött nem muszlim szélsőségesek és Oszama Bin Laden, hanem az amerikai kormány állt, amely ezt ürügyként kívánta felhasználni arra, hogy jövedelmező háborúba kezdjen Közel-Keleten… Csupán egy példa az elmúlt évtizedek nagy hatású és széles körben elterjedt összeesküvés-elméleteiből. A szkeptikus laikusok és a téma kutatói számára a fő kérdések régóta változatlanok: miért hiszünk ilyen elméletekben, mi „hasznunk” származik belőlük?

 

Az összeesküvés-elméletek mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek. Ennek alapján valóban érdemes feltenni a kérdést: milyen gyakorlati vagy pszichológiai hasznot húzhatunk belőlük? Egyrészt „jobb félni, mint megijedni” – az egészséges gyanakvás az emberi túlélés egyik záloga. Gyakran nehezen vonható meg az ésszerű gyanakvás és az ésszerűtlen, hisztérikus félelem közötti logikai határ.

Share

„A fizetésemelésnek szaga van”

Szerző: 

„Egy franciaországi öregek otthonában végzett kutatás keretében egyszer egy 104 éves bácsi orra alá tartottam oda egy illatcsíkot. Az egyébként demens, antiszocális apóka rám nézett, felragyogott az arca, és elkezdett mesélni a nagyapja istállójáról, és az ötéves gyerekként beszívott tej-és szénaszagról. Egyetlen illat 100 évre röpítette vissza őt az időben, és olyan emléket hozott vissza a tudattalanból, amit senki és semmi nem tudott volna onnan előbányászni!” 

Zólyomi Zsolt, a magyar „orr”, a francia Isipca parfümakadémián valaha diplomát szerzett egyetlen magyar parfümőr belvárosi üzletében ülök, ahova évente több százan térnek be, hogy egy személyes tanácsadás keretében segítsen nekik megtalálni a megfelelő illatot. Ha hinni lehet a legendáknak, – ahogy a 104 éves bácsi esetében is –, nagyon mélyre tud menni egy-egy ilyen, látszólag szakértői beszélgetés, én pedig pont ezekre a feltáruló titkokra vagyok kíváncsi.

Share

Yalom és a pandémia

avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.

Share

Az egyik fülemen be… és a másikon is!

Testvérkonfliktusok

Vannak olyan élethelyzetek, amikor nem rohanunk egyből ügyvédhez vagy pszichológushoz, de mégis szükségünk lenne segítségre. 

A hétköznapjainkat megkeserítő vitás helyzeteket sokszor magunk próbáljuk megoldani – több-kevesebb sikerrel. Mit tehetünk például akkor, ha testvérünkkel van konfliktusunk? Általában csak legyintünk: „De hát minden testvér veszekszik!” Talán még a társadalom megítélése is ebben erősít minket: mintha a testvérek erre a dinamikára lennének hivatottak. Előfordul, hogy hónapokig vagy akár évekig nyugtatjuk magunkat ezzel a mondattal, meg hát mégiscsak a testvérünk, úgy igazán szakítani sem lehet egymással.

Share

Egy jó tér csodákat művelhet

Interjú Sylvester Ádám Ybl-díjas építésszel
Szerző: 

„A modern európai gondolkodás azzal kezdődött, hogy II. József, a kalapos király felismerte, hogy egy államban nem a pap, a jogász vagy a hadvezér a fontos. Egy fenét! A mérnök. Aki nemzetközi kapcsolatokat teremt a tervezett úthálózattal, aki infrastruktúrát épít, és olyan tereket hoz létre, amelyben jól érzik magukat az emberek. Mert hogy ez a feladatunk: pszichikai jóllétet generálni az anyaggal.” 

Mi történik a mérnöki tervezőasztal fölött valójában, és mennyire vannak az építészetnek – ami mégiscsak egy erősen materiális műfaj, – lelki-pszichológiai tényezői?

Share

Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak

Móni és Attila ismerkedésük hajnaláról a ’Szia, hiányzol’, ’Úgy szeretlek, Drágám’, vagy a ’Szívem, vacsi után egy pohár bor, nálam? mondatokra bukkantak egymással váltott üzeneteik között. 

Hogyan található meg a kényes egyensúly a romantika és az informatív kommunikációs gesztusok között?

Share

Az üzleti modellről

Az üzleti modell annak a terve, hogy az adott cég miként hoz létre értéket és teszi azt elérhetővé a piac számára. A hangsúly az értéken van, nem pedig a bevételen, illetve a kiadáson: fontos a működés pénzügyi vetülete, de a cél nem maga a pénz – az csak eszköz. Senki nem azért vesz repülőjegyet, hogy a repülőtársaság bevételét növelje, hanem azért, hogy eljusson a világ valamely távoli pontjára. Az érték tehát a biztonságos / gyors / olcsó / élményteli odajutás.

Share

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára