Jelenlegi hely
Pszichiátria
COVID-19: delírium és demencia?
Szerző:
Cikkek:
Noha a legtöbben már nagyon unják a koronavírust, sajnos még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés vele kapcsolatban.
Ezek között a legkényelmetlenebbek a vírusfertőzés hosszú távú hatásaira vonatkoznak. Azt már biztosra vehetjük, hogy a súlyos lefolyású fertőzés rendkívül gyakran jár együtt delíriummal. A delírium tulajdonképpen a tudatállapot hirtelen leromlása, a beteg viselkedése ilyenkor zavarttá válik, nem tudja orientálni magát térben és időben.
A pszichiátriai betegek is merjenek segítséget kérni – és legyen elérhető segítség!
A pandémia hatásaként a közeljövőben a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb arányban növekszik a major depresszióban szenvedő betegek száma.
A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg a felnőttek 15 százalékát érinti élete során1. Megfelelő kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját2. A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja4.
A népbetegség, ami mindenkinek drága
A depressziós gyermekek öngyilkos hajlamát is vizsgálta a gyermekpszichiátriai kutatócsoport
Két új, a demencia kialakulásában érintett idegsejttípust különítettek el magyar kutatók
Anorexia, bulimia, obezitás
Mindenki ismeri azt a túlsúlyhoz kapcsolható hiedelmet, hogy a kövérség és a jókedv édestestvérek – vagyis, hogy aki túlsúlyos, az vidám.
Mindenki ismeri azt a túlsúlyhoz kapcsolható hiedelmet, hogy a kövérség és a jókedv édestestvérek – vagyis, hogy aki túlsúlyos, az vidám. Persze, mindjárt más a helyzet, ha saját súlyfeleslegünkről beszélünk. Mások kedélyt fakasztó zsírpárnácskáit magunkon bánatzsírnak mondjuk, a boldogtalanság és szeretethiány pótlékainak.
Pszichés zavarokkal élők a karanténban
Szerző:
Cikkek:
A pszichés zavarokkal élők a járványhelyzet miatti szorongásnak még kiszolgáltatottabbak, mint a zavarokkal nem élő embertársaik. A pánikbetegek megtanulták jól kezelni a fokozott szorongást, de a kényszerbetegek, függők most nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek. Dr. Gerber Erika belgyógyásszal, pszichoterapeutával beszélgetünk.
A pszichés zavarokkal élők a járványhelyzet miatti szorongásnak még kiszolgáltatottabbak, mint a zavarokkal nem élő embertársaik.
Fájdalom és magányosság
Szerző:
Sokan gyötrelmesen kínzó érzést élnek át, amikor párjuk elhagyja őket, ha elvesztenek valakit, aki számukra fontos volt, ha kirekesztve érzik magukat egy csoportból – vagy amikor magányosak. A cikkben a magányosság és a fájdalom kapcsolatát evolúciós, pszichológiai és neurobiológiai szempontból járjuk körül.
A vizsgálatok szerint a magányosság-érzés szoros kapcsolatban van a negatív érzelmek túlsúlyával, a depresszió kockázatának emelkedésével, a fokozódó alvászavarral, a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságával, a dohányzással és a kevesebb fizikai aktivitással, összegezve: a magánytól szenvedők halálozási aránya is magasabb. Joggal merülhet fel a kérdés: egy ennyire kellemetlen érzésnek – amelyet szinte mindenki megél élete során – van-e valamilyen adaptív előnye?
Alzheimer: országjárásra indul a gyógyíthatatlan kórról készült film
Nem véletlenül kapta az „év egyik legjobban várt dokumentumfilmje” jelzőt Kollár István: Alzheimer című dokumentumfilmje, ugyanis egy olyan kórt mutat be minden aspektusból, amely rengeteg embert érint.
Oldalak
