A stanfordi egyetem kutatói a hatvanas években végezték el először a „marshmellow tesztet”, aztán18 évig nyomon követték a kísérletben részt vevő gyerekek életét, s megállapították: azok a gyerekek, akiknek megvolt a képességük, hogy kivárják a második cukorkát, sikeresebbek voltak az iskolában, boldogabbak, elfogadottabbak az életben.Dr. David Walsh, aki nemrégiben megismételte az eredeti kísérletet, Nem című könyvében a szülői „nemet”mondani tudás fontosságát hangsúlyozza. Az ő kísérlete nem arra irányul elsősorban, hogy megmondja, mit jelent, ha egy gyerek megeszi a pillecukrot, vagy, hogy megjósolja, ezek közül a gyerekek közül ki milyen felnőtt lesz. Célja az volt, hogy megmutassa a szülőknek: tudnák a gyerekeket több önfegyelemre tanítani, s rengeteg kísérlet bizonyítja, hogy a nemet mondás képessége kulcsfontosságú a sikerességhez.

Az elmondás révén a sérelem múlttá, a múló idő részévé tud válni, ily módon elfelejthető. Amit nem mondunk el, annak a „tudásától” (a rá emlékezéstől) ugyan megszabadulhatunk, de a feszültségétől nem! Mivel az érzelmi agy és a test között olyan szoros viszony van, hogy az érzések testi vetületeit a sejtekben, szövetekben, szervekben hordozzuk, a testbe zárt fájdalom, bánat, sérelem, harag a testünkben fejti ki ártalmas hatásait.

Amikor az embereknek nyilvánosan kell véleményüket kinyilvánítaniuk, általában arra figyelnek, hogy mit mondanak mások - és arra, hogy jó benyomást keltsenek. Különösen fontos ez a régi, kialakult normák szerint működő csoportokban, mint a jelenlegi csoportban is. Erős a tagokat összetartó kohézió, tiszteletben tartják egymás céljait (ha nem is mindig tudják, hogy konkrétan mi is az), s erős érzelmek fűzik össze őket. A „Nem értek hozzá” kijelentés, mentegetőzés jól példázza azoknak az embereknek a hozzáállását, akik mások ítéletében/véleményében jobban bíznak, mint a sajátjukban, s akik nincsenek birtokában a dolgokat irányító információknak.

Modern világunkban a reklámok gyakran terhet jelentenek, azonban a reklámkészítők kezdik felismerni, hogy a tolakodó, hivalkodó módszerek egyre kevesebb ideig és egyre kevésbé térülnek meg, ezért mind gyakoribbak a személyre szabott, szórakoztató vagy éppen visszafogott hirdetések, amelyek kialakításához és tökéletesítéséhez a reklámpszichológia az ideális eszköz. Kutatási eredményei segítségével minden bizonnyal elérhetjük, hogy a reklámokra ne csak kellemetlenségként tudjunk gondolni, hiszen végső soron szükségünk van rájuk.