Jelenlegi hely

Szociálpszichológia

Nem létező ismerősök

A mai világban, ahol a szoros, együtt élő közösségek már jó ideje felbomlottak – hiszen már nem feltételei a túlélésnek, mint az őskorban, – és az emberek néhány fős családokban, vagy éppen magányosan élnek, itt állunk a kőkorszakból örökölt lelkünkkel. Azokkal a pszichés reflexekkel, amelyek azt sugallják, hogy a közösségből kiszakítva élni rossz és szorongató; az embernek a lelki nyugalomhoz, biztonságérzethez társas kapcsolatokra van szüksége.

Mindannyiunknak jó néhány közeli ismerőse van: nemcsak a nevüket és a foglalkozásukat tudjuk, hanem azt is, hogy ki a párjuk, hány gyereket nevelnek, hol voltak nyaralni, minek örülnek, és mi az, ami éppen bántja őket. Közülük azonban sokakat csak mi ismerünk, nekik még arról sincs tudomásuk, hogy mi a világon vagyunk.

Share

Jobb félni, mint megijedni?

– avagy mire kellenek nekünk az összeesküvés-elméletek?
Szerző: 

A szeptember 11-i merényletek mögött nem muszlim szélsőségesek és Oszama Bin Laden, hanem az amerikai kormány állt, amely ezt ürügyként kívánta felhasználni arra, hogy jövedelmező háborúba kezdjen Közel-Keleten… Csupán egy példa az elmúlt évtizedek nagy hatású és széles körben elterjedt összeesküvés-elméleteiből. A szkeptikus laikusok és a téma kutatói számára a fő kérdések régóta változatlanok: miért hiszünk ilyen elméletekben, mi „hasznunk” származik belőlük?

 

Az összeesküvés-elméletek mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek. Ennek alapján valóban érdemes feltenni a kérdést: milyen gyakorlati vagy pszichológiai hasznot húzhatunk belőlük? Egyrészt „jobb félni, mint megijedni” – az egészséges gyanakvás az emberi túlélés egyik záloga. Gyakran nehezen vonható meg az ésszerű gyanakvás és az ésszerűtlen, hisztérikus félelem közötti logikai határ.

Share

A megalázottak és a megszomorítottak

Ki és miért tart ki bántalmazója mellett?

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára. A bántalmazó higgadt szavaira ugyanis a bántalmazott gyakran kétségbeeséssel és haraggal reagál. 

A rejtett bántalmazást különösen nehéz érthetővé tenni a külvilág számára. A bántalmazó higgadt szavaira ugyanis a bántalmazott gyakran kétségbeeséssel és haraggal reagál. A laikus szemlélőnek nem áll rendelkezésére a valóságot átvilágító röntgen, amely feltárná, hogy ami a felszínen selyemsál, az belül szögesdrót. Hogy a bántalmazót hidegen hagyják a tények, mert saját, kényelmes, önkényes, testreszabott „tényeket” alkalmaz. Ez az áldozatnak sem mindig teljesen világos, össze van zavarodva – bár néha megengedi magának, hogy tisztán lásson.

Share

Boldog Covid-nemzedék?

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét. 

Mindenki által ismert lélektani alapigazság, hogy a gyermekkori élmények, tapasztalatok – legyenek pozitívak vagy negatívak – jelentősen befolyásolják az ember egész további életét. Ráadásul nemcsak a személyiségfejlődést érintő következményekről van szó; az új kutatások egyre több területen mutatják ki a boldog vagy boldogtalan gyermekkor hatásait. Ezzel kapcsolatban felmerül a nagy kérdés: a lassan másfél éve tartó világjárvány vajon milyen nyomot hagy majd a mostani gyerekek életén?

Share

Újrakezdők - Szingli apák, akik újra párt keresnek

Szinglinek lenni a közbeszéd – és a kutatások tapasztalatai – szerint is sokszor egyet jelent a tudatos, önként vállalt egyedülléttel. 

A szingli szó hallatán sokan a nagyvárosban élő, diplomás, anyagilag független, 30-as, 40-es éveikben járó nőkre gondolnak, akiknek még nem született gyermekük, és életükben fontos szerepet tölt be a szórakozás. Pedig egy szingli élete nem teljesen olyan, mint ami a filmvásznon elevenedik meg a szemünk előtt… Míg a gyermektelen szinglik többsége férfi, addig az egyedülálló szülők között több nő található, mint férfi. Ez azonban nem magyar sajátosság, hiszen más európai országokban is ez a jellemző.

Share

Yalom és a pandémia

avagy egzisztenciális kérdések napjaink krízishelyzetében

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.

Talán nem igazán tudatosul bennünk, de az egy éve tartó világjárvány nemcsak a tehetetlenség, a kontrollvesztettség élményét hozta el, nem „csupán” társas kapcsolataink minőségét és mennyiségét írta át.

Share

Az egyik fülemen be… és a másikon is!

Testvérkonfliktusok

Vannak olyan élethelyzetek, amikor nem rohanunk egyből ügyvédhez vagy pszichológushoz, de mégis szükségünk lenne segítségre. 

A hétköznapjainkat megkeserítő vitás helyzeteket sokszor magunk próbáljuk megoldani – több-kevesebb sikerrel. Mit tehetünk például akkor, ha testvérünkkel van konfliktusunk? Általában csak legyintünk: „De hát minden testvér veszekszik!” Talán még a társadalom megítélése is ebben erősít minket: mintha a testvérek erre a dinamikára lennének hivatottak. Előfordul, hogy hónapokig vagy akár évekig nyugtatjuk magunkat ezzel a mondattal, meg hát mégiscsak a testvérünk, úgy igazán szakítani sem lehet egymással.

Share

Amikor a szerelmes üzenetek „munkatársivá” válnak

Móni és Attila ismerkedésük hajnaláról a ’Szia, hiányzol’, ’Úgy szeretlek, Drágám’, vagy a ’Szívem, vacsi után egy pohár bor, nálam? mondatokra bukkantak egymással váltott üzeneteik között. 

Hogyan található meg a kényes egyensúly a romantika és az informatív kommunikációs gesztusok között?

Share

Az üzleti modellről

Az üzleti modell annak a terve, hogy az adott cég miként hoz létre értéket és teszi azt elérhetővé a piac számára. A hangsúly az értéken van, nem pedig a bevételen, illetve a kiadáson: fontos a működés pénzügyi vetülete, de a cél nem maga a pénz – az csak eszköz. Senki nem azért vesz repülőjegyet, hogy a repülőtársaság bevételét növelje, hanem azért, hogy eljusson a világ valamely távoli pontjára. Az érték tehát a biztonságos / gyors / olcsó / élményteli odajutás.

Share

Oldalak

Feliratkozás Szociálpszichológia csatornájára