Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

Marshmallow teszt – újrajátszva

Most egyet, vagy később kettőt
Szerző: 

A stanfordi egyetem kutatói a hatvanas években végezték el először a „marshmellow tesztet”, aztán18 évig nyomon követték a kísérletben részt vevő gyerekek életét, s megállapították: azok a gyerekek, akiknek megvolt a képességük, hogy kivárják a második cukorkát, sikeresebbek voltak az iskolában, boldogabbak, elfogadottabbak az életben.Dr. David Walsh, aki nemrégiben megismételte az eredeti kísérletet, Nem című könyvében a szülői „nemet”mondani tudás fontosságát hangsúlyozza. Az ő kísérlete nem arra irányul elsősorban, hogy megmondja, mit jelent, ha egy gyerek megeszi a pillecukrot, vagy, hogy megjósolja, ezek közül a gyerekek közül ki milyen felnőtt lesz. Célja az volt, hogy megmutassa a szülőknek: tudnák a gyerekeket több önfegyelemre tanítani, s rengeteg kísérlet bizonyítja, hogy a nemet mondás képessége kulcsfontosságú a sikerességhez.

A kísérlet egyszerű. Négyéves gyerekeknek kínálnak választási lehetőséget: megehetik azonnal a kapott egy kocka pillecukrot, de ha várnak vele 15 percig – vagyis addig, amíg a kísérletvezető visszajön –, akkor kettőt kapnak. A „jellempróbáló” kísérletet először a hatvanas években végezte el Walter Michael, a Stanford Egyetem professzora, majd azóta mások máshol többször megismételték, legutóbb dr. David Walsh. Az ő vizsgálatának videóképei vannak fönt az interneten, bárki megnézheti őket a YouTube-on (Marshmallow Test) – nem fog csalatkozni bennük.

Share

Hogyan lehetnénk boldogabbak? 3.rész

Szerző: 

A család légkörének melege, az apai erő és az anyai érzelem hozza létre bennünk a kapcsolatok fontosságának felismerését, a vágyat az ilyenfajta együttlét iránt. A szülői fészektől a barátságokon át a kiscsoportokig, a „csapat-tagság” odatartozás-élményéig, majd a saját párválasztásig halad a természetes fejlődés – az óvodától az iskolákon át a felnőtt „társulásokig”. Az érzelmi szövetségen alapuló társulások (informális kötelékek) és a formális (munkahelyi, hivatalos) kapcsolatok hálózatában, mint társas védőhálóban zajlik életünk, s ez a hálózat megvéd, segít, biztonságot ígér – és optimális esetben ad is – nekünk

Angyal András magyar származású amerikai lélekgyógyász alkotta az ún. szükségeltségi szükséglet fogalmát. A furcsa kifejezés bölcs üzenete: ha van valakid, akinek te vagy a legfontosabb, és kivételesen nagy szüksége van rád, akkor ez köt az élethez, és boldoggá tesz lényed fontosságának tudata. Süle Ferenc magyar pszichoterapeuta írta le a „van valakim” effektust, amely a bibliai Bethesda-példázatból ismert „nincs emberem” helyzetet is megidézi.

Share

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

Az elmondás révén a sérelem múlttá, a múló idő részévé tud válni, ily módon elfelejthető. Amit nem mondunk el, annak a „tudásától” (a rá emlékezéstől) ugyan megszabadulhatunk, de a feszültségétől nem! Mivel az érzelmi agy és a test között olyan szoros viszony van, hogy az érzések testi vetületeit a sejtekben, szövetekben, szervekben hordozzuk, a testbe zárt fájdalom, bánat, sérelem, harag a testünkben fejti ki ártalmas hatásait.

Az egészséglélektan elsőként mutatott rá arra, hogy az optimizmus és az egészségállapot között szorosabb az összefüggés, mint a dohányzás és a tüdőrák között. A Harvard Egyetem munkatársai végzett diplomásokkal folytattak követéses vizsgálatot. A fiatalokat két csoportra osztották: pesszimistákra és optimistákra, s azt állapították meg, hogy a diplomaszerzést követően egészségi állapotukban 40-45 éves korukra érik el azt a jelentős különbséget, amiért (a sok befolyásoló tényező ellenére) alapvetően a beállítódásuk tehető felelőssé.

