Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Share

Jobb félni, mint megijedni?

– avagy mire kellenek nekünk az összeesküvés-elméletek?
Szerző: 

A szeptember 11-i merényletek mögött nem muszlim szélsőségesek és Oszama Bin Laden, hanem az amerikai kormány állt, amely ezt ürügyként kívánta felhasználni arra, hogy jövedelmező háborúba kezdjen Közel-Keleten… Csupán egy példa az elmúlt évtizedek nagy hatású és széles körben elterjedt összeesküvés-elméleteiből. A szkeptikus laikusok és a téma kutatói számára a fő kérdések régóta változatlanok: miért hiszünk ilyen elméletekben, mi „hasznunk” származik belőlük?

 

Az összeesküvés-elméletek mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek. Ennek alapján valóban érdemes feltenni a kérdést: milyen gyakorlati vagy pszichológiai hasznot húzhatunk belőlük? Egyrészt „jobb félni, mint megijedni” – az egészséges gyanakvás az emberi túlélés egyik záloga. Gyakran nehezen vonható meg az ésszerű gyanakvás és az ésszerűtlen, hisztérikus félelem közötti logikai határ.

Share

Csak a kezemet figyeljék!

Mi a közös a pszichológusokban és a bűvészekben?
Szerző: 

A bűvészek, az illuzionisták évszázadok óta nem csinálnak mást, mint kihasználják az emberi kogníció esendőségét, valamint a fizikai világ törvényszerűségeivel kapcsolatos tudásunkat.

A szemfényvesztés, az illúziók és a varázslat egyidősek az emberiséggel: a fizikai világ törvényszerűségeinek látszólag ellentmondó, megmagyarázhatatlan jelenségek mindig is nagy vonzerővel bírtak. A 20. században a színpad mellett a televízió képernyőjén is megjelentek a bűvészek, az utóbbi években pedig a pszichológiai laboratóriumokba is begyűrűzött a szemfényvesztés. Jogosan tehetjük fel tehát a kérdést: mégis mi a közös a bűvészetben és a pszichológiában? A rövid válasz: nagyon is sok...

Share

„A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

Beszélgetés Rakonczay Gáborral
Szerző: 

Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot.  

Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat, és egyáltalán: mit vár még az újabb és újabb expedícióktól…

Share

A koronavírus-tagadás pszichológiája

Miért hajlamosak egyesek a koronavírus-járvány tagadására? Ezt a kérdést járta körül a Discover Magazine cikke A több pszichiátert megszólaltató anyag elsősorban az amerikai trendeket vizsgálta, de az eredményeik bármelyik országra vonatkoztathatók, ahol a lakosság egy főnél nagyobb része nem hajlandó elhinni a SARS-CoV-2 létezését. 

Share

Suba subához, guba gubához

Jó kis ellenszenves mondás ez, olyasféle, amitől rögtön kinyílik a bicska az ember zsebében. 

Jó kis ellenszenves mondás ez, olyasféle, amitől rögtön kinyílik a bicska az ember zsebében. Tiltakozni kezdünk ellene, mert úgy érezzük, be akar szorítani bennünket valamilyen dobozba, mégpedig egy olyan területen, ahol a leginkább igényt tartanánk a döntés szabadságára: a párválasztásban. Ez a közmondás ugyanis azt állítja, hogy hasonló karakterű és társadalmi helyzetű emberek illenek egymáshoz, mégpedig gazdag a gazdaghoz, szegény a szegényhez.

Share

Lépcsőházi gondolkodók

Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy csak akkor jutott eszünkbe, igazából mit is kellett volna válaszolnunk valakinek egy bizonyos helyzetben, amikor már túl voltunk az egészen. 

Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy csak akkor jutott eszünkbe, igazából mit is kellett volna válaszolnunk valakinek egy bizonyos helyzetben, amikor már túl voltunk az egészen és – képletesen vagy akár valóságosan – a lépcsőházban baktattunk lefelé. Egy vérbeli lépcsőházi gondolkodónak mindig utólag jutnak eszébe a legjobb érvek és legfrappánsabb riposztok.

Vajon mi az oka ennek az oly jellemző fáziskésésnek?

Share

Mire termett az ember?

A bullshit munkákról
Szerző: 

Akárcsak az összes többi élőlény, az ember is leginkább olyan dolgokba bonyolódik szívesen, melyek valamilyen módon hasznára válnak.

Néha azonban olyasmit is el kell végeznie, amitől tulajdonképpen szenved… Képes „valamit valamiért” akciókra, a távoli jövőben kecsegtető jutalomért, örömökért aktuális szenvedések felvállalására és elviselésére.

Share

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára