Azt állítjuk, hogy nincsen olyan személyiség, amelyiknek ajánlott vagy nem ajánlott vállalkozás indítása. Pusztán azt kell megtalálnia az olvasónak, hogy az ő beállítottságához milyen jellegű cég illik.
Az internetes párkeresés megjelenésével a hosszú távú, tartós kapcsolatra vágyó magányos lelkek az online térben „megismert” személyekbe könnyen belevetíthetik korábban be nem teljesült vágyaikat.
Az elsődleges cél nem önmaga bemutatása, hanem a másik érzékeny pontjainak becserkészése.
Az elmúlt években a szakemberek körében felkapott témává vált a személyiség sötét vonásainak, és azon belül is a sötét triádnak a kutatása.
Az ilyen emberekre jellemző a grandiózus, egocentrikus gondolkodás, a kiváltságosság-tudat és a dominancia. Úgy gondolják, felsőbbrendűek másokhoz viszonyítva...
A függőség kialakulása egy tünet az egyén életében. Tünete a diszfunkcionális, rosszul működő családnak vagy párkapcsolatnak, de tünete a származási családunk működésének is, ahol gyerekként kerestük a válaszokat önmagunk meggyógyítására.
Sok helyzetet meg lehet oldani „házon belül”, ám ajánlatos külső szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja a család, hogy nem képes megoldani a felmerülő problémákat.
Ezer oka van annak, hogy valaki maga mögött hagyja a biztos – vagy biztosnak hitt – alkalmazotti létet és szabad vállalkozásba kezd. Annyiféle történet van, ahány ember, de hallgatva, figyelve ezeket a történeteket, számomra a háttérben két fő hajtóerő rajzolódik ki: a félelem, illetve a vágyakozás. Ezekről az érzelmekről egy későbbi írásunkban részletesen is szót ejtünk, most elöljáróban annyit állítunk, hogy a vágy és a félelem ugyanazon jelenség két arca. Amikor vágyunk valamire, azaz törekszünk valami felé (rugalmasabb időbeosztás? anyagi függetlenség? autonóm döntéshozatal? új kihívások?), akkor egyben távolodunk is valami mástól (monotonitás? kiszolgáltatottság? unalom?).
Sok könyvet írtak már egy vállalkozás beindításáról. Ezek legtöbbje stratégiáról, tervezésről, finanszírozásról vagy marketingről szól. De ki foglalkozik a vállalkozás alappillérével, az emberrel és az ő személyiségével?
Az ábrándozás, fantáziálás, álmodozás teljesen hétköznapi jelenségek - de mit nevezünk maladaptív álmodozásnak? És hogyan lehet ezt a zavart elkülöníteni az egészséges álmodozástól?
Az ábrándozás, fantáziálás, álmodozás teljesen hétköznapi jelenségek - de hogyan lehet megkülönböztetni a normál mértékű fantáziálást a patológiás álmodozástól?
Egy tünet, egy furcsa testi érzés és máris rákeresünk az interneten a lehetséges okokra. Hétköznapi reakció, ám sokszor több szorongást okoz, mint amennyit eloszlat, és hosszú távon talaja lehet a cyberchondria kialakulásának
Egy tünet, egy furcsa testi érzés és máris rákeresünk az interneten a lehetséges okokra. Hétköznapi reakció, ám sokszor több szorongást okoz, mint amennyit eloszlat,
Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai sebész. Egyensúlyozni kell a gátlásaikat érthető módon leküzdeni vágyók és a „plasztikai narkósok” között, jószándékú gyanakvással, beszélgetéssel, vagy ha úgy adódik, életvezetési tanácsadással. Hogy mikor mi a célravezető, és hogy mik ennek az egyensúlyozásnak a módszerei – erről faggatom dr. Juhász Pétert.
Megműtöm vagy nem műtöm meg? Örömet szerzek vagy lavinát indítok el? Etikus vagy nem etikus? A praxis mindennapi, állandó dilemmái ezek – állítja dr. Juhász Péter plasztikai sebész.
A pandémia hatásaként a közeljövőben a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb arányban növekszik a major depresszióban szenvedő betegek száma.
A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg a felnőttek 15 százalékát érinti élete során1. Megfelelő kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét: negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját2. A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja4.
