Jelenlegi hely

Személyiség

Megbízom benned, de ugye adsz kódot a telódhoz?!

Alacsony önértékelés – kóros féltékenység?

A szakítások legfőbb oka az internetes fórumok, bulvár- és szórakoztató weboldalak szerint napjainkban a hűtlenség, a találkozások megritkulása és a kommunikáció hiánya 

Adatközlőink a szakítás indokaként egy igen prózai okot neveztek meg; azt, hogy szerelmüktől nem kaptak kódot okostelefonja képernyőzárjának feloldásához.

Share

Legyetek (mindig) jók?

Nárcisztikus szülők gyerekei – az anya szerepe

A gyermek fájdalmasan korán szembesül azzal, hogy nem lehet olyan, amilyen lenni tud...

A nárcisztikus szülő a gyermekére mint önmaga meghosszabbítására, személyisége „kihelyezett tagozatára” tekint, nem veszi tudomásul önállóságát, úgy érzi, a másik viselkedése mindig minősítő módon vonatkozik őrá. Vagyis, ahogy a gyermek éppen tesz, viselkedik, az őt, az ő szülői kvalitásait, kapacitásait  minősíti. Ha például az anya nem tudja kellő hatékonysággal és kellő gyorsasággal megnyugtatni a bőgő gyereket, akkor ő nem jó anya, még erre sem jó, s néhány ilyen alkalom után megtelik feszültséggel a kapcsolat.

Share

Új főszerkesztő a Mindennapi Pszichológia élén

Cikkek: 

Amikor hűséges olvasóink kezükbe veszik októberi számunkat, a Főszerkesztő előszava mellett egy új – sokak számára talán ismerős – arc mosolyog rájuk: új főszerkesztőnk, dr. Tárnok Zsanett. „Szeretném továbbvinni azt a szellemiséget, amivel elődöm, dr. Pápay Herbert Zsuzsa készítette a magazint. Az értékek és a színvonal megőrzése mellett a folyamatos megújulást is szem előtt tartjuk, hiszen az olvasói igények is változnak szinte napról napra.

Share

A perfekcionizmus csapdái

A perfekcionizmus szóról a legtöbb embernek automatikusan olyan pozitív és örömteli asszociáció jut eszébe, mint a tökéletesség, a rend, a hibátlanság, a kiegyensúlyozottság. Sajnos azonban a perfekcionizmusra való hajlam egyáltalán nem jár együtt a megelégedettség és a hibátlanság érzésével – sőt ennek a szöges ellentétéről van szó. Nagyon komplex jelenségről beszélhetünk, ami több oldalról is megközelíthető: az biztos, hogy a tökéletességre törekvés csapdái nagymértékű funkciókárosodást okozhatnak az egyének életében, ami jelentősen hozzájárul az életminőség romlásához. 

A tökéletességre törekvés lehet motíváló hatású, amíg megmarad a törekvések szintjén.

Share

„Egyedül maradtam - és most boldogabb vagyok”

Szerző: 

Egy idős férj elhunyta után hasonló korú özvegye furcsa metamorfózison ment keresztül: az ejtőernyős tandemugrás lett az új szenvedélye. „Mennyire megváltozott!” – mondták a környezetében élők, holott a hölgy nem változott semmit, csak végre azt tehette, amit mindig is szeretett volna. 

Milyen folyamatok vezetnek el ahhoz, amikor  a hosszú együttlét utáni szakítást, válást vagy a szeretett fél elvesztését követően drasztikus – pozitív – változás tapasztalható az egyedül maradók életvitelében? Felmerül a kérdés: vajon mennyire éltek gondtalannak nevezhető kapcsolatban, ha ez a viselkedés meg tud jelenni?

Share

Illúziók fogságában

Szerző: 

Az illúzióknak fontos szerepe van a fejlődésben – szinte a civilizáció megjelenése óta kísérnek bennünket. Illúziókkal vagyunk körülvéve, alakítanak minket és mi is alakítjuk őket.

Segítenek élni, túlélni, átélni és megélni az életet, hitet, reményt adnak a mindennapokban. Ugyanakkor azonban torzítják az önmagunkról és világunkról kialakított képet.

Share

Csodagyerekek

Azokat tekintik csodagyereknek, akik 10 éves – más meghatározás szerint 12 éves – koruk előtt valamilyen területen olyan teljesítményre képesek, mint a felnőttek. 

Idén júliusban jelent meg a hír, hogy Laurent Simons belga-holland csodagyerek 11 éves korában fizikusi alapdiplomát szerzett az Antwerpeni Egyetemen. Terve az, hogy mesterszakon folytatja tanulmányait, miközben megírja a doktoriját is. Hosszabb távú célja az ember halhatatlanná tétele – ezt szerinte úgy lehet elérni, hogy a test lehető legtöbb szervét gépi elemekre cseréljük. Mit gondoljunk a hír hallatán? Még néhány év, és jön az örök élet?

Ki a csoda?

Share

A rendes ember mítosza

Szerző: 

Ki a rendes ember? A kérdés könnyűnek tűnik, de ha lesz merszünk mélyebben belegondolni, rögvest kiderül, hogy pokoli mélység tárul fel előttünk. 

A „rendes emberről” minden család kialakít egy narratívát - ez a mitikus alak hús-vér valójában nem létezik, de szelleme legendaként körülöleli a felnövekvő generációkat. Eredjünk a nyomába – kutakodjon ki-ki önmagában. Hogyan fejeznéd be, Kedves Olvasóm, ezeket a mondatokat? "Anyám szerint az a rendes ember, aki…" - "Apám azt tartja/tartotta rendes embernek, aki…" - "A mi családunk szerint akkor vagy rendes ember, ha…"

Share

A kóros nárcizmus a személyiségzavarok erdejében

Megfogalmazhatjuk tehát, milyen a kórosan nárcisztikus személyiség prototípusa, és így kijelölhetünk neki egy szektort a személyiségzavarok képzeletbeli, sokdimenziós erdejében – azaz mátrixában. 

A különböző osztályozó rendszerek elég sikeresen írják le a lényeget, a nagyzásosságtól az irigységig, az arroganciától a feljogosítottság tudatáig, az empátiahiánytól a kizsákmányolásig, az üresség érzésétől a szörnyű unalomig, a gyászra való képtelenségtől a megbánás hiányáig. Amikor azonban hús-vér emberekkel találkozunk és megpróbáljuk megismerni őket, elkezdenek senki máshoz nem hasonlítani a szemünkben. Intim közelségben ugyanis senki sem kategória, mindenki ember. Maga a megismerő személy is alakítja a képet.

Share

Oldalak

Feliratkozás Személyiség csatornájára