Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

Amikor a háttér előtérbe kerül

Úgy tűnik, a tények, az események gyakran „magukért beszélnek” – de az sokszor a háttérben marad, hogy pontosan milyen bonyolult ok-okozati összefüggések, milyen váratlan változók közbenjárásával történt valami épp úgy, ahogy történt. 

Egy bizonyos eseményhez vezető folyamat gyakran olyan bonyolult és annyi apróság játszik benne szerepet, hogy teljes megértésére csupán csak törekedni lehet. Még utólag is nehéz rekonstruálni a szálakat – s még nehezebb előre látni, melyik szál mit mozgat.

Share

Egy pánik, amely más, mint a többi

A pánik lényege éppen a káosz, mely éppen úgy része az emberi létnek, mint ellentéte, a rend. A pánik pusztító ereje az emberi lélekben eredendően szunnyadó kaotikus energiák felszabadításából származik. A rend azonban nem esélytelen a káosszal szemben...

A pánik okozta társadalomlélektani hatások egyenlegét megvonva, pozitívumokat is említhetünk. A kényszerű elkülönülésben felértékelődnek az erős kapcsolatok, az otthoni együttlétben a családtagok felfedezik egymást.

Share

Víruspszichológia: jó tanácsok

Az Amerikai Pszichológiai Társaság közzétett néhány tippet arra vonatkozóan, hogyan őrizhetjük meg pozitív szemléletünket és csökkenthetjük a világjárvány kiváltotta szorongást. 

Hogyan őrizhetjük meg pozitív szemléletünket és csökkenthetjük a világjárvány kiváltotta szorongást?

Share

Vírusveszély és pszichológia

Miért nem mutatta Spielberg a cápát?

A cápa című film nagy részében a cápát egyáltalán nem is lehet látni, jelenlétére csak jelek – elsüllyedő emberek, vér, víz alá merülő hordók, no meg vészjósló zenei effektek – utalnak. A visszaemlékezések szerint a rendező azért nem akarta többet mutatni magát a ragadozót, mert a forgatásra kellékként készített három mechanikus cápa eléggé megbízhatatlanul működött. Később Spielberg égi áldásnak nevezte, hogy a műcápák folyton bedöglöttek, mert így, hogy nem látjuk a veszély forrását, a film sokkal félelmetesebb lett.

Share

Az erőszakos videojátékok nem fokozzák a tinédzserek agresszióját

A videojátékok egyre élethűbbé és erőszakosabbá válása felveti a kérdést, hogy vajon az ezekkel játszó tinédzserek agresszívebbek lesznek-e tőlük. 

Készült már néhány vizsgálat a tárgyban, de az eredményeik ellentmondásosak. Jelen kutatás vezetői, Andrew Przybylski és Netta Weinstein szerint a korábbi vizsgálatok figyelmen kívül hagytak egy jelentős tényezőt – mégpedig a szülők véleményét. Ezért a hiányosság kiküszöbölése érdekében ezúttal az Oxfordi és a Cardiffi Egyetemekkel dolgozó kutatópáros kb. 1000 - 14-15 éves, mindkét nembéli - serdülőt és szüleiket vizsgálta, eredményeiket a Royal Society Open Science hasábjain tették közzé.

Share

Amivel egymásnak tartozunk

Szerző: 

 Azt gondolhatnánk, az emberek mostanság nem nagyon folytatnak erkölcsi vitákat – ám ennek valójában épp az ellenkezője igaz.

Nem szemlélhetjük tőlünk független balszerencseként azt, ha a politikai közösség, amelyben élünk, nem biztosított megfelelő feltételeket más embereknek arra, hogy biztonságos, kiegyensúlyozott életet éljenek...

Share

Miért csalnak a szociálpszichológusok?

Aki a tudományos pszichológia világának eseményeit követi, valószínűleg ismeri Diederik Stapel történetét. Stapel a Tillburgi Egyetemen dolgozott szociálpszichológusként, szakterületének köztiszteletben álló kutatója volt. 

Egy dolog feltűnő a torzító, csaló kutatók munkásságában: volt valamiféle mondanivalójuk a társas világról, amely erőteljesen kapcsolódott a saját életükhöz.

Share

Álprofilom van, megtehetem! A Clark Kent szindróma

Ádám udvarias, de halk szavú és jámbor középiskolás, nem tartozik az osztály menő arcai közé, inkább népszerűtlenként jellemzik társai. Álprofilját viszont közel ezren követik az Instagramon. 

Felbátorodva az anonimitás adta lehetőségektől, egy teljesen más személyiséget öltenek magukra, nemritkán kitolva erkölcsi határaikat is.

Share

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára