Mit tehet hát a szülő, ha gyermeke, főként kamaszkorú lánya azon kesereg, hogy túlsúlyos – és valóban az? Először is: semmiképp nem célszerű azt mondani, hogy ugyan, ne is törődjön vele, ő így jó, ahogy van.
Mit tehet a szülő, ha gyermeke, főként kamaszkorú lánya azon kesereg, hogy túlsúlyos – és valóban az?
Ha a betegségek lelki eredete kerül szóba, ma az egyik legdivatosabb téma a gondolat teremtő ereje – az ezt kutató pszicho-neuro-immunológia (PNI) pedig a modernkori orvostudomány talán legizgalmasabb fejezete.
Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani? És tehetünk-e valamit, ha már baj van?
Mit kezdjünk a betegségtől való félelemmel? Hogyan küzdjünk meg a pszichoszomatikus tünetekkel? Erről beszélgetünk dr. Gerber Erika belgyógyásszal, pszichoterapeutával a MiPszi podcast következő részében.
Pont amikor a leggyengébbnek érezzük magunkat, akkor kellene a legerősebbnek lenni, elsősorban a gyerekek miatt, akik mindig az erőt és a biztonságot keresik a szülőben.
Túlzás lenne azt mondani, hogy minden betegség alapja a krónikus stressz, de kutatások által is igazolt tény, hogy a krónikus stressz a szervezet minden sejtjét érinti.
A tartós stressz olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink - hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri szabályozás alól.
A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a folyamatot?
A tartósan nagy pocak mögé többnyire vastag zsírréteget képzelünk el. Pedig van ott más is: vizenyő, vastag kötőszövet és a kitágult belek halmaza. Vissza lehet fordítani ezt a folyamatot?