Share

Hogyan lehetnénk boldogabbak?

Szerző: 

A szerzés és birtoklás hajszolása egyre dologiasabbá teszi az emberi kapcsolatokat is. A pénzszerzési kényszer felemészti az egészséget, az érvényesülési és „szerzési” rivalizálás a bizalmi gyökereket ássa alá, a tárgyközpontú kultúra alattomosan átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik, hovatovább az érzelmi kapcsolatokban is uralkodóvá válik a tárgyelvűség. 

Amiért erőnket, időnket, képességeinket adtuk, és az meghozta a „bevetés” eredményét, rögvest örömérzést szül. Ami viszont befektetés nélkül az ölünkbe pottyan, az nem lesz igazán a „miénk” – tulajdonunk lesz ugyan, de nem lesz lelkünk része, nem válik életünk fontos darabjává.

Share

A kisebbség győzelme a többség fölött

avagy hogyan érvényesíthetjük a többségitől eltérő álláspontunkat
Szerző: 

Amikor az embereknek nyilvánosan kell véleményüket kinyilvánítaniuk, általában arra figyelnek, hogy mit mondanak mások - és arra, hogy jó benyomást keltsenek. Különösen fontos ez a régi, kialakult normák szerint működő csoportokban, mint a jelenlegi csoportban is. Erős a tagokat összetartó kohézió, tiszteletben tartják egymás céljait (ha nem is mindig tudják, hogy konkrétan mi is az), s erős érzelmek fűzik össze őket. A „Nem értek hozzá” kijelentés, mentegetőzés jól példázza azoknak az embereknek a hozzáállását, akik mások ítéletében/véleményében jobban bíznak, mint a sajátjukban, s akik nincsenek birtokában a dolgokat irányító információknak.

Amikor az embereknek nyilvánosan kell véleményt nyilvánítania, általában arra figyel, hogy mit mondanak mások, és hogy jó benyomást keltsen.

Share

A lélek harcművészete

Szerző: 

A harcművészetek olyan én-erők kifejlesztésére adnak lehetőséget, amelyek túlmutatnak a mindennapi életben megtapasztalható helyzeteken, és előkészítenek a ritkább, de annál lényegesebb kimenetelű kihívásokra – eközben megismerjük határainkat és a lényünkben rejlő lehetőségeket. Megtanuljuk kitolni ezeket a határokat s kiaknázni lehetőségeinket. Megtapasztaljuk, milyen a jelenben létezni, s úgy fókuszálni egy feladatra, hogy nem zökkentenek ki sem szűkölő érzelmeink, sem oktondi gondolataink.

Ahogyan egy ember személyisége a beszédstílusában megmutatkozik, ugyanúgy megjelenik küzdőstílusában is. Aki életében kifinomult, az a küzdelemben is szofisztikált. A kimértség vagy lobbanékonyság, visszahúzódás vagy túláradás ugyanúgy megmutatkozik harc közben, mint a mindennapi életben. Ezek megfigyelésével a harcművészet páratlan lehetőséggel szolgál önmagunk megismerésére. Ha megfigyeljük azt, hogyan küzdünk, rájöhetünk arra is, milyen a viszonyunk másokhoz.

Share

A reklámpszichológia kialakulása és fejlődése

Szerző: 

 

Modern világunkban a reklámok gyakran terhet jelentenek, azonban a reklámkészítők kezdik felismerni, hogy a tolakodó, hivalkodó módszerek egyre kevesebb ideig és egyre kevésbé térülnek meg, ezért mind gyakoribbak a személyre szabott, szórakoztató vagy éppen visszafogott hirdetések, amelyek kialakításához és tökéletesítéséhez a reklámpszichológia az ideális eszköz. Kutatási eredményei segítségével minden bizonnyal elérhetjük, hogy a reklámokra ne csak kellemetlenségként tudjunk gondolni, hiszen végső soron szükségünk van rájuk.

 

Amióta a társadalom képes fölösleget termelni, azóta van szükség kereskedelemre. Azonban semmit nem lehet eladni, ha a megcélzott vásárlók nem tudnak a létezéséről. Tulajdonképpen mindent reklámnak lehet nevezni, aminek célja az, hogy valamilyen árut, szolgáltatást ismertessen meg a közönséggel. Ez lehet akár csak egy cetli a kapun, vagy egy árulkodó név, egy cégér a bolt bejárata felett.

Share

Egy csapat útja a Góbi-sivatagon át

A csapat tagjai sok tekintetben hasonlóak, mondhatni a vezető a hozzá közel álló viselkedési stílusúakat gyűjtötte össze. Jobban belegondolva, ez így szokott lenni: azok a szimpatikusak számunkra, akik hozzánk hasonlóak, úgy viselkednek és gondolkodnak a világról, ahogyan mi magunk tesszük. Ez történt tehát az expedíciós csapatunkkal is: egy kivétellel mindenki domináns viselkedési stílusú, azonban csak egy lehet az, aki a vezető szerepét betölti.

 

2007 nyarán hét férfi (mindannyian 30 év körüliek) útra kelt a mongóliai sivatagba, hogy lóháton átszelje azt. Próbatétel elé állították akaraterejüket, tűrőképességüket, hogy kalandot, tudományos eredményeket, hírnevet, erőpróbát vagy egyszerűen belső fejlődést találjanak.

Share

A klikkesedés hatása a dohányzás elterjedésére

Konformizmus a tinik világában
Szerző: 

Ebben az esetben már nem olyan könnyű nemet mondani és visszautasítani a cigarettát, mivel ezzel kiesnek a közös programból, idővel a társaságból is. Ennek a „büntetésnek” az elkerülése érdekében konform viselkedést mutatnak, hogy jutalmul a csoport tagjai maradhassanak. Ez erősebb a környezet, a szülők tiltásánál, és akár az ellenkező meggyőződésnél is. Ez a hatás ebből következően csak akkor jelentkezik, ha a „példát” nyújtó személyek jelen vannak. Amint ez a közelség megszűnik, a viselkedés is eltűnik. Tehát a dohányzás csak a társak jelenlétében jelenik meg, buli, szórakozás közben, más élethelyzetekben nem.

A felnőtté érés során minden gyermeknek át kell esnie a szocializáción. Elsőként a család védő közegéből bekerül az óvodába, majd az iskolába, ahol minden idegen, a környezet és az őt körülvevő emberek. Ebben a világban is helyt kell állnia, s már nem számíthat a szülő védő karjaira. Megindul a beilleszkedés folyamata is: barátságok szövődnek, igaz csak alkalmiak, de mindenképp szükségszerűek. Ennek az időszaknak egészen a felnőttkor kezdetéig személyiségformáló hatásai is vannak. A gyermeknek meg kell felelnie a társadalom által támasztott elvárásoknak.

Share

Bridget Jones és társai Magyarországon

Hazánkban is jelentősen felgyorsult a párkapcsolatokat érintő változások dinamikája: míg 1986-ban a 15 év feletti népesség 32,3 százaléka, 2000-ben már 46,2 százaléka volt egyedülálló… Többségük Stein tipográfiája alapján időszakos, nem választott szingli. Szeretnének párkapcsolatot, volt is már partnerük, csak átmenetileg élnek egyedül. A stabil, választott szinglik lényegesen kevesebben vannak; 281 megkérdezettből csak minden hatodik fiatal (17,1%) jelölte meg a szinglisége okaként, hogy nem akar tartós kapcsolatot. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy hazánkban a szinglik jelentős részének már van gyermeke egy korábbi kapcsolatából (a harmincas éveikben járó szingli nők körében kiemelkedően magas a gyermeküket egyedül nevelő anyák aránya), és a sok csalódás miatt már nem vállalnak fel egy új párkapcsolatot.

Jelen cikk témája a fiatalok körében egyre jobban terjedő sajátos életforma; a szingliség, amely a benne élők szerint közel sem olyan pozitív, mint ahogy azt a kívülállók gondolják. Ezért véleményünk szerint többet kellene tudományosan foglalkozni a jelenséggel, nem elégedhetünk meg a Bridget Jones s hozzá hasonló filmekkel, és a sztereotípiák elfogadásával.

Kialakulásának okaiként a következőket említhetjük:

Share

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára