Jelenlegi hely

Társadalom, kultúra

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Share

Jobb félni, mint megijedni?

– avagy mire kellenek nekünk az összeesküvés-elméletek?
Szerző: 

A szeptember 11-i merényletek mögött nem muszlim szélsőségesek és Oszama Bin Laden, hanem az amerikai kormány állt, amely ezt ürügyként kívánta felhasználni arra, hogy jövedelmező háborúba kezdjen Közel-Keleten… Csupán egy példa az elmúlt évtizedek nagy hatású és széles körben elterjedt összeesküvés-elméleteiből. A szkeptikus laikusok és a téma kutatói számára a fő kérdések régóta változatlanok: miért hiszünk ilyen elméletekben, mi „hasznunk” származik belőlük?

 

Az összeesküvés-elméletek mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek. Ennek alapján valóban érdemes feltenni a kérdést: milyen gyakorlati vagy pszichológiai hasznot húzhatunk belőlük? Egyrészt „jobb félni, mint megijedni” – az egészséges gyanakvás az emberi túlélés egyik záloga. Gyakran nehezen vonható meg az ésszerű gyanakvás és az ésszerűtlen, hisztérikus félelem közötti logikai határ.

Share

Ezt aztán jól kell csinálni! Vagy mégsem?

Szerző: 

Több mint egy hónapja vagyunk karanténban és sokakban egyre szorongatóbb az érzés, hogy még nem minimalizáltak, nem lomtalanítottak, nem újítottak fel semmit, nem tanultak meg kenyeret sütni, nem változtattak az életstílusukon, pedig most, na most lehetne bizonyítani, cselekedni, változtatni, behozni a lemaradásokat!

Egyre szorongatóbb az érzés, hogy lehet, hogy valamit nem jól csinálunk, mert mindenki más már tud sikereket felmutatni.

Valóban, még be se kerültünk szorongatott helyzetünkbe, de már látni lehetett, hogy sokan új dolgokba kezdtek, ez pedig megküzdésünk egyik természetes vonása, hogy alkotunk tervezünk, rendet rakunk, fejlesztünk. Erőt fektetünk élethelyzetünk alakításába, rendszerezésébe, hogy kiszolgáltatottságunk ellenére legyen valami, ami felett van hatalmunk, erőnk, irányításunk, mert ez így növeli biztonságérzetünket.

Share

Munkafüggők a karanténban

Szerző: 

A munkafüggőségre szokás pozitív addikcióként tekinteni, mert egy társadalmilag hasznos tevékenységgel kapcsolatban alakul ki. 

Gyakran találkozni azzal a hozzáállással, hogy tipikusan ők azok, akik sokat keresnek, támogatják a családjukat – vagy épp csak nagyon szeretik a munkájukat. A kutatások ezeket nem támasztják alá, sőt, ha valaki éppen a munkahelyére menekült az otthoni élet elől, ott most még feszültebb helyzet alakulhat ki családi kapcsolataiban. Ezzel folytatjuk a beszélgetést dr. Kun Bernadette-tel, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával.

Share

A munkafüggőség kialakulása, jellemzői

Szerző: 

Kik a munkafüggők? Mitől alakul ki? Hány embert érinthet ez Magyarországon? Ezekre kerestük a választ dr. Kun Bernadette-tel, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával. 

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség. Ennek megállapítására a mérőeszközöket különböző elméletek és elővizsgálatok alapján alakították ki. „Olyan sokat dolgozom, hogy a környezetemben ezt sokan megszólják.” „Problémáim akadnak a társas kapcsolatokban, mert annyit dolgozom.” „Nem szeretem, ha mások végzik el a munkát helyettem.” „Mindig úgy érzem, hogy kifutok az időből.” Ez csak néhány azok közül a megállapítások közül, amelyekből ha többet is igaznak érez valaki, akkor potenciálisan kialakulhat nála a függőség.

Share

Traumatizáló önkéntesség. Lehetséges?

A koronavírus felbukkanása után életünk alaposan megváltozott. Felforgatta mindennapjainkat, rengeteg új szokást tanultunk, és tömérdek új élethelyzetben találtuk magunkat a világjárvány óta. 

A világ legjobban megszervezett rendszerei sem voltak felkészülve egy ilyen mértékű járványra.

Share

Tippek home office-ra

Szerző: 

Normál keretek között hatékonyabb otthonról dolgozni, mert sok zavaró tényezőt ki lehet iktatni. Ez igaz, de csak akkor, ha bizonyos szabályokat lefektetünk és tartjuk magunkat hozzájuk. 

Normál keretek között hatékonyabb otthonról dolgozni, mert sok zavaró tényezőt ki lehet iktatni - de mi a helyzet a „karantén office” idején, amikor még ha vannak is szabályok, az életünk fenekestül felfordul? Kápolnás Vera, az Office at Home alapítója, tanácsadó, tréner válaszolt a kérdéseinkre.

Share

2020 – egyenlőség az esélytelenségben

2020 márciusának idusán egyik reggel arra ébredtem, hogy a világ megváltozott,  a magyarországi esélyegyenlőség szűk gyermekcipőben feszengő vízhólyagos lába átlépett az össztársadalmi esélytelenség egyformán szorító csizmájába.

2020 márciusának idusán egyik reggel arra ébredtem, hogy a világ megváltozott,  a magyarországi esélyegyenlőség szűk gyermekcipőben feszengő vízhólyagos lába átlépett az össztársadalmi esélytelenség egyformán szorító csizmájába.

Groteszk és abszurd módon, a koronavírus járvány rettenetes társadalmi hatása a részleges kijárási korlátozással és egyéb megszorító intézkedésekkel az ép emberek esélyegyenlőségének rovására megnyirbálta az életszínvonalukat, így soha nem látott módon csökkentette az ép és a sérült emberek közötti esélyegyenlőségi rést.

Share

Oldalak

Feliratkozás Társadalom, kultúra csatornájára