Jelenlegi hely

Stressz

Online zaklatás: a kegyetlenség új terepe

Sajnos, ősrégi jelenség, hogy a gyerekközösségekben vannak olyan „áldozatok”, akiket a többiek rendszeresen csúfolnak, megaláznak, fizikailag bántalmaznak, kiközösítenek. A szekálásra legtöbbször valamilyen külső tulajdonság szolgáltatja az ürügyet, például ha valaki túl magas, túl alacsony, túl kövér, túl sovány, szokatlan színű a haja, szeplős, szemüveges, beszédhibás, vagy a ruházata nem eléggé menő.

Sajnos, ősrégi jelenség, hogy a gyerekközösségekben vannak olyan „áldozatok”, akiket a többiek rendszeresen csúfolnak, megaláznak, fizikailag bántalmaznak, kiközösítenek.

Share

A folyamatos szépségverseny vesztesei

Évtizedek óta tudjuk, hogy a média által sulykolt szépségideál kedvezőtlenül hat a saját testünkkel való elégedettségre, és ebből adódóan önértékelésünkre, lelki közérzetünkre.

Évtizedek óta tudjuk, hogy a média által sulykolt szépségideál kedvezőtlenül hat a saját testünkkel való elégedettségre, és ebből adódóan önértékelésünkre, lelki közérzetünkre.

Share

Félelemre apellálás a meggyőzésben

Mikor kényszerít cselekvésre és mikor húzzuk a fülünkre a párnát?
Szerző: 

A félelemre apellálás kifejezetten hatásos technika lehet a meggyőzésben, hiszen a befogadót könnyen rá tudja venni értékítéleteinek és cselekedeteinek megváltoztatására.

A félelemre apellálás kifejezetten hatásos technika lehet a meggyőzésben.

Share

A hiszékenység vámszedői

Álhírek és terjesztőik a koronavírus idején

A tragikus, váratlan, negatív események nyomán általában is elburjánzik a dezinformáció, szárba szökkennek és széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek.

Amikor az emberek úgy érzik, hogy nincs kontrolljuk az életüket szorongató történések felett, intenzív magyarázatkereséssel igyekeznek visszaszerezni az irányítás illúzióját. A rendkívüli események pedig rendkívüli magyarázatokat követelnek, amelyek túlmennek a „hagyományos”, „hivatalos” verziókon...

Share

Erőt meríteni önmagunkból

Szerző: 

Hogyan találjuk meg az „énerőnket”? Mire jó ez, és hogyan segít át a mostani helyzethez hasonló időszakokon, úgy hogy ne csak túléljünk, hanem megéljük az apró örömöket? Tari Annamária pszichoanalitikussal beszélgetünk. 

Hogyan éltük meg az utóbbi időszakot, sikerült jól hozzászokni a helyzethez? Nem nagyon lehetett mást csinálni, mint elfogadni és alkalmazkodni. Ez egy tanulási folyamat: a megváltozott külső körülményekhez kellett alkalmazkodni. Az emberek nagy hányadánál ez nem volt zökkenőmentes, nem simult az addig megélt életükhöz. Normális életünkben a hétköznapi problémák sokszor elfedődnek, mivel egy család napi több órán keresztül külön van egymástól. De ebben az otthoni korlátozós állapotban viszont a családtagok hirtelen egész nap szembejöttek velünk a lakásban.

Share

Sorscsapás vagy kihívás? Világjárvány 2020-ban

A pandémia mind pszichológiai, mind jogi értelemben katasztrófa-eseménynek minősül, hiszen egy váratlanul megjelenő, és igen nehezen befolyásolható esemény, ami olyan mértékben jelent fenyegetést igen sok ember életére, egészségére és életvitelére, hogy a hatásait a szokványos módon kezelni már nem lehet. Pszichológiai értelemben nem elegendőek az átlagos stressz-kezelő megoldásaink, jogi értelemben pedig a veszély elhárítása, valamint a károk enyhítése,” különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli”[1].

 

A jelenlegi koronavírus-járvány rendkívül kemény feladatok elé állította az orvostudományt, a gazdaságot, a politikát, és nem utolsósorban a pszichológia szakterületeit is. Bár aligha van az életnek olyan szegmense, ahol a világjárvány ne éreztetné a hatását, a helyzet kimenetele minden területen nagyban múlik azon, hogy az emberek milyen pszichés állapotban maradnak ebben a – várhatóan még hosszan tartó – katasztrófa-folyamatban.

Share

A szorongás hatása a magzat fejlődésére

Szerző: 

A várandós nők gyakran értetlenkedve mesélik nekünk, perinatális szakembereknek, hogy milyen könnyen kerülnek szélsőséges érzelmi állapotba. 

A várandós nők gyakran értetlenkedve mesélik, milyen könnyen kerülnek szélsőséges érzelmi állapotba, akár annak ellenére is, hogy korábban ilyet még sosem tapasztaltak magukon. Vannak, akik meglepődve osztják meg velünk, hogy folyton elméláznak, riasztó gondolataik vannak, vagy hogy álmaik őket is annyira megrémisztik, hogy inkább el sem mesélik senkinek – és sokszor „csak úgy” szoronganak. Aggodalmaikat tetézi a félelem, vajon a bennük növekedő baba mennyit érzékelhet ebből? Milyen hatással vannak rá az anyai aggodalmak? Károsíthatja a babát az anyai szorongás?

Share

Ezt aztán jól kell csinálni! Vagy mégsem?

Szerző: 

Több mint egy hónapja vagyunk karanténban és sokakban egyre szorongatóbb az érzés, hogy még nem minimalizáltak, nem lomtalanítottak, nem újítottak fel semmit, nem tanultak meg kenyeret sütni, nem változtattak az életstílusukon, pedig most, na most lehetne bizonyítani, cselekedni, változtatni, behozni a lemaradásokat!

Egyre szorongatóbb az érzés, hogy lehet, hogy valamit nem jól csinálunk, mert mindenki más már tud sikereket felmutatni.

Valóban, még be se kerültünk szorongatott helyzetünkbe, de már látni lehetett, hogy sokan új dolgokba kezdtek, ez pedig megküzdésünk egyik természetes vonása, hogy alkotunk tervezünk, rendet rakunk, fejlesztünk. Erőt fektetünk élethelyzetünk alakításába, rendszerezésébe, hogy kiszolgáltatottságunk ellenére legyen valami, ami felett van hatalmunk, erőnk, irányításunk, mert ez így növeli biztonságérzetünket.

Share

Oldalak

Feliratkozás Stressz csatornájára