Jelenlegi hely

Személyiség

Csalók és becsapottak

Valóságtorzítás, valóság-elrejtés és menekülés a valóság elől

Annyira szeretnénk mindent (a valóságot, az igazságot a világról, másokról, sőt önmagunkról is) tudni, minden „titkot” megismerni! Vagy mégsem? 

Hogyan is állunk a „valósággal”? Miért szeretünk néha olyasmiben hinni, aminek kétes a valóságtartalma?

Share

„Mi csak védeni akarunk téged!”

Helikopterszülők
Szerző: 

Aggasztó mértékben nő a családi otthonban élő, lélektani szempontból gyerekpozícióban maradó harmincasok-húszasok száma. 

Ha valaki mindig megmondja, hogy a gyereke mit és hogyan tegyen, akkor nem az önállósodás útján indítja el, hanem megtartja egy olyan, érzelmileg infantilis munkamódban, amit biológiai életkora valójában már jócskán túlhaladott...

Share

Minden a fejben dől el?

Test és lélek egysége

Ha a betegségek lelki eredete kerül szóba, ma az egyik legdivatosabb téma a gondolat teremtő ereje – az ezt kutató pszicho-neuro-immunológia (PNI) pedig a modernkori orvostudomány talán legizgalmasabb fejezete. 

Mit tehetünk, milyen módszerek állnak rendelkezésünkre, ha egészségünket meg akarjuk tartani? És tehetünk-e valamit, ha már baj van?

Share

Az akaraterő tudománya

Kelly McGonigal, egészségpszichológus egyetemi oktató Az akaraterő tudománya címmel indított egy nyilvános kurzust a Stanford Egyetemen – minden várakozást felülmúló sikerrel. Nem véletlenül. 

Az akaraterő egyfelől abban segít, hogy valamit megtegyünk - másfelől viszont abban, hogy valamit ne tegyünk meg.

Share

A hiszékenység vámszedői

Álhírek és terjesztőik a koronavírus idején

A tragikus, váratlan, negatív események nyomán általában is elburjánzik a dezinformáció, szárba szökkennek és széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív magyarázatkereséssel igyekeznek visszaszerezni az irányítás illúzióját. A rendkívüli események pedig rendkívüli magyarázatokat követelnek, amelyek túlmennek a „hagyományos”, „hivatalos” verziókon...

Share

A munkafüggőség kialakulása, jellemzői

Szerző: 

Kik a munkafüggők? Mitől alakul ki? Hány embert érinthet ez Magyarországon? Ezekre kerestük a választ dr. Kun Bernadette-tel, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával. 

A magyar felnőttek 4 százaléka tartozik abba a rizikócsoportba, akiknél kialakulhat munkafüggőség. Ennek megállapítására a mérőeszközöket különböző elméletek és elővizsgálatok alapján alakították ki. „Olyan sokat dolgozom, hogy a környezetemben ezt sokan megszólják.” „Problémáim akadnak a társas kapcsolatokban, mert annyit dolgozom.” „Nem szeretem, ha mások végzik el a munkát helyettem.” „Mindig úgy érzem, hogy kifutok az időből.” Ez csak néhány azok közül a megállapítások közül, amelyekből ha többet is igaznak érez valaki, akkor potenciálisan kialakulhat nála a függőség.

Share

Oldalak

Feliratkozás Személyiség csatornájára